Bírálják a napokban elfogadott ukrán kisebbségi törvényt

A közös nyilatkozat rámutat, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat.

A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a nyilatkozatban.

A közös nyilatkozat szerint az új jogszabály „a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi”,

megfosztva ezzel őket (közösségeiket, szervezeteiket) az intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.

A kárpátaljai magyarság két mérvadó érdekvédelmi szervezete szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében.

A törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez

– zárul a KMKSZ és az UMDSZ nyilatkozata.

Az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezetet a 450-ből képviselőt számláló ukrán parlament kedden 324 képviselő támogatásával második olvasatban, azaz véglegesen is elfogadta.

Magyarország továbbra is kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Vöröskereszt véradókamionjának és újabb segélyszállítmányának indulásakor hétfőn Budapesten.

Soltész Miklós, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT) elnöke is, azt mondta, Magyarország az elmúlt harminc év legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai háború kitörése óta.

Ebbe a munkában hat nagy karitatív szervezet nyújt segítséget; a Magyar Vöröskereszt a fővárosi BOK-csarnokban és Lónyán, a Református Szeretetszolgálat Záhonyban, a Katolikus Karitász Barabáson, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Beregsurányban, az Ökumenikus Segélyszervezet Beregszászon és a Baptista Szeretetszolgálat Tiszabecsen – sorolta.

Soltész Miklós kiemelte, eddig 3100 tonna segélyszállítmányt juttattak el Kárpátaljára 7,2 milliárd forint értékben, és 460 ezer embernek segítettek a karitatív szervezetek.

Az államtitkár kitért arra, most úgy látszik, az ukrajnaiak kivárnak, amennyire lehet, helyben szeretnének maradni, viszont éppen ezért hatalmas humanitárius katasztrófa van jelen az életükben, és a magyar kormány a segélyszervezetekkel együtt ezen próbál enyhíteni.

Magyarország mindig is azt mondta és tettekkel bizonyította, hogy kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának. Egyet nem fog tenni: katonát és fegyvert szállítani az országba, ami egybecseng a magyar emberek véleményével – hangoztatta Soltész Miklós.

Hisszük azt, hogy előbb-utóbb Brüsszelben is felismerik annak jelentőségét, hogy ha már olyan döntéseket hoznak, amelyek szankcióval sújtanak egyes országokat, akkor azt is észreveszik, hogy a segítségnyújtás egyre kevésbé tud hatékony lenni, hiszen minden ország addig tud segíteni, amíg saját gazdasági és pénzügyi helyzete lehetővé teszi – fogalmazott.

Soltész Miklós beszámolt arról is, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyprogramban az adományok összege meghaladta az egymilliárd forintot.

Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója közölte, az ukrán vöröskereszt kárpátaljai szervezetének adományozott véradókamion és az újabb segélyszállítmány hétfő délelőtt indul Kárpátaljára, a segélyszállítmány értéke 100 millió forint.

Az Európai Uniónak határozottabb szerepet kell játszania az ukrajnai háború megoldása érdekében Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint, aki a kijevi kormány támogatását hangsúlyozta a római képviselőházban az Európai Unió csúcstalálkozóját megelőző felszólalásában kedden.

Meloni úgy vélte, jelenleg nagyon korlátozott a lehetősége a tűzszünetnek, ennek ellenére Olaszország minden erőfeszítést megtesz a béke érdekében.

„Az ukrajnai konfliktus mindannyiunkat érint (..) Az Európai Uniónak ebben is meghatározóbb szerepet kell betöltenie az egész kontinens javára” – hangoztatta a miniszterelnök. Kifejtette, az uniónak egységesen kell támogatnia Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, és segítenie kell Ukrajna európai csatlakozási folyamatát is.

Giorgia Meloni szerint a felületes békepropagandán túl a tűzszünethez két feltétel szükséges, vagy az egyik fél megadja magát, vagy patthelyzet alakul ki a konfliktusban.

Meloni kormánya teljes támogatásáról biztosította Kijevet, hangsúlyozva, hogy az általa vezetett Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt ezzel kapcsolatos állásfoglalása ellenzékben és most kormányerőként is ugyanaz.

A szankciók fájdalmasak a gazdaságunknak, de eredményesek: hatással vannak Oroszországra. Moszkva nagyobb árat kell, hogy fizessen, mint amekkorát Európa visel. Ezért kell figyelnünk az intézkedések hatását, főleg azokét, melyek az energiára vonatkoznak – hangoztatta Meloni.

Az olasz miniszterelnök az Európai Unió erkölcsi kötelességének nevezte a háború okozta élelmiszerhiány elkerülését, ami Meloni szerint az európai biztonságot is veszélyezteti, ha az ellátási nehézségek instabilitáshoz vezetnek az afrikai országokban.

