Hétpontos békepárti határozat a parlamentben

Hétpontos békepárti határozati javaslat elfogadását tervezi az országgyűlésben a Fidesz–KDNP pártszövetség.

A határozat pontjai elítélik Oroszország katonai agresszióját, és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre.Magyarország elkötelezett a béke mellett, és minden eszközt megragad arra, hogy ennek hangot is adjon, ezért terjeszt a Fidesz-KDNP békepárti határozati javaslatot az Országgyűlés elé – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában hozzátette: az ország politikai nyomás alatt áll. Más uniós tagállamok vezetői, illetve a brüsszeli elit azt szeretné, hogy Magyarország például fegyverszállításokkal vegyen részt a konfliktusban. A magyar emberek azonban világosan elmondták, Magyarország nem kíván belesodródni a háborúba – számolt be az M1 Híradója.

Békepárti videót posztolt a kormány az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulója alkalmából. A kabinet az elmúlt egy évben folyamatosan tűzszünetet és azonnali béketárgyalásokat sürgetett.

Hétpontos békepárti határozati javaslat elfogadását tervezi az országgyűlésben a Fidesz–KDNP pártszövetség, erről beszélt a két frakció kihelyezett ülésének szünetében Kocsis Máté Balatonfüreden. A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában ennek kapcsán hangsúlyozta:

a határozat egyik célja a kabinet álláspontjának támogatása. Más uniós tagállamok vezetői, a brüsszeli elit tagjai vagy az amerikai nagykövet mind azt szeretnék, hogy Magyarország fegyverszállításokkal vagy legalább fegyverszállítmányok átengedésével, minél inkább vegyen részt a katonai konfliktusban

– tette hozzá Kocsis Máté.

„Belesodródhat Magyarország is, hogy ha a nyugatiak bármilyen nyomásgyakorlási eszközzel rákényszerítik erre az országot. Mi ezt nem akarjuk, és mindent eszközt megragadunk arra, hogy ennek hangot is adjunk. Erről szól a békepárti parlamenti nyilatkozat” – közölte a Fidesz frakcióvezetője.

A határozat pontjai elítélik Oroszország katonai agresszióját, és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre

– tette hozzá Kocsis Máté. Hangsúlyozta: ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely ország arra kényszerítheti Magyarországot, hogy a saját érdekeit háttérbe szorítsa.

Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket és sürgeti a mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat a felek között – jelentette ki Gulyás Gergely szombaton a Kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja az egyre nagyobb nemzetközi nyomás ellenére is változatlan.

„A kormány álláspontja az, hogy a magyar érdek továbbra is változatlan, kimaradni a háborúból, így is döntöttek a tavaly áprilisi választásokon az emberek, a szankciókkal kapcsolatos ellenérzéseket megerősítette a nemzeti konzultáció egyértelmű eredménye” – fogalmazott Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az ukrajnai háborút minden józan számítás szerint nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre – hangsúlyozta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök kifejtette: a magyarok már egy évvel ezelőtt is azt mondták, hogy nem lesz megoldás a konfliktusra, és eközben Európa egyre inkább majd belesodródik ebbe a háborúba.

„Nincs messze, amikor arról fog a magyar közvélemény hallani már vannak az asztalon olyan javaslatok, hogy békefenntartó erők vagy valamilyen katonai csapatok szükségesek lesznek Ukrajna területén. Ez a belesodródás logikus következő lépése lesz majd” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A magyar NATO-tagságról szólva a kormányfő úgy fogalmazott: az Észak-atlanti Szövetség – amelynek Magyarország is tagja – egy védelmi és nem háborús szövetség. Orbán Viktor hozzátette: a háborúval kapcsolatos magyar pozíció jogi és erkölcsi értelemben is ezen a tényen nyugszik.

Kocsis Máté hangsúlyozta, a magyar kormány álláspontja világos: az ország nem kíván belesodródni a háborúba, ez nem Magyarország konfliktusa.

Ugyanakkor – folytatta – „nyomás alatt vagyunk”, országként, kormányként és parlamenti többségként is, ezért azt a döntést hozták, hogy egy politikai nyilatkozatot terjesztenek az Országgyűlés elé, mert ebben a kérdésben a parlamentnek is nagyon határozott és világos álláspontot kell elfogadnia.

Kiemelte:

egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy ez rövid időn belül véget érne.

A következmények drámaiak, a háború már eddig is több százezer ember életét követelhette, és az elmúlt évek legnagyobb európai humanitárius válságát okozta, mindeközben Európa a háborúban a sodródás napjait éli – mondta.

Hozzátette: az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel, vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és még több lőszert, emberélet kioltására alkalmas eszközt küldene a hadszíntérre, sőt a tagállamok egy jelentős része már el is kötelezte magát a további fegyverszállítások mellett.

