Mi okozta a hatalmas amerikai bankcsődöt?

Több amerikai médium is arról számolt be a napokban, hogy hemzsegtek az LMBTQ-aktivisták a világszerte tőzsdei pánikot és zuhanást okozó Silicon Valley Bank vezetésében. Maga a kockázati menedzsmentfelelős, Jay Ersapah is woke-mozgalmárként ismert, miközben az igazgatótanács gyakorlatilag balliberális kifizetőhelyként működött. A történetben az igazi csavar az, hogy ezek után a Biden-adminisztráció az amerikai adófizetők pénzéből szanálja a saját hívei által csődbe vitt gigabankot.

Világszerte megrázta a tőzsdéket a Silicon Valley nevű amerikai gigabank csődje. Amint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, március 10-én Joe Biden elnökhöz fordult segítségért Kalifornia kormányzója. Akkor már nyilvánvaló volt, hogy az egész állam gazdaságára súlyos hatással lehet a Silicon Valley Bank (SVB) összeomlása, ami az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja volt. Az SVB csődjét az ország történetének második legnagyobb pénzintézeti összeomlásaként emlegetik a szakértők, ami egyben a legnagyobb a 2008-as válság óta. 

A régóta liberális Kaliforniában működő pénzintézet kockázatkezelésért felelős részlegét – 2022 augusztusa óta „csak” az angliai leánybankét – az ottani woke-ideológia egyik fő képviselője, Jay Ersapah vezette, aki közismert LMBTQ-aktivista. A bank menedzsmentjében szintén feltűnt több LMBTQ-mozgalmár, a hitelintézet igazgatótanácsa pedig gyakorlatilag demokrata párti kifizetőhelyként működött.

Múlt hétvégén, már a bankcsőd bejelentését követően a New York Post arról írt, hogy az SVB kockázatkezelési részlegének vezetője ideje nagy részét egy sor LMBTQ-program előmozdításával töltötte, például úgynevezett biztonságos terek létrehozásával, ahol az alkalmazottak megoszthatják a homoszexuális „coming out”-történeteiket, vagyis nyilvánosságra hozhatják szexuális orientációjukat. Mindemellett a bevallottan „queer”, azaz nem heteroszexuális vagy ciszgender-vonzalmú Ersapah indította el a hitelintézet első egy hónapos Pride-kampányát is, nem titkoltan saját szexuális irányultságával indokolva azt. Mindemellett – miközben az anyabank a csőd felé robogott – Ersapah világszerte utazgatott úgynevezett „másságpéldaképként”.

A 12 tagú testületben felbukkant Hillary Clinton egy nagy pénzügyi támogatója, Barack Obama egy politikai kinevezettje és egy földrajzilag is Nancy Pelosi volt képviselőházi elnökhöz közeli – a rezidenciájának szomszédságában működő –, Napa-völgyi borász. A Fox News beszámolója szerint általában véve is igaz, hogy az igazgatóság tagjai Obama, Clinton, Biden és kaliforniai demokrata kongresszusi képviselők adományozói voltak, akik a Biden-féle párt kampánygépezetét is pénzelték. A támogatottak listáján ráadásul pikáns módon a befolyásos szenátusi bankügyi bizottság tagja, Mark Warner is szerepel. Összességében sokatmondó, hogy a 12 igazgatósági tagból mindössze egyetlen embernek volt befektetési banki tapasztalata.

A Fox Newsnak a több sikerkönyvet is jegyző Douglas Murray arról beszélt, hogy „ha megnézzük, hogy a Silicon Valley Bank milyen feltételek alapján alkalmazott és hitelezett, minduntalan azt hangoztatták, nem az a lényeg, hogy a bank visszakapja a pénzét abban az őrült pénzügyi intézésmódban, ahogy működtek, hanem hogy például éppen elég pénzt hiteleznek-e a kisebbségiek által tulajdonolt vállalkozásoknak, vagy női tulajdonos által vitt cégeknek”.

Murray úgy összegzett a napokban a New York Post által közölt véleménycikkében, hogy „a másság és az egyenlőség első helyre emelése majdnem bedöntötte a gazdaságot”.

A történtek abszurditását fokozzák azzal, hogy a bankvezetéshez hasonló pártállású és ideológiájú, woke-liberális Biden-adminisztráció az amerikai adófizetők pénzéből szanálja a saját hívei által csődbe vitt gigabankot.

Kell-e – az amerikai bankok és a svájci Credit Suisse krachjai miatt – globális bankcsődtől tartanunk, a 2008-as Lehman Brothers bedőléséhez hasonlóan? A mostani tőzsdei turbulencia veszélybe sodorhatja-e a magyarországi hitelintézeteket, valamint ismét mélybe taszíthatja a forint árfolyamát?  

Teljesen jogos a felvetés, hiszen első pillantásra – elsősorban a jelentős külgazdasági kitettségünk apropóján –, további negatív események bekövetkeztére gondolhatunk, amely begyűrűzhet hozzánk is.  Miközben egyelőre pánikra semmi okunk, addig a financiális vihar már végig tarolt a tőkepiacokon, vagyis a tőzsdéken, és megropogtatta hazai fizetőeszközünket is.  

A háttérben a múlt hét végén becsődölt, az említett amerikai Silicon Valley Bank és a Signature Bank esete áll, továbbá a svájci Credit Suisse likviditási gondjai. Öröm az ürümben, hogy az észak-amerikai bankok egyedi ügyfélprofilja miatt nem reprezentálják a teljes bankrendszert, amely a sajátosságai miatt valamelyest el is tér az európaitól. Ettől függetlenül az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Moody’s a teljes amerikai bankrendszer kilátását rontotta. Tudniillik tartani lehet attól, hogy a betétesek kiveszik a pénzüket.  

