Sertéstakarmány lett az éhező afrikaiaknak szánt ukrán gabonából

A háború kirobbanása óta Ukrajnából exportált búza és kukorica csaknem felét sertéstakarmányként hasznosították Spanyolországban, holott Kijev korábban azt ígérte ENSZ-el kötött "gabonamegállapodás" részeként, hogy a mezőgazdasági terményeit elsősorban Ázsia és Afrika legszegényebb országaiba szállítja az éhínség felszámolása érdekében - írja az Exxpress osztrák napilap online kiadása. A hírportál beszámolója szerint rendkívül egyszerű arra a magyarázat, miért nem a rászorulókhoz került végül az ukrán gabona döntő többsége: Madrid több pénzt kínált érte.

Miután a háború első felében Oroszország blokkolta az ukrán kikötők áruforgalmát, az ENSZ és Törökország megállapodást kötött az Moszkvával és Kijevvel az Ukrajnából származó gabona exportjáról egy speciális fekete-tengeri folyosón keresztül. A tavaly augusztusban bejelentett "gabonamegállapodást" úgy prezentálták a nyugati tisztségviselők, hogy annak segítségével elkerülhető az éhínség Afrika és Ázsia azon részein, melyek jelentős mértékben függenek az ukrán gabonától.

Az Exxpress cikke szerint megállapodásban lefektetett célok végül egyáltalán nem úgy valósultak meg, ahogyan azt az aláíró felek elképzelték. Amióta az első hajó a megállapodás értelmében tavaly augusztus 1-jén elindult Ukrajnából, több mint 150 hajó, nagyjából 3,2 millió tonna ukrán mezőgazdasági terméket szállított a gabonafolyosón.​​​​​​​ Ennek a legnagyobb része 2,9 millió tonna, az uniós piacra került, azon belül is elsősorban Spanyolországba. Az ide érkezett ukrán búza és kukorica döntő többségét pedig olyan sertéstelepeken hasznosították takarmányként, ahol ibérico és serrano sonkát állítanak elő. Noha Spanyolország önellátó ezekből a gabonafélékből, a termelők inkább az ukrán importot vásárolták fel, mivel az sokkal olcsóbb volt, mint a belföldi kínálat. Ezzel párhuzamosan az éhezők megsegítésére szánt ukrán gabonának mindösszesen a 15 százaléka került harmadik világbeli országokhoz. A listát Etiópia vezeti 167 ezer tonna ukrán búzával, a második helyen pedig Szudán áll 65 ezer tonnával.

Az éhező országokat nem segítette az sem, hogy a háború kirobbanása után az Európai Unió eltörölte az importvámokat Kijevvel szemben, melynek következtében a termények szabadon és nyomott áron zúdultak rá Európára, torzítva ezzel az unió belső piacát. A leginkább érintett tagországok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária) közös nyilatkozatban fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy vessen véget annak a rendkívül káros gyakorlatnak, amely során a Közel-Keletre és Afrikába szánt ukrán gabonát az Európai Unió területén értékesítik, mesterségesen amortizálva ezzel az érintett államok gabonakereskedelmét.

Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de miután a jelenlegi szituáció inkább az EU-s piac tönkreveréséről szól, kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni a belső piaci egyensúlyt.

– írta közleményében az Agrárminisztérium. A tárca emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a búzához hasonló káoszos helyzethez kezd vezetni az Ukrajnából érkező, a vámmentességet kihasználva szintén nyomott áron értékesített baromfihús és méz óriási mennyisége is.