A hétpontos nyilatkozatot ismertetve közölte: kifejezik elkötelezettségüket a béke mellett, és azt várják el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy mielőbb a béke érdekében lépjen fel, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak.

Emellett – folytatta – ismételten elítélik Oroszország katonai agresszióját és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre, de rögzítik, hogy senki nem kényszeríthet bennünket arra, hogy bármely ország érdekeit saját hazánk, Magyarország érdekei elé helyezzük.

Közölte: elutasítják a brüsszeli szankciókat, mert ezek nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, viszont óriási gazdasági károkat okoznak egész Európának. Az energetikai szankciók egekbe lökték az energiaárakat, amely tomboló inflációt eredményezett minden uniós tagországban – tette hozzá.

Ellenzik továbbá azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Európa és benne Magyarország legyen a háború fő gazdasági teherviselője. A gáz- és az olajimport teljes befagyasztása, illetve a nukleáris fűtőanyag behozatali tilalma jelentős ellátásbiztonsági zavarokat és még nagyobb inflációt is okozhat – figyelmeztetett.

Jelezte: a nyilatkozatban fontosnak nevezik, hogy a kormány továbbra is minden lehetséges módon folytassa az ukrajnai menekültek megsegítését, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget.

A NATO és az Európai Unió elkötelezett tagjai vagyunk, teljes jogú tagként és szuverén államként Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében

– szögezte le a frakcióvezető.

Hozzátette: a 2022-es áprilisi választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei egyértelműek, ezek alapján megerősítik, hogy fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség, csak békével és tűzszünettel lehet életeket menteni.

Kitért rá: a normális parlamenti ügymenet keretében a svéd és a finn NATO-csatlakozás is az Országgyűlés elé kerül a jövő héten. A miniszterelnök azt kérte a frakciótól, hogy támogassa a svéd és a finn NATO-csatlakozást, ugyanakkor a frakció nagyon megosztott a kérdésben – mondta.

Hozzátette: komoly vita alakult ki, többen kifogásolták, hogy „ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek”. Kiemelte: mivel ezek politikai viták, politikai rendezésre van szükség, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön egy delegációt a két érintett országba.

Felidézte: az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete antiszemita bűncselekményekről tájékoztatva az ENSZ közgyűlését magyar példaként említette Wallenberg-emlékmű megrongálását, miközben az éppen Svédországban történt. Ezeket az ügyeket tisztázni kell, meg kell vizsgálni, hogy a vádak valósak-e – közölte.

Kocsis Máté hangsúlyozta:

tájékozódási, egyeztetési célból delegációt fog az Országgyűlés elnöke küldeni Svédországba és Finnországba.

Ez a parlamenti rendes ügymenet időkeretébe belefér, ezért nem jelenti az eljárás rendjének meghosszabbítását, a döntés elhalasztását, tehát a döntést az Országgyűlés meg fogja hozni – mondta.

Azt mondta: a képviselők nemcsak ezen a politikai alapon megosztottak, hanem volt olyan vélemény is, amely szerint a belépő országok „eszkalációt jelenthetnek a fennálló konfliktusban”. Összességében „a miniszterelnök úr álláspontja egyértelmű, a frakcióé kevésbé”, de ez az elfogadás rendjét nem fogja érinteni – magyarázta.

Kérdésre kifejtette: a fennálló politikai vitákat kell tisztázni, „de alapvetően mi elkötelezettek vagyunk mind a NATO, mind az európai közösség fenntartásában, kibővítésében, megerősítésében”.

Ezért nem látja reálisnak, hogy ez elé bármilyen akadályt gördítenének, de azt tudomásul kell venniük az érintett országok politikusainak, hogy az nincs rendjén, hogy „felelőtlenül sértő állításokat teszünk egy partnerországról, majd szívességet kérünk tőle”.

Kicsi az esélye az azonnali tűzszünetnek

Kocsis Máté arról is beszélt, hogy kicsi az esélye az azonnali tűzszünetnek, „mert senki nem dolgozik ezen tőlünk nyugatabbra”. Az európai országok egyre-másra kötelezik el magukat a fegyverszállítások mellett, „ami apró lépésenkénti belesodródást jelent” – fogalmazott.

Úgy vélte, persze fontos a gazdaság, de mégiscsak emberek halnak meg, „és az európai közösség mindenhez fegyvereket szállít, ahelyett, hogy az általa rendelkezésre álló erőt a béke megteremtésére fordítaná”. Ez egy nagyon rossz pozíció – jelentette ki.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének kijelentéseivel kapcsolatban a frakcióvezető leszögezte: mindenkivel szemben érvelni fognak, aki bele akarja Magyarországot sodorni a háborúba, és a nagykövet is számos nyilatkozatában erre törekszik.