De térjünk vissza a vén kontinensre. Az amerikai bankok helyzetével szemben, közvetlenebb hatása lehetne a  Credit Suisse-nek az európai folyamatokra, tekintve, hogy a svájci bank is szerves része a kontinens pénzügyi életének, sőt a globálisnak is. Kedvező fejlemény azonban, hogy vészhelyzeti mentőövet dobott a svájci jegybank a Credit Suisse-nek, vagyis egy hatalmas hitelcsomagot nyújtott a központi bank, és erre pozitívan reagáltak a piacok.  

Immár az európai piacok is érintettek abban a folyamatban, ami a három amerikai bank múlt heti csődjével kezdődött.

Hirdetés

A múlt héten csődöt jelentett három amerikai  bank, a Silicon Valley Bank (SVB), a Silvergate és a Signature is. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter igyekezett nyugtatni a kedélyeket, s megpróbálta eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint mindez akár teljes pénzügyi rendszert megrendítheti, és a 2008-ashoz hasonló állapotokhoz vezethet.

A jelek ugyanakkor azt mutatják, hogy megingott a globális bankrendszerbe vetett bizalom, ez az oka annak, hogy a pénzintézeti részvényeken hanyatt-homlok túl akarnak adni a befektetők, immár Európában is – írta elemzésében a Vg.hu. 

A Silicon Valley Bank (SVB), a Silvergate és a Signature bankhármas bedőlésével útjára eredő hitelintézeti pánik az Egyesült Államok bankszektorát követő Dow Jones US Bank index kurzusa az elmúlt öt nap során közel 16 százalékot, míg az európai pénzintézetek teljesítményét mérő SX7P mutató 14,14 százalékot zuhant ugyanezen idő alatt – fogalmaz az elemzés.

A 2008-as időkhöz hasonló képsorokat lehetett látni a híradásokban: a betétesek hosszú sorokban kígyóznak a bankfiókok előtt, s igyekeznek kivenni a pénzüket. De ahogy az ilyenkor lenni szokott, a megnövekedett készpénzigényre nincsenek felkészülve a pénzintézetek, így azt olyan ügyletekből kényszerülnek előteremteni, ami kedvezőtlen a számukra, például  amerikai állampapírokat adnak el.

Az amerikai riadalom ugyanakkor Európára is átterjedt, mégpedig akkora mértékben, hogy a Credit Suisse, a Societe Generale, valamint az olasz Monte dei Paschi és UniCredit bankok részvényeinek kereskedését fel is kellett függeszteni egy időre, azok brutális szakadása nyomán. A Credit Suisse (CS) európai jegyzése például a délelőtt folyamán 24 százalékot esett.

Ennek hátterében az állt, hogy a pénzintézet fő hitelezője nem adott további pénzügyi segítséget. A hitelező, a Saudi National Bank szabályozási problémára hivatkozott, s azzal indokolta mindezt, hogy a Credit Suisse éve beszámolójában komoly hiányosságokat fedeztek fel.

Az amerikai jegybank lépett, egy hirtelen intézkedés eredményeképpen a becsődölt három bank összes részvényese hozzáférhet majd minden pénzéhez. Egy másik rendelkezés szerint pedig létrehoztak egy különleges alapot a bajban lévő pénzintézetek számára, amiből leértékelődött államkötvényeik névértékééig kaphatnak egy éves futamidőre finanszírozást, csökkentve ezzel az SVB-hez hasonló banki rohamok kialakulásának kockázatát. 

A szakértők számításai szerint az európai bankindexek március 8. óta több mint 120 milliárd eurónyi veszteséget okoztak a befektetőknek – írta a Vg.hu.

Mi a helyzet Magyarországon? Mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a magyar bankrendszer a nemzetközi környezetben is erős és működőképes, ezt a legutóbbi hitelminősítői értékelések is megerősítik. Magyarország továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában van mindhárom nagy hitelminősítőnél. Az idei évben már a Fitch, a Standard&Poor’s és a Moody’s is értékelte a magyar gazdaság helyzetét. Elemzéseikben megerősítették, hogy a magyar bankrendszer helyzetét a romló nemzetközi környezetben is kedvezőnek látják. 

Közben a magyar hitelintézetek egészséges hitelezési és mérlegadatokkal rendelkeznek, tőkemegfelelési mutatójuk másfélszerese a 2008-asnak, a likviditási tartalék bőven meghaladja az előírt szintet. Ráadásul a hazai bankpiac szereplői a közelmúlt újabb krízisei, így a pandémia hullámai, illetve az orosz–ukrán háború kitörése időszakában is folyamatosan, megbízhatóan szolgálták és szolgálják ki lakossági és vállalati ügyfeleik igényeit. Az úgynevezett likviditási tartalék (tehát a bankok azonnal megmozdítható, az igények kielégítésére alkalmas eszközállománya) bőségesen az előírt szint feletti nagyságrendű, és mértéke hosszabb ideje érdemben nem változott. 

Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitását erősíti, hogy a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. Tavaly a választási év, a háború és a szankciók ellenére is csökkent a költségvetés hiány, az államadósság aránya a vártnál nagyobb ütemben, 76,8 százalékról 72,9 százalékra mérséklődött. Közben a kormány – a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva – idén 3,9 százalékra, jövőre 2,5 százalékra csökkenti a költségvetés hiányát, az államadósság arányát pedig 70 százalék alá viszi a tervek szerint. Azaz a javuló egyensúlyi mutatók mellett folytatódhat a négy százalék körüli gazdasági növekedés. Csak semmi pánik!  

 A szerző a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese