Létrehozva: 2023.03.20.

Ukrajna csak egyszer próbálkozhat nagy ellentámadással?

Így látja a cseh elnök.

Ukrajna csak egy alkalommal próbálkozhat nagy ellentámadással az orosz erőkkel szemben, a következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a nyugati támogatás jelenlegi szintjét – jelentette ki Petr Pavel cseh elnök, korábbi magasrangú katona, a Rzeczpospolita lengyel napilapban hétfőn megjelent interjúban.

A múlt heti, lengyelországi látogatása alkalmából nyilatkozva, az új cseh elnök, nyugalmazott tábornok Ukrajna egész háború előtti területének visszaszerzését nevezte a legjobb forgatókönyvnek.

Mint egykori katona azonban realista vagyok” – jegyezte meg, majd így folytatta: mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért.

Az összes terület visszaszerzése nagyszerű eredmény lenne – fogalmazott, majd hozzáfűzte: elhúzódó háborúhoz vezetne azonban, ha Ukrajna a Nyugat minden szükséges támogatása ellenére képtelen lenne az említett cél elérésére, miközben Oroszország még mindig elég erős lenne ahhoz, hogy ellenőrizze a megszállt területeket.

Nem akarunk ilyen forgatókönyvet, de (…) nem tehetünk úgy, mintha az egyetlen megoldás a teljes siker volna” – jelentette ki Pavel.

Aláhúzta: soha nem biztatná Ukrajnát engedményekre, arra, hogy mondjon le területének egy részéről, de arra sem, hogy az utolsó katonáig harcoljon. „Ha az ukránok valaha így döntenek is, az csakis az ő döntésük lesz” – hangsúlyozta.

A jövő évi amerikai választásokra utalva elmondta: az előző választási kampányok a belügyekre összpontosultak. A globális kérdések közül az amerikai-kínai kapcsolatok válhatnak fontos témává, miközben az Ukrajna iránti érdeklődés csökkenhet, és ennek nyomán több európai állam is hasonló irányt követhet.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ukránok meddig indíthatnak el egy sikerre esélyes ellentámadást, Pavel úgy vélekedett: ennek néhány hónapon belül kell megtörténnie. „A lehetőség idén adódik, a következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a jelenlegi támogatási szintet” – jelentette ki. Kifejtette: a háborús fáradtság nemcsak az ukrán emberi erőforrások és hadi felszerelés kimerülését, az infrastruktúra rombolását jelenti, hanem a segítséget nyújtó országok elfáradását is.

Sok ország, sok politikus valamilyen előrehaladást vár el idén” – jelentette ki. Szerinte Ukrajnának csak egy próbálkozása lesz egy nagyszabású ellentámadás végrehajtására. Amennyiben az kudarcot vall, a következőre rendkívül nehéz lesz eszközöket szereznie – vélekedett a cseh elnök.

Az egész világ az orosz agresszió fenyegetettségében él – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európa jövőjéről a németországi Heidelberg egyetemén hétfőn tartott előadásában.

A jobboldali politikus kiemelte, hogy Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett.

A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti – mondta.

Hangsúlyozta, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek.

Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai „szuperállam” gondolatát és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.

A lengyel kormányfő a 4EU+ nevű európai egyetemi szövetség szervezésében tartott előadásával tovább építi a kontinens jövőjéről szóló beszédek hagyományát, amelyet Emmanuel Macron francia államfő 2017-es párizsi és Olaf Scholz német kancellár 2022-es prágai – a Sorbonne, illetve a Károly Egyetemen – elmondott beszéde alapozott meg.

Remélhetőleg az uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei megállapodnak a lőszerek közös biztosításáról, ellenkező esetben nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás Ukrajnának – hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.

Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU 2 milliárd euró értékben biztosítana, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekező képességét.

„A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek” – húzta alá. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban.

Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.

Először látogatott az oroszok által megszállt ukrán területre Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök Mariupolban járt a szombat esti és éjjeli órákban. Megnézett több létesítményt, nevezetességet, a háború okozta károkat, valamint a helyreállítási munkálatokról is egyeztetett helyi politikusokkal, de találkozott civilekkel is. Az államfő szombaton a Krímben tett váratlan látogatást, abból az alkalomból, hogy Oroszország kilenc évvel ezelőtt csatolta el Ukrajnától a félszigetet egy vitatott helyi népszavazás után.

Váratlan vendég érkezett az oroszok által megszállt Mariupolba vasárnap reggel. Az orosz állami televízió beszámolója szerint Vlaigymir Putyin elnök maga vezette azt az autót, amivel a földig rombolt városba érkezett. A helyszínen a miniszterelnök-helyettes fogadta, aki beszámolt a helyreállítás állásáról.

Vita volt arról, hogy helyreállítsuk-e a városközpontot, végül úgy döntöttünk, hogy helyreállítjuk. Az év végéig végzünk legalább a homlokzatok újjáépítésével”– ígérte Marat Husznullin miniszterelnök helyettes.

