A németek kétharmada elégedetlen az egy éve hivatalba lépett kormány munkájával

A YouGov közvélemény-kutató társaság felmérése szerint a választók 33 százaléka elégedetlen, további 33 százaléka pedig nagyon elégedetlen a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) kormányával. Az elégedettek aránya 23 százalék, a nagyon elégedetteké csupán 3 százalék.

A koalíció vezető ereje, az SPD táborában nagyjából egyenlő, 48:47 százalékos az első év eredményeivel elégedettek és elégedetlenek aránya. A Zöldek szavazóinál a többség, 56 százalék sikeresnek tartja az Olaf Scholz vezette kormányt.

Az elégedettek aránya a liberális szavazóknál a legalacsonyabb, 26 százalékos.

A pártok színei (SPD: vörös, Zöldek: zöld, FDP: sárga) alapján közlekedésilámpa–koalíciónak (Ampelkoalition) is nevezett kormány munkájával maga a kancellár is csak mérsékelten elégedett, legalábbis erre utal, hogy a szerdai kormányülésen mérsékelt cukortartalmú édességgel, egy-egy tábla, fekete – keserű – csokoládéval lepte meg minisztereit.

Ugyanakkor pozitív mérleget vont a közös munkáról, mint mondta, „sokat elértünk és sok mindent megoldottunk” – idézték német hírportálok a tanácskozás elején elmondott kancellári köszöntőt, hozzátéve, hogy az Ampelmann márkájú csokoládé nagy derültséget keltett a kormánytagok körében.

Olaf Scholz választói megítélése kismértékben jobb a kormányénál, a munkájával elégedetlenek aránya 66 százalék helyett 64 százalék, az elégedetteké 26 százalék helyett 29 százalék.

Azonban elődjével, a 16 évi kormányzás után visszavonult Angela Merkellel összehasonlítva nem felé billen a mérleg; a többség, 51 százalék szerint Angela Merkel teljesített jobban a kormányfői tisztségben, és csak 19 százalék tartja jobb kancellárnak az SPD politikusát.

A szociáldemokraták táborában is inkább az előző kancellár munkáját értékelik, az elégedettségi arány 39:37 százalék Angela Merkel javára.

Olaf Scholz és kormányának tagjai 2021. december 8-án tették le a hivatali esküt. A kancellár mellett hét SPD-s, hat zöldpárti és négy FDP-s miniszterből álló kabinet első éve szinte teljes egészében az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő krízisek, köztük az energiaválság és az általános drágulás hatásainak kezelésének jegyében telt el.

Az intézkedések közül kiemelkedik a megélhetési költségek növekedésének ellensúlyozására indított programok sora, amelyekre mintegy 300 milliárd eurót – a magyar hazai össztermék (GDP) nagyjából kétszeresének megfelelő összeget – fordítanak.

Szakértők szerint jövőre tovább súlyosbodhat az energiaválság Németországban. Azt is mondják, hogy a lakosságnak továbbra is takarékoskodnia kell az energiával. Egy felmérés szerint a németek 10 százaléka novemberben egyáltalán nem kapcsolta be a fűtést, még a hideg időjárás ellenére sem – számolt be róla az M1 Híradó.

Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója elmondta, hogy szakértők figyelmeztetik a német lakosságot, takarékossági tanácsokat adnak.

„Az egyik energiaszolgáltató például arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázfelhasználás nagymértékben a külső hőmérséklet függvénye. Tehát azt tanácsolják az embereknek, hogy főleg az ünnepi időszakban többen gyűljenek össze egy helyiségben, és akkor  gyorsabban felmelegszik a levegő”

– fogalmazott. 

A YouGov közvélemény-kutató reprezentatív vizsgálata szerint a németek nagy többsége megfogadta a szövetségi kormány tanácsát, és igyekszik takarékosabban fűteni; bő kétharmaduk, 68 százalékuk fűti az otthonát kevésbé, mint egy évvel korábban.

Minden második német háztartás sokkal kevesebbet fogyaszt, mint az előző fűtési szezonban,

és minden tizedikben egészen november végéig kivártak a fűtés beindításával.

A többség – 56 százalék – azért fűt kevésbé, hogy pénzt takarítson meg, 20 százalék a szokásosnál kevésbé hideg időjárás miatt, 15 százalék pedig azért, hogy hozzájáruljon az energiaellátás biztonságához, és csupán 6 százalék mindazok aránya, akik az éghajlatváltozás ellen szeretnének tenni a fűtés visszafogásával.

