Mikor érkezik Moszkvába a kínai elnök?

Már a jövő héten Oroszországba utazhat Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal találkozzon – közölte a Reuters hírügynökség. Az értesülést sem a kínai külügyminisztérium, sem a Kreml nem erősítette meg.

A rendezési tervben kitüntetett helyen szerepel a harcok azonnali befejezése, a béketárgyalások megkezdése, az országok szuverenitásának tisztelete. Peking továbbá erőteljes üzenetet fogalmazott meg az Európai Unió és az Egyesült Államok részére. Két pont ugyanis külön foglalkozik a szankciós politikával: Kína a békekötés feltételeként jelöli meg, hogy minden érintett fél hagyjon fel az egyoldalú büntetőintézkedések kivetésével – írta meg a Magyar Nemzet.

Az oroszországi TASZSZ hírügynökség január 30-án számolt be arról, hogy az orosz elnök megkérte Hszi Csin-pinget, hogy tavasszal látogasson el Moszkvába. A The Wall Street Journal amerikai napilap később azt írta, a találkozásra áprilisban vagy május elején kerülhet sor. A múlt hónapban Vlagyimir Putyin Vang Ji kínai államtanácsost fogadta Moszkvában, ahol elmondta, számít a kínai államfő látogatására is, mivel 

A két elnök összesen 39 alkalommal találkozott személyesen, legutóbb szeptemberben, egy közép-ázsiai fórumon. 

A pekingi Hadtudományi Akadémia (AMS) legfrissebb előrejelzése szerint az orosz-ukrán háború legkésőbb kora ősszel, de inkább már a nyár második félben véget érhet - írja kínai kormányzati forrásokra hivatkozva a Nikkei japán hírportál. A lap beszámolója szerint az AMS jelentéseit érdemes komolyan venni, a testület ugyanis rendszeresen ajánlásokat fogalmaz a kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának, a kínai fegyveres erők legmagasabb döntéshozó testületének.

- fogalmazott egy neve elhallgatását kérő kínai tisztségviselő, aki azt is hozzátette, hogy a háború végét jelző AMS-jelentést annyira hitelesnek értékelte a Kínai Kommunista Párt vezetése, hogy éppen annak hatására álltak elő február végén a 12 pontos béketervvel. Mint ismert, a javaslat többek közt a béketárgyalások folytatására vonatkozó felhívásokat tartalmazott, elítélte az egyoldalú szankciós politikát, és elismerte minden nemzet szuverenitását és területi integritását.

A Nikkei beszámolója szerint a háború lezárásán túl a béketervnek rejtett célja, hogy Kína helyreállítja a kapcsolatait Európával annak érdekében, hogy biztosítsa a befektetések és technológiák folyamatos áramlását. Valamint az, hogy fenntartsa a baráti kapcsolatait Kijevvel. „Kína nem engedheti meg magának, hogy elszigetelődjön Ukrajnától" – mondta a Nikkei forrása, aki szerint Peking azt fontolgatja, hogy béketervének részeként gazdasági segélyt küld Kijevnek. 

Ezzel párhuzamosan viszont Hszi Csin-ping kínai elnök egy moszkvai látogatást is fontolgat, hogy bizonyítsa: ő egyik háborús fél oldalán sem áll. "Kína számára az lenne a legjobb forgatókönyv, ha Oroszország és Ukrajna közvetlenül Hszi moszkvai útja után kezdené meg a béketárgyalásokat" - fogalmazott a forrás. 

Kína békepárti állásfoglalásának vegyes volt a fogadtatása a nemzetközi porondon. Moszkva bejelentette, hogy „osztja" Peking megfontolásait. „Elkötelezettjei vagyunk az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, köztük a humanitárius jog normái tiszteletben tartásának, a biztonság oszthatatlanságának elvének, amely szerint egyetlen ország biztonságát sem szabad egy másik ország biztonságának rovására erősíteni" – áll az orosz diplomáciai tárca béketervre reagáló közleményében.

Volodimir Zelenszkij viszint csak „óvatosan üdvözölte" Peking béketervét, kijelentette: az kizárólag akkor lenne elfogadható, ha Vlagyimir Putyin kivonná csapatait „az összes megszállt ukrán területről". Mint ismeretes, az ukrán fél válasza következetesen ugyanez az egyes béketárgyalásokra vagy tűzszünetre vonatkozó felhívásokra.

Az Egyesült Államok a legmagasabb szinten reagált a béketervre. Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre úgy fogalmazott: „nem láttam semmit a tervben, ami arra utalna, hogy volna benne bármi is, ami Oroszországon kívül bárki más hasznát szolgálná”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azzal vádolta meg Kínát, hogy csak el akarja terelni a figyelmet arról a tényről, hogy valójában Oroszországot támogatja. Úgy nyilatkozott, „Kína próbálja egyszerre megtartani a kecskét és a káposztát – egyrészt nyilvánosan semlegesként, béketeremtőként próbálja beállítani magát, másrészt Oroszország fals háborús narratíváját mondja fel”.

A közbiztonság és a hadsereg megerősítésére szólított fel Hszi Csin-ping kínai államfő hétfőn, a parlament előtt elmondott beszédében.

– mondta az éves parlamenti ülésszakot lezáró felszólalásban a kínai elnök.

– A biztonság a fejlődés alapja, a stabilitás pedig a jólét előfeltétele – emelte ki Hszi Csin-ping.

A harmadszor is elnökké választott Hszi szerint új korszak kezdődött, amelyben meg kell erősíteni a hadsereget, korszerűsíteni kell a fegyverzetet és egyéb katonai felszereléseket, továbbá javítani kell a hadsereg stratégiai képességein.

Ezután bejelentették, hogy a világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait.

Hétfői beszédében Hszi Csin-ping arról is beszélt, hogy Kínának technikai téren önállóbbnak és erősebbnek kell lennie. Ez a megállapítása az Egyesült Államok azon lépéseit követte, amelyekkel meggátolta, hogy Kína fejlett nyugati technológiákhoz jusson hozzá egyebek között a chipgyártás terén.

Hszi Csin-ping hétfőn kitért az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvanra is, amelyre saját területe részeként tekint. Kijelentette, hogy Kínának fel kell lépnie minden szakadár és függetlenedésre törekvő tevékenység ellen, valamint a külső erők befolyásolási kísérletei ellen is.