Az oroszbarát szeparatisták már 2014-ben igyekeztek elfoglalni a várost, de akkor az Azov zászlóaljnak sikerült visszavernie a támadást. Múlt évben is ők látták el jelentős részben a város védelmét.

Mariupol védői több hónapig tartották magukat.  A várost közben az orosz hadsereg a földig rombolta. Az egykor félmilliós város lakosságának többsége elmenekült. Most mintegy százeren élhetnek a romok közt, azt pedig senki sem tudja pontosan, hány embert temettek a tömegsírokba.

Az orosz elnök a Krímből érkezett Mariupolba. Ott a félsziget Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulójára érkezett. A helyi hatóságok pedig hangsúlyozzák, hogy a Krím már Oroszország része, és az is marad.

Miénk lesz a győzelem, mert mi vagyunk a legerősebb, leghatékonyabb és legsiekeresebb ország a világon, ahol a legigazságosabb emberek élnek” – jelentette ki az elnöki fogadáson a félsziget oroszok által kijelölt kormányzója. Az ukrán vezetésnek pedig azt üzente: ne is hitegessenek senkit azzal, hogy egyszer visszafoglalják a Krímet.

Szevasztopolban egy iskolát is meglátogatott Vlagyimir Putyin – ott az ígérték neki, hogy hatalmas múzeumot építenek majd, ahol bemutatják a Krím kapcsolatát Oroszországgal.

Mariupol után az orosz elnök Rosztov-na-Donuba utazott, hogy találkozzon az ukrajnai háborút irányító vezérkarral. Az orosz hadvezetés jelentései szerint minden a tervek szerint halad.

Azt az Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy súlyos harcok folynak Kelet-Ukrajnában.

Minden egyes nap megköszönöm Bahmut minden védőjének, amit értünk tesznek. Azzal, hogy védik a Donbansz-t, szavatolják Ukrajna és egész Európa biztonságát” – üzente a védőknek az ukrán elnök. Vezérkarának jelentései szerint az orosz támadás kifulladóban van Bahmut térségében, ezért továbbra sem látnak okot arra, hogy visszavonuljanak a városból.

Ez azt jelenti, hogy az orosz téli offenzíva eddigi egyetlen eredménye egy békeidőkben tízezeres kisváros – Szoledar – elfogalalása, miközben az orosz hadseregnek egyetlen frontszakaszon sem sikerült áttörést elérnie.

Egyelőre nem látszik a következménye a Nemzetközi Büntetőbíróság által Vlagyimir Putyinra kiadott elfogatóparancsnak sem. A hágai testület joghatóságát ugyanis mások mellett az Egyesült Államok és Oroszország sem ismeri el.

Jogilag semmisnek tekintjük a döntést, mivel Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az elfogatóparancs várhatóan az orosz-kínai kapcsolatokat – így Hszi Csin-ping elnök hétfőn esedékes moszkvai útját – sem fogja befolyásolni. A Kínai Népköztársaság ugyanis maga sem ismerte el a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

 

Ez is érdekelhet

origo.hu

Húsvéti kvíz: Ön tudja a választ az ünneppel kapcsolatos kérdéseikre?

origo.hu

Stana Alexandra elmondta, ki most az egyetlen férfi az életében

borsonline.hu

A dokik azt mondták, csak megfázott: napokkal később elhunyt a tündéri négyéves kislány

vg.hu

Új sorozat érkezik a Fix Magyar Állampapírból

ripost.hu

Elszólta magát Iszak Eszter? Csutiék hármasban érkeztek!

hirtv.hu

Megtalálta az ukrán szálat az orosz Nyomozó Bizottság a krasznogorszki terrortámadással kapcsolatban

origo.hu

Zelenszkij őrült bejelentést tett, minden megváltozik

travelo.hu

Videó: Debrecenből elindult az első olyan járat, mellyel a világ számos pontja válik elérhetővé

ripost.hu

Áprilisi pénzeső! Erre a 3 csillagjegyre rámosolyog a szerencse

vg.hu

Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)

ripost.hu

„Késsel a kezében járkált” - könnyezve mesélt drámai részleteket Varga Judit

ripost.hu

Emlékszel még a Csengetett, Mylord? lakájára? Így néz ki ma a 77 éves Jeffrey Holland

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Varga Judit újabb posztja: Rettegtem, sírtam, féltem a férjem mellett

POLITIK

Gulyás Gergely reagált Magyar Péter manipulált hangfelvételére

POLITIK

Mikor tárgyalja a NATO csapatok küldését Ukrajnába?

POLITIK

Gyurcsányné és Donáth Anna el akarják venni a tanárok pénzét

POLITIK

Franciaországban rendőrök őrzik a templomokat

POLITIK

Összeáll a dollárbaloldal

POLITIK

Varga Judit részletesen beszélt a rendőri jelentés történetéről

POLITIK

Már több mint 380 ezren látták a Varga Judit-interjút