Németországban a földgáz az első számú energiahordozó a lakások fűtésében. A nagyjából 40 millió otthon csaknem felét, 49 százalékát fűtik gázzal, és a lakások 14 százalékát ellátó távhőszolgáltatók nagy része is földgázzal működteti erőműveit.

Az utóbbi évtizedekben Oroszország volt a legnagyobb földgázszállító, Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Ez Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt megváltozott, mert

Moszkva fokozatosan visszafogta, majd nyár végén leállította vezetékes szállításait, holott a háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós szankciók nem érintik a földgázkereskedelmet.

A két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság legutóbbi, hétfői jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil” és „az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 96,98 százalékos, de a téli gázhiány elkerüléséhez szigorú takarékoskodás, a fogyasztás lehetőleg 20 százalékot elérő csökkentése is szükséges.

Újabb migrációs válság alakulhat ki Németországban, és a kormány nem készült fel a helyzet kezelésére – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban.

Az Európai Parlament legnagyobb frakcióját alkotó jobbközép pártcsalád német vezetője a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a németországi befogadóközpontok megteltek, és a menedéket kereső emberek elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatok súlyos terhelés alatt dolgoznak.

Ráadásul azzal kell számolni, hogy télen ismét jelentős számban érkeznek ukrán menekültek az Európai Unióba, így sokan Németországba is, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorista rezsimje folyamatosan rombolja az ukrajnai energetikai infrastruktúrát” – mondta a Németországban ellenzékben lévő bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Kiemelte:

attól tart, hogy „drámai” folyamatok indulnak be télen,

így például a 2015-ben elmélyült európai migrációs válság idejéhez hasonlóan ismét egyre több tornatermet kell átalakítani befogadóközponttá, korlátozva az iskolai testnevelést és a sportegyesületek működését.

A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormánya nem készült fel erre a helyzetre, és „egyszerűen figyelmen kívül hagyja a kihívásokat” – mondta a CSU-s politikus.

Arra a felvetésre, hogy nemcsak Ukrajnából, hanem Afrika felől, a Földközi-tengeren is egyre több menekült érkezik az EU-ba, hangsúlyozta, hogy Olaszországnak támogatásra van szüksége, ezért Németországnak is inkább Olaszországnak kellene segítséget nyújtania, „ahelyett, hogy eurómilliókkal támogatja a tengeri mentést folytató civil szervezeteket, ami csak még vonzóbbá teszi az irreguláris migrációt”.

Mint mondta, észszerű lenne, ha a német, az olasz és az EU-hatóságok együtt ellenőriznék a Földközi-tengeren húzódó EU-s külső határt. Azokat pedig „azonnal haza kell szállítani”, akiknek nincs vízumuk, útlevelük vagy alapos okuk arra, hogy menedékjogot kérjenek a közösség területén – emelte ki Manfred Weber.

Hozzátette: azt is erősen szorgalmazza, az afrikai országokban a helyi kormányok közreműködésével alakítsanak ki „diplomáciai övezeteket”, ahol a kérelmezők benyújtják, EU-tisztségviselők pedig elbírálják a menedékjogi kérelmeket. Ez a megoldás „megkíméli a migránsokat a veszélyes tengeri úttól, és kiszárítja az embercsempészek bűnös bizniszét” – mondta az EPP elnöke.

A többi között arról is szólt, hogy az EPP-t nem helyezik nyomás alá a populista erők, a jobbközép pártcsalád magabiztos és erősödik.

Ezt jelzik a csehországi, a lettországi, a bulgáriai és a svédországi választások eredményei, és „Lengyelországban és Spanyolországban is jók az esélyek jövőre”, vagyis az EPP lendületben van – mondta Manfred Weber.

A Welt am Sonntag egy másik összeállításában a németországi menekültügyi helyzetről azt írta, hogy az idén elérheti az 1,2 milliót a háborús menekültek és menedékkérők száma, vagyis többen kereshetnek menedéket az országban, mint 2015-ben, a legutóbbi menekülthullám csúcsán. Akkor 890 ezer új menedékjogi kérelmet regisztráltak a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF).

A 2015-ös migrációs válság alatt érkezőkét is meghaladja az idén Németországba tartó bevándorlók száma, ugyanis csaknem egymillió ukrán menekült és várhatóan további 200 ezer menedékkérelmet beadó migráns érkezhet az országba. A német önkormányzatok a jelentések szerint a nagyszámú újonnan érkezett bevándorlók feldolgozásában már a határokat feszegetik, ami aggodalmat váltott ki például Armin Schusterből, Szászország kereszténydemokrata belügyminiszteréből.

Idén november végéig többen kértek menedékjogot Németországban, mint 2015-ben, az európai migránsválság csúcspontján – számolt be a Deutsche Welle hírtelevízió a Welt am Sonntag értesüléseire hivatkozva. A német politikai napilap szerint

a bevándorlók száma idén 1,2 milliót is elérheti, ami 35 százalékos növekedés 2015-ös hullámhoz képest, amikor is 890 ezer migráns és menekült, köztük főként a szíriai háború elől menekülők érkeztek az országba.

Az idei előrejelzés a több mint egymillió ukrán menekült érkezése – akiket Németországban fogadtak be az orosz–ukrán háború kibontakozása óta –, valamint az év végéig várhatóan beérkező 200 ezer menedékkérelemre alapozva született meg. Október végéig mintegy 181 612 menedékkérelmet regisztráltak, akik főként szíriai, afgán, török és iraki állampolgárok – mutat rá a Welt am Sonntag.

Nyomás alatt az önkormányzatok: még több migráns érkezhet a téli időszakban

A német önkormányzatok a nagyszámú újonnan érkezett bevándorlók feldolgozásában már a határukat súrolják, ami aggodalmat váltott ki olyan politikusokból, mint Armin Schuster, aki Szászország belügyminisztere.

„Idén megközelítjük a kétszázezer menedékkérőt. A legutóbb a törvényhozásban ezt a számot határozták meg felső határként” – fogalmazott Armin Schuster, továbbá hozzátette, tartománya továbbra is „kiáll Ukrajna mellett, így ebben ez esetben nincsen ha és de sem”, azonban leszögezte, hogy a befogadókapacitás hamarosan eléri a felső határát.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Weber: Újabb migrációs válság alakulhat ki Németországban

Kiemelte: attól tart, hogy „drámai” folyamatok indulnak be télen.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és a Keresztényszocialista Unió (CSU) politikusa

„drámai télre” figyelmeztetett, utalva ezáltal a migránsok számának a téli hónapokban történő megugrására.

Elemzők szerint várhatóan ukránok százezrei menekülnek el az országukból, mivel az orosz haderő továbbra is célzottan támadja az energetikai infrastruktúra létesítményeit, ami súlyos áramkimaradásokhoz vezet a téli hidegben.

„Németország jelenleg alva jár, és így közeledik egy új migrációs válság felé” – jegyezte meg Weber, hozzátéve továbbá, hogy Hollandiában, Belgiumban és Ausztriában is hasonló nyomás nehezedik a hatóságokra.

Több forrásra lenne szükségük a tartományoknak

A Welt am Sonntag különböző tartományi bevándorlási hatóságok meg nem nevezett tisztviselőit idézte cikkében, akik egyetértettek abban, hogy az ország számos területén már elérték a felső határt, és sürgősen további szövetségi kormányzati támogatásra van szükségük.

A német kormány közölte, hogy idén 3,5 milliárd euróval támogatja a tartományi önkormányzatokat a migránsok elhelyezésében, 2023-ra pedig további 2,75 milliárd eurót irányzott elő, és több mint 67 ezer új szálláshelyet biztosít.

Armin Schuster szerint azonban Németország migrációs politikájának több kell a „kedves szavaknál”, ezért a politikus „hatásos fékeket” sürgetett a földközi-tengeri migrációs útvonalon keresztül érkezők számára a menedékjog-kérelmezés során. A belügyminiszter ezzel arra utalt, hogy minden eddiginél több migráns érkezik Törökországon és Görögországon keresztül az Európai Unió területére.

Esély a Törökországgal kötött megállapodás kibővítésére

Szászország belügyminisztere továbbá hangsúlyozta, hogy az unió és Törökország között 2016-ban létrejött megállapodást – melynek keretében Brüsszel hatmilliárd eurót fizetett Ankarának az Európába tartó menedékkérők török területen tartásáért vagy visszaszállításáért – ki kellene terjeszteni azokra az országokra is, ahonnan a migránsok útra kelnek.

„Ha elveszítjük az emberiesség és a rend közötti egyensúlyt, a német menekültügyi rendszer összeomlik” – fogalmazott Schuster.

A német parlament, a Bundestag alsóháza pénteken elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felgyorsíthatja a menekültstátuszuk megtagadása ellenére évek óta az országban elő személyek letelepedését. Azok a migránsok, akik öt éve élnek az országban és nem követtek el bűncselekményt, 2023. január 1-től jogosulttá válnak az ott-tartózkodásra, illetve a letelepedésre.

Az idén egyedül Ukrajnából nagyjából egymillióan érkeztek. Ők külön eljárás nélkül kapnak tartózkodási engedélyt. Menedékjogi eljárást október végéig 181 612-en indítottak, főleg szíriai, afganisztáni, törökországi és iraki állampolgárok. Novemberben tovább nőtt a menedékjogi kérelmek száma, és a hatóságok arra számítanak, hogy az év végére eléri a 200 ezres határt – írta a Welt am Sonntag.

A német kormány megegyezésre jutott az új bevándorlási törvény ügyében, ugyanis a kabinet megállapodott az intézkedés keretét illetően. „A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is” – fejtette ki álláspontját Robert Habeck alkancellár a tervezettel kapcsolatban.

A német szövetségi kormány meg szeretné könnyíteni a külföldi szakmunkások beáramlását Németországba, ennek következtében a kabinet egy új törvény irányvonalát dolgozta ki.

„Németországnak a jövőben szüksége lesz szorgos kezekre és okos fejekre. A szakmunkások biztosítása egyenlő a jólét biztosításával” – mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter az új tervezet bemutatása során – a Tagesschau híroldal beszámolója szerint.

A szociáldemokrata politikus továbbá hozzátette, hogy 2035-ig a gazdaság szinte minden területén – így a betegápolásban, a gyermekgondozásban, illetve az önkormányzatok esetében is – legalább egymillió új munkaerőre lesz szükség.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a szakemberek meg is érkezzenek hozzánk. Ehhez viszont szükség van azokra a lépésekre, amelyek megkönnyítik a külföldi munkavállalók hozzáférését a német munkahelyekhez. A német kormány első körben toborozni akar, ez fontos és nagy lépést jelent a stratégiánkban”

– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter.

A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt

Robert Habeck alkancellár és gazdaságért felelős miniszter kiemelte, az éghajlatvédelem és a digitalizáció mellett a demográfiai átalakulás is komoly változást hozhat a munkaerőpiacon, ezért a szakmunkások bevándorlását gyorsan és pragmatikusan kell lebonyolítani.

„A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is”

– ígérte meg a zöldpárti politikus. Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter is bizakodóan nyilatkozott, továbbá úgy gondolja, hogy az új törvénytervezetet hamarosan végleges formájában fogja bemutatni.

Nancy Faeser német belügyminiszter felszólal a Németország. A bevándorlás nemzete. Párbeszéd a részvételért és a tiszteletért című rendezvényen a berlini Festsaal Kreuzbergben 2022. november 28-án. Olaf Scholz német kancellár, aki szintén felszólalt a rendezvényen, ismertette kormánykoalíciójának tervét, amely szerint enyhítenék a külföldi lakosok előtt álló akadályokat a német állampolgárság megszerzése előtt (Fotó: EPA/Sean Gallup)

Hubertus Heil közölte, hogy a szakmunkások bevándorlását érintő kérdéseket a német parlament a jövő év elején veszi napirendre.

Szakmai tapasztalat a célkeresztben

A javaslat továbbá azt is rögzíti, hogy az elismert külföldi szakmunkások a jövőben olyan területen is dolgozhassanak, amely eltér eredeti foglalkozásuktól és végzettségüktől.

Egy szerelő például raktárosként, míg egy rendőr pedig akár felszolgálóként is dolgozhatna. A szakmai tapasztalat sokat nyomna a latban a munkavállalói vízum igénylésekor – ismertette a híroldal.

Mindemellett a német hatóságokkal az otthon megszerzett végzettséget nem lenne kötelező elismertetni a beutazást megelőzően. A felsőoktatásban tanuló diákok pedig – úgy ahogy eddig is – egyszerűsített eljárás segítségével léphetnének be az ország területére.

Ezenfelül az ígéretesnek tűnő, harmadik országból származó munkakeresők egy pontrendszer segítségével érkezhetnének Németországba, annak érdekében, hogy helyben munkahelyet találhassanak.

A minisztériumok között történt megállapodás értelmében az értékelés olyan kritériumok alapján történne, mint a végzettség, nyelvtudás, szakmai tapasztalat, Németországhoz való viszonyulás, valamint az életkor. Ebben az új rendszerben is szintén a szakmai tapasztalat számítana a legnagyobb mértékben – jegyezte meg a Tagesschau.

További viták várhatók a pontrendszert illetően

A pontrendszer részletei miatt további vitákra lehet még számítani a zöldek, a liberálisok, illetve a szociáldemokraták között, kérdéses ugyanis, hogy hány pontot érhet majd például a nyelvismeret foka vagy pedig a személyes viszony megléte Németországgal szemben.

Az utóbbival kapcsolatban a híroldal kiemelte, hogy

a beilleszkedés mértéke magasabbnak számít, ha például az egyén korábban már többször járt az országban, esetleg hazájában már egy német cégnek is dolgozott, vagy pedig rokonai élnek Németországban.

Annak kérdése, hogy a rokonokra milyen kritériumok vonatkoznának – például, hogy szintén munkavállalónak kellene lenniük –, még nem került kidolgozásra.

Honosítási reform – „esélyt adó tartózkodási engedély”

A könnyített szakmunkás-bevándorlás csak egy része a migrációs és menekültügyi törvényjavaslati csomagnak, ugyanis Nancy Faeser hamarosan a kabinet elé terjeszti azon tervezetét, amely a német állampolgárság felvételét könnyítené meg az országban élő külföldi polgárok számára.

Pénteken dönt a német parlament az úgynevezett „esélyt adó tartózkodási engedélyről”,

amely a már évek óta Németországban élő, jól integrálódott, azonban még nem rendezett tartózkodási joggal rendelkező külföldiek számára adna lehetőséget, hogy az országban maradjanak és munkát vállaljanak.

Az a személy, aki 2022. október 31-én bizonyítottan öt éve tartózkodik az országban, továbbá büntetlen előéletű, egy 18 hónapos ideiglenes tartózkodási engedélyt kapna, mely idő alatt lehetősége nyílik legális státuszának intézésére, nyelvtanfolyamra járhat, valamint munkát szerezhet – tette hozzá a Tagesschau.

Az állampolgárság megadása a német társadalomba való sikeres beilleszkedés eredménye kellene, hogy legyen – hangzott el a német kormányt alkotó koalíció honosítási reformterveinek vitájában. Az új reform lehetővé tenné a német állampolgárság könnyebb megszerzését. Az elképzeléssel kapcsolatban Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány integrációs biztosa kijelentette: „modern bevándorlóországot akarunk létrehozni, amibe beletartozik az is, hogy gyorsabban, jobban és több embert honosítunk.”

Vita alakult ki a német kormányt alakító koalícióban, ugyanis a Szabaddemokrata Párt (FDP) a szociáldemokrata Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter által kezdeményezett honosítási reform ellen emelt hangot.

„Nem most van itt az ideje az állampolgársági törvény egyszerűsítésének, hiszen nem történt előrelépés sem a visszatoloncolások, sem pedig az illegális migráció elleni küzdelem terén” – hívta fel a figyelmet Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára.

Faeser terveire reagálva az FDP főtitkára továbbá hangsúlyozta, szerinte

„az állampolgárság megadása a német társadalomba való sikeres beilleszkedés eredménye kellene, hogy legyen, ezáltal (az állampolgárság megadását) nem szabad az integrációs folyamat elejére helyezni”.

A három párt alkotta kormánykoalícióban – amely az FDP-ből, az SPD-ből és a Zöldpártból áll – megállapodtak abban, hogy a Németországban élő külföldiek számára megkönnyítik az állampolgárság megszerzését, azonban az elképzelés részletei még nem kerültek kidolgozásra – számolt be a  Tagesspiegel hétfőn közzétett cikkében.

A belügyminiszter szeretne előre lépni a kérdésben, ezáltal a belügyminisztérium már egy tervezetet is kiadott, amelyben leírtak szerint azok a lakosok, akik már több éve Németországban élnek, könnyebben juthatnának német állampolgársághoz.

Faeser a Tagesspiegelben közölt cikkében fejtette ki elképzelését. Mint írta, a reform szerint azok a minősített tartózkodási joggal rendelkező külföldiek – akik letelepedett munkavállalónak minősülnek –, a jelenlegi nyolc év helyett öt év után lennének honosíthatók.

A különösen jól beilleszkedett személyek esetében hároméves időszakot kellene alkalmazni.

 „Az új állampolgársági törvénnyel tehát az integrációra ösztönzünk, ahelyett, hogy akadályokat állítanánk fel és hosszú várakozási időt írnánk elő”

– fogalmazott a szövetségi belügyminiszter.

„Modern bevándorlóországot akarunk létrehozni”

Az ellenzékben politizáló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) is szkeptikusan nyilatkozott a belügyminiszter terveiről. A CDU főtitkára, Mario Czaja úgy fogalmazott