Az energiaszuverenitás erősítésére számos kormányzati törekvés irányul hazánkban

Hortay Olivér szerint a paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása, a paksi bővítés mielőbbi megvalósítása és a megújuló energia beruházások nagyon jelentős kormányzati törekvéseknek számítanak a függetlenedésünk szempontjából.

Az energiaszuverenitás erősítését nevezte kiemelt feladatnak az energiaügyi miniszter. Lantos Csaba arról is beszélt, hogy az enyhe tél miatt nem sok gáz fogyott, ezért nagyon magas a gáztárolók töltöttsége Európában és így Magyarországon is. Közben egy friss kutatásból az is kiderült, hogy tavaly októberben nőtt a hazai energiatermelés és az energiahordozók importja is, míg a felhasználás csökkent – hangzott el az M1 Ma este című műsorában, amelyben Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője reagált a felmerülő kérdésekre.

Hatósági tarifa és megújuló alapú energiatermelés

Hortay Olivér rámutatott, hogy több hajtóerő is volt a fogyasztás csökkenése mögött. Elsődlegesen az emelkedő árak miatt nőtt a tudatosság, másrészt nagyon kedvezőek voltak az időjárási viszonyok.

„A földgázalapú villamosenergia-termelés is csökkent, ami a magas áraknak a következménye, valamint annak, hogy Magyarországon például a megújuló alapú energiatermelés is növekedett”

– hangsúlyozta a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen és folyamatosan emelkedett Magyarországon a beépített napelemek kapacitása.

„Magyarországon hatósági tarifák működnek, ez az oka annak is, hogy az Európai Unióban a legolcsóbb lehet a tarifa. Ez azt jelenti, hogy hiába változik hónapról hónapra a gáz ára, ezt a változékonyságot a lakosságnak nem kell elszenvednie” – magyarázta Hortay Olivér.

A műsorvezető felidézte, hogy a Századvég friss kutatása szerint minden negyedik európai küzd fűtési nehézségekkel.

A szakértő kiemelte, hogy a felmérés tükrében Görögországban a legsúlyosabb a helyzet, és hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kedvező tarifáknak köszönhetően sokkal jobb a helyzet, mint máshol.

Jelentős függetlenedési törekvések

„Az elsődleges törekvés a szuverenitás megteremtése érdekében, az a belföldi termelés növelése. Ennek Magyarországon számos pillére van”– mutatott rá Hortay Olivér, példaként említve a paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítását, a paksi bővítés mielőbbi megvalósítását, a megújuló energia beruházások indítását. Megjegyezte azt is, hogy

hazánk földrajzi és történelmi adottságaiból fakadóan nem képes teljes mértékben ellátni a saját energiaigényeit,

ezért a diverzifikációhoz a második lépcsőfok, hogy a szükséges importenergiát minél több beszállítótól minél több útvonalon keresztül legyünk képesek beszerezni.

„Az elmúlt években ebbe az irányba is jelentős törekvések voltak, mind a földgáz, mind a villamos energia tekintetében nagyon jelentős határkeresztező kapacitásfejlesztések valósultak meg, tehát az összeköttetés a környezetünkkel növekedett, így be tudunk szerezni máshonnan is energiát” – részletezte a szakember.

Hortay Olivér kockázatosnak tartja azokat a brüsszeli terveket, melyek az energiapiac gyors átalakítására vonatkoznak. A szakértő úgy véli, hogy az erőltetett átalakításoknak nagyon súlyos következményei lehetnek egy olyan iparágban, ahol a kiszámíthatóság a legfontosabb a beruházók szempontjából.

A villamos energia piacának teljes átalakításáról szóló újabb javaslatcsomaggal készül az Európai Unió. A részleteket tavasszal ismertetik a bizottságban. Szakértők szerint a villamos energia piac gyors átalakítása több szempontból is kockázatos lehet és az energiaválság elhúzódásához vezethet – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában, ahol Hortay Olivért a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjet kérdezték az átalakítás esetleges következményeiről és az európai energiapolitika aktuális fejleményeiről.

Egy gyors átalakításnak nagyon súlyos következményei lehetnek, ráadásul egy olyan iparágban, ahol a kiszámíthatóság talán a legfontosabb a beruházók szempontjából

– hangsúlyozta a szakértő, aki azt is leszögezte, hogy az európai energiaválság elsődleges oka, hogy az elmúlt években leépültek a kapacitások, így közép távon fontos, hogy minél több új beruházás valósuljon meg, ám ezt megakadályozhatja az átgondolatlan újrastrukturálás.

Az atomenergiával kapcsolatos kérdésekre reagálva Hortay Olivér rámutatott, hogy az a rendszer, amiben a sajtóhírek szerint Brüsszel gondolkodik, a nukleáris beruházásokat kifejezetten negatívan érintené.

A szankciók nem váltották be az elvárásokat

Hortay Olivér kifejtette, hogy Oroszországnak a jelenlegi helyzet közép távon nem kedvező, mert úgy tűnik, hogy elveszíti az európai piac jelentős részét és az európai piac prémium piacnak minősül globális viszonylatban. Ráadásul földrajzilag is nagyon közel van Oroszországhoz kiépített infrastrukúrával. De összeomlásról beszélni túlzó.

Az a következtetés, hogy a szankciók működnek még inkább félrevezető. Az Európai Uniónak ez a költségnövekedés óriási terhet okoz, recesszió szélére sodorta a közösséget

– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy a szankciók nem váltották be az elvárásokat, hiszen a háború gyors lezárását sem segítették.

Ráadásul úgy tűnik, hogy az Európai Uniónak nagyobb terhet okozott, mint Oroszországnak

– fejtette ki Brüsszel szankciós politikájáról.

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban. A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak, hogy átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb.

Az Oroszország és Európa közötti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér. A legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait. A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat. A Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében megvizsgálta, hogy az uniós tagállamok felnőtt lakosságának mekkora aránya küzd fűtési és díjfizetési nehézségekkel.

 Négyből egy európai nem tudja megfelelően fűteni otthonát

Az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió személy) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet drámai romlását vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. Az Európa Projekt-kutatás eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió személy) nem képes megfelelően fűteni otthonát. Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók.

A legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék).

Növekednek a díjfizetési elmaradások

Minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját. A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék.

A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közötti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják.