Újabb amerikai bank kerülhet csődbe

Újabb amerikai bank került a csőd szélére. Csak egy óriási, 30 milliárd dolláros tőkeinjekció tudta megmenteni az összeomlástól. A mentőövet azonban nem a kormány, hanem a többi bank dobta nekik. Sajtóértesülések szerint azonban Washington gyakorolt nyomást a befektetőkre, hogy oldják meg egymás között a helyzetet. Szakértők viszont figyelmeztetnek: egyelőre nem múlt el a veszély, amelyet az amerikai bankcsődök okoztak. A csütörtökön kamatot emelő Európai Központi Bank elnöke kijelentette: készen állnak a válságkezelésre.

Harmincmilliárd dollár. Ennyi pénzt kapott csütörtökön a kaliforniai székhelyű First Republic Bank, hogy elkerülje az összeomlást. A 11 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg nagyjából akkora, mint Albánia és Észak-Macedónia egész éves GDP-je együttvéve.

A tőkeinjekciót azonban nem az amerikai kormány vagy a FED, hanem a Wall Street legnagyobb hitelezői, a JPMorgan, a Bank of America és mintegy tucatnyi másik hitelintézet nyújtotta a banknak. A washingtoni kormány a pénzügyi hatóságokkal közös nyilatkozatban reagált: üdvözli a lépést, amit a bankrendszer rugalmasságának tulajdonít. Maga a bankszektor nyújtott ugyanis védőhálót egy bajbajutott tagjának:

ha a Sillicon Valley és a Signature Bank után egy harmadik hitelintézet is csődbe ment volna, az egy olyan dominóeffektust okozott volna, amely beláthatatlan következményekkel járna a nemzetközi pénzvilágban.

A Reuters azonban úgy tudja: a gigantikus méretű mentőövet nem önszántukból dobták a pénzintézetek a kaliforniai banknak. A brit hírügynökség értesülései szerint Janet Yellen pénzügyminiszter és Jerome Powell FED-vezér gyakorolt nyomást a Wall Streetre. Ha ugyanis a válságot az amerikai pénzrendszer önerejéből képes megoldani, az visszaállíthatja a megrendült bizalmat a bankszektorral szemben, elejét veheti a további tőkekivonásoknak, ezáltal a válság elmélyülésének.

„Biztosíthatom a bizottság tagjait hogy bankrendszerünk stabil és az amerikaiak nyugodtak lehetnek megtakarításaikat illetően” – üzente Janet Yellen.

Peter Tuchman, a Wall Street veterán kereskedője azonban az amerikai CBS csatornának azt mondta:

a pénzügyi világ lélegzetvisszafojtva várja a fejleményeket.

„Ha belehallgatunk a hírekbe, több kérdőjel marad, mint amennyi választ kapunk. Mindenkinek az az érzése, hogy további bajok lesznek. Nem hiszem, hogy ezzel vége lenne a történetnek” – mondta a kereskedő.

A tőkeinjekció világszerte megnyugtatólag hatott a piacokra: az ázsiai tőzsdék enyhe emelkedéssel nyitottak pénteken. Egy francia befektetési bank vezető elemzője azonban figyelmeztetett: a pénzügyi világ egyelőre kivár.

„A dolgok jelen állása alapján nehéz megmondani, a piac valóban úgy látja-e, hogy a nehezén már túl van. A magam részéről úgy érzem, hogy a helyzet nem kilátástalan, ha több intézmény nem kerül bajba, nem indul be a dominó effektus” – véli az elemző.

Holott a valaha volt második legnagyobb amerikai bankcsőd már világszerte érezteti hatását: Európa egyik legnagyobb bankja, a zürichi székhelyű Credit Suisse alatt is megremegett a talaj, és csak a svájci központi bank 54 milliárd dolláros segélye tudta talpra állítani. A gyors beavatkozás itt is megnyugtatólag hatott: miután szerdán a bank részvényei 25 százalékot vesztettek értékükből, csütörtökön 19 százalékos emelkedést tapasztaltak.

A feszültségek ellenére az Európai Központi Bank csütörtökön 50 bázisponttal emelte az irányadó eurókamatot, kitartva a korábban előirányzott, inflációmérséklő stratégiája mellett.

A bank vezetője, Christine Lagarde kijelentette: az euróövezet bankszektora ellenálló, tőke- és likviditási pozíciói erősek, egy esetleges válsághelyzetben a központi bank bármelyik pillanatban készen áll szükséges válaszlépések megtételére.

Megnyugvással fogadták az értékpapírpiacok a Credit Suisse banknak nyújtott likviditási hitelt, de elemzők szerint ezzel még nem hárult el a bankrendszer stabilitását fenyegető veszély.

A svájci jegybank csütörtökön is megerősítette, hogy 50 milliárd svájci frank hitelkeretet nyújt a Credit Suisse likviditási problémáinak áthidalására. A Credit Suisse részvénye a már szerda este tett bejelentésre lendületes pozitív korrekcióval nyitott a zürichi tőzsdén és a kora délelőtti órákban már 20 százalékos nyereségben járt. A szerdai kereskedést a papír 24 százalékos veszteséggel rekordalacsony árfolyamon fejezte be.

Csütörtökön az európai részvényindexek általában is nagy erősödéssel kezdtek a szerdai 3-4 százalékos esés után és a svájci frank árfolyama is egy százalék erősödéssel nyugtázta a Credit Suisse megmentésének hírét. A banki ágazati index közel két és fél százalékkal erősödött csütörtök délelőtt, míg szerdán több mint egy éve a legnagyobb esést szenvedte el.

A piacok ennek tükrében fele-fele esélyt adnak annak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) délután esedékes monetáris politikai ülésén a korábban jelzett mértékben, azaz 50 bázisponttal emeli meg az irányadó eurókamatot, illetve a bankrendszerre jelentett kockázatokat mérlegelve óvatosabb, 25 bázispontos emelést hajt végre.

„Attól tartok az EKB nem veszi elég komolyan a bankrendszerre jelentett veszélyt, ami nagy hiba lenne” – mondta Stefan Gerlach, az EFG Bank Zurich vezető közgazdásza, az ír jegybank egykori alelnöke.

Véleménye szerint az elmúlt hét eseményei jól példázzák mi történik akkor, ha a vezető jegybankok, mint a Fed vagy az EKB több száz bázispontos kamatemelést hajtanak végre túl rövid idő alatt. „Ilyen nagy lépések megtétele után számítani kell rá, hogy kockázatok képződnek valahol a pénzügyi rendszerben” – mondta. „Olyan ez, mint amikor egy gumikötelet feszítünk túl” – tette hozzá.

Több más pénzügyi forrás szerint is túl korai lenne lefújni a veszélyt. A JPMorgan elemzése szerint az svájci jegybank hitelkerete nem lesz elegendő a befektetői aggodalmak elcsitításához. „A status-quo fenntartása már nem lehetséges” – fogalmaz az elemzés, ezért a legvalószínűbb következmény a Credit Suisse akvizíciója lehet.

„Rögös útra tévedtünk ismét” – fogalmazott Damian Rooney, az Argonaut brókercég dílere, megjegyezve: egyre többet hallani a „fertőzés” kifejezést a kereskedők körében.

Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg sikerül elkerülni, hogy az utóbbi hetek bankcsődjei globális bankválsággá fajuljanak.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics pénteken bemutatott tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint „keményen odacsapnak” a reálgazdasági kibocsátásnak – elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt -, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).

A ház szerint az utóbbi napok amerikai bankcsődjeit komoly fejleménynek kell tekinteni. Az Oxford Economics közölte: számításai alapján a Silicon Valley Bank (SVB) és két kisebb pénzintézet csődje több mint 300 milliárd dollárnyi banki eszközállományt érint, és ez – a 2008-as globális pénzügyi válság hatásaitól eltekintve – az utóbbi negyven év legnagyobb összege.

Ráadásul a stresszhelyzet jelei még mindig láthatók, különösen a kisebb amerikai bankok körében, de még olyan nagybankok esetében is, mint a Crédit Suisse, amely a minap kénytelen volt likviditási támogatást kérni a svájci jegybanktól.

Az Oxford Economics hangsúlyozza, hogy a globális bankszektorban kialakult feszültségeknek komoly átárazó hatásai voltak a piacokon, és a rövid távú kamatvárakozások is markánsan módosultak: a ház számítási módszertana alapján a részvényárfolyamok globális átlagban 5 százalékkal estek az elmúlt héten, az amerikai adósságpiaci hozamok 100 bázisponttal, az euróövezeti és a brit hozamok 60 bázisponttal csökkentek a kétévi irányadó lejáratra.

Egy héttel ezelőtt a piaci szereplők azt valószínűsítették, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 5,50 százalék környékére emeli kamatát 2023 végéig, mára a piaci szereplők jóval alacsonyabb, 4,00 százalékos Fed-alapkamattal számolnak az év végére – áll az Oxford Economics pénteki helyzetértékelésében.

A ház felteszi azt a kérdést, hogy indokolt-e az ilyen drasztikus átárazódás.

Válaszként a cég londoni elemzői kiemelik: alapeseti előrejelzésük az, hogy a bankválságot ezúttal sikerül elkerülni, de még akkor sem meglepő az árazások átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, mivel a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre.

Így tehát ha a modális növekedési előrejelzések nem is változnak, nőtt egy nagy negatív hatás valószínűsége

– áll az Oxford Economics pénteki elemzésében.

A ház saját fejlesztésű világgazdasági előrejelzési modellje alapján elkészített egy negatív forgatókönyvet is, amelyben az szerepel, hogy ha a globális tőzsdei árfolyamok a kockázati átárazódások nyomán 25 százalékkal zuhannának, és ezt meredek ingatlanpiaci árzuhanás, a hitelpiaci kondíciók szigorodása és a dollár rövid távú erősödése kíséri, az már elég lenne ahhoz, hogy a világgazdasági növekedés az idén és jövőre leálljon.

E forgatókönyv alapján azok a gazdaságok járnának a legrosszabbul, amelyekben a leginkább túlértékeltek az egyes befektetési eszközök, és amelyek viszonylag nagyobb mértékben függnek a banki finanszírozástól.

Az Oxford Economics modellje szerint e kategóriába elsősorban az európai gazdaságok tartoznak.

A tanulmány szerint a brit és az euróövezeti gazdaságban a negatív forgatókönyv esetén 2025-ben 4 százalékkal, Amerikában és a világgazdaság egészében 3 százalékkal lenne alacsonyabb a hazai össztermék az alapeseti előrejelzésükben arra az évre valószínűsített értéknél.

A magyar bankrendszer stabil, a romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán Tények a magyar bankrendszer stabilitásáról 5 pontban címmel közzétett pénteki bejegyzésében.

A bejegyzés szerint a magyar bankrendszer az európai tőkemegfelelési mutatót kétszeresen túlteljesíti, jövedelmezősége másfélszerese az EU-átlagnak.

A magyar bankrendszer nemteljesítő portfóliója a háborús válság ellenére is alacsony, 3,4 százalékos – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a finanszírozása stabil, a hitel/betét mutatója kedvezőbb az uniós átlagnál.

A magyar bankrendszer jelentős tartalékokkal rendelkezik, likviditásfedezeti rátája közel kétszerese a szabályozói minimumnak.

„A magyar bankrendszer tehát a romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes, ezt a hitelminősítők is megerősítették a legutóbbi értékeléseikben”

– összegezte a tárcavezető.

Kisebb adósságállomány és államháztartási hiány melletti gazdasági növekedést vár a kormány a következő egy-másfél évre, a növekedés mértéke a 4 százalékot is meghaladhatja 2024-ben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)  budapesti gazdaságpolitikai fórumán egy hete.

A miniszter kiemelte, hogy komoly források, illetve fejlesztések várhatók az energiahatékonyság területén, ezekben a programokban a vállalkozások beszállítóként is részt tudnak venni.

Varga Mihály a következő egy-másfél év gazdaságpolitikájának legfontosabb elemei között említette a családtámogatásokat, valamint a folytató adminisztrációs tehercsökkentést. A gazdaságfejlesztés új, hangsúlyos elemeként beszélt emellett a területfejlesztési szempontok érvényesítéséről.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy további konszolidáció várható a költségvetésben. Erre az évre 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, jövőre pedig 2,5 százalékot terveznek, de az ehhez szükséges intézkedéseket még nem hozta meg a kormány – jelezte.

A gazdasági kilátások fokozatosan javulnak, az infláció jelentősen csökken majd a következő hónapokban, 2024 nyarára pedig 3 százalék körül lehet. Jövőre 3,5 százalékos munkanélküliségi rátával és 4 százalék feletti GDP-növekedéssel számol a kormány – fejtette ki.

A GDP-arányos államadósság 72,9 százalék volt tavaly, a várakozások szerint 2023-24-ben tovább csökken, és 2026-ra már 60 százalék alatt lesz – tette hozzá.

Varga Mihály előadásában felidézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentését, amely szerint a magyar gazdaság növekedése középtávon fokozatosan felgyorsul, és 2024-től a külső egyensúlyi pozíciója jelentősen javul.

A miniszter ismertette, hogy Magyarország a szükséges energia 54 százalékát külföldről vásárolja, az energiaárak emelkedésének jelentős szerepe volt az inflációs folyamatokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan kormányprogramok indultak, illetve indulnak el hamarosan, amelyek növelik az energiahatékonyságot, ezekbe be tudnak kapcsolódni a vállalkozások.

A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a kormány folytatja a családtámogatásokat, ebben a koronavírus-járvány és az energiaválság időszakában sem léptek vissza.

Az adózással kapcsolatos tervekről Varga Mihály elmondta: a személyi jövedelemadó-bevallásokat már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti, ugyanezt szeretnék az általános forgalmi adó esetében elérni 2024-ig. A rendszer kiépítése jelentős adóadminisztrációs csökkenést eredményez a vállalkozásoknál – hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte, hogy a tervek szerint 2025-ig az adózási és foglalkoztatási adatok közlése egycsatornássá válik, a vállalkozásoknak egy helyre kell majd beküldeni ezeket az adatokat.

A következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt.

A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásokat mára kétharmad részben belföldi forrásból finanszírozza az ország, a külföldin belül pedig nem az uniós források dominálnak, hanem a közvetlentőke-befektetések (FDI), amelyek egyre dinamikusabbá válnak.

Az FDI áramlásán belül jól láthatók a keleti nyitás eredményei: míg 2014-ben az ázsiai vállalatoktól a tőke 19 százaléka érkezett, 2022-re 30 százalékra nőtt ez az arány – mutatott rá. Azt is hozzátette, hogy a befektetések szerkezete is megváltozott, az utóbbi bő tíz évben megfigyelhető volt egy eltolódás a szolgáltató szektor felől az ipar irányába.

Úgy fogalmazott, hogy a külföldi tőkét megéri Magyarországon befektetni, hiszen 10 százalékos hozamot lehet elérni vele, a magyarok külföldi befektetéseinél ez az arány 6-7 százalék – húzta alá.
A miniszter arra is kitért, hogy ugyan sikerült tíz év alatt 3,7 millióról 4,7 millióra növelni a foglalkoztatottak számát, további félmillió munkavállaló azonban még hiányzik a gazdaságból, amit az inaktívak bevonásának növelésével, illetve behozatallal lehet megoldani.

Fontosnak nevezte azt, hogy a hazai vállalatok exportképességét javítani tudja az ország, ebben ugyanis – elmondása szerint – még nem sikerült áttörést elérni. Hozzátette, hogy növelni kell a magyar szereplők súlyát a beszállítói láncban, hiszen az elsődleges beszállítói körben  alig találni itthoni céget, és a másodlagos  körben is még csak fele arányban reprezentáltak a hazai társaságok, holott az utóbbi években ez utóbbi területen jelentős javulást tapasztaltak.

Felidézte, hogy a kkv-hitelezésen belül 50 százalékot tesz ki a támogatott termékek aránya, ami a jelenlegi körülmények között szükséges, de nem ez a normális, és azt is megemlítette, hogy a vállalati hitelpenetrációban Magyarország lemaradása uniós viszonylatban igen jelentős.

A beruházásokat és az FDI-beáramlást továbbra is támogatnia kell a kormánynak, idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását segítik valamilyen formában a költségvetésből –  ismertette.

Nagy Márton a konferencián összegezte: nem szabad letenni arról, hogy a felzárkózás Magyarországon folytatódjon, ehhez minőségi változásokra van szükség például a beruházások terén, de biztosítani kell a szükséges munkaerőt és az energiát, illetve növelni kell az FDI-t, miközben a hazai vállalkozások kifektetésére is figyelni kell.