Giorgia Meloni elmondta, hogy Olaszország a háború kirobbanása óta 172 ezer menekültnek adott ideiglenes humanitárius tartózkodási engedélyt, többségükben nőknek és gyerekeknek.

Megerősítette, hogy Róma újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnába az év végéig, amely az ötödik lesz február óta.

A kormányfő az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő találkozója előtt szólalt fel a római parlamentben. A Világbanktól és az Európai Bizottságtól Ukrajna újjáépítésére becsült 349 milliárd euróval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, hogy az összeg a háború elhúzódásával csak emelkedni fog.

Giorgia Meloni az EU-csúcs témáit érintve kitért a migráció kérdésére is: „a migránsok szétosztásáról folytatott vita helyett az Európai Unió külső határai védelmére kell áttérni: a legális bevándorlásra épülő együttműködésre van szükség, az illegális bevándorlással szembeni határozottabb megelőzéssel és fellépéssel, ami az indulások megállítását jelenti, és a kitoloncolások európai szintű működtetését” — jelentette ki.

Afrikát nem kizsákmányolni, hanem támogatni kell: az eddig a kivándorláshoz való jog hangoztatásával szemben a maradás jogát kell biztosítani – mondta Giorgia Meloni.

Megjegyezte, az emberkereskedőknek, vagyis a harmadik évezred cinikus rabszolgatartói gazdagításának semmi köze a szolidaritáshoz.

Az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban – derült ki egy csütörtökön közzétett német felmérésből.

A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült 26 százaléka szeretne végérvényesen Németországban maradni, további 11 százalék pedig még évekig maradna. A menekültek 34 százaléka azt állította, hogy el kívánja hagyni Németországot a háború végével, 27 százalék viszont azt mondta, még bizonytalan. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába.

A felmérés elkészítésének idején, az augusztustól októberig tartó időszakban, a keresőképes ukrajnai menekültek 17 százaléka dolgozott, 71 százalékuk olyan munkakörben, amely egyetemi végzettséget vagy szakképesítést igényel.

A korábbi tapasztalatok alapján „viszonylag magas ez az arányszám” más menekültek csoportjaihoz képest

– hangoztatta Herbert Brücker, a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit – BA) munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung – IAB) egyik vezető munkatársa.

A felmérés az IAB, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a német statisztikai hivatal, valamint a német gazdaságkutató intézet összefogásában valósult meg.

A megkérdezett ukrajnai menekültek 60 százaléka azt mondta, Németországba való utazással kapcsolatos döntésüket döntően az befolyásolta, hogy már voltak ott élő családtagjaik, barátaik, illetve ismerőseik.

Mindemellett olyan tényezőket is említettek, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, az oktatási rendszer, a befogadó társadalom és Németország gazdasági helyzete.

Vlagyimir Putyin orosz elnök célja most az, hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak a tél folyamán, az orosz erők folyamatosan brutális bűncselekményeket követnek el a civilek ellen, kulcsfontosságú infrastruktúrát bombáznak, működésképtelenné téve az energiahálózatokat – jelentette ki Sztella Kiriákidész uniós biztos az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén.

A biztos az ukrajnai humanitárius helyzetről szóló vitában elmondta: az ENSZ legutóbbi becslései szerint Ukrajnában, közel 18 millió embernek van szüksége segítségnyújtásra, mivel nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, fűtéshez, villanyhoz, ivóvízhez.

Mint mondta, az EU Ukrajna humanitárius donorjaként ezidáig 13 millió ukránnak biztosított alapvető segítséget. Legutóbb az EU 130 millió eurós téli segélycsomagot juttatott el, amely áramfejlesztőket, életmentő felszereléseket tartalmaz.

Emellett 77 ezer tonna adományt küldött ukrán kórházaknak és iskoláknak.

Hozzátette: az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban. Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy Európa szomszédságában már 17 ezer ártatlan civil halt meg a barbár orosz invázió következtében, a lakosság jó része van áram és fűtés nélkül, szenvedésük elképzelhetetlen.

Az EU illiberális populistái mindeközben megvétózzák az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt,

annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki az EU-tól – jelentette ki. Mint mondta, „először Orbán vétózott, de aztán elállt ettől, mert a többiek a Tanácsban pénzt ígértek neki, de ma jött a hír, hogy a lengyel kormány is feltartóztatja a segélycsomagot, mert pénzt akar cserébe.”

„Nincs szó rá, milyen szégyenletes ez az egész. Remélem, hogy a Tanács végre megtanulja a leckét: ha engedsz a zsarolóknak, mindig többet fognak kérni” – fogalmazott Cseh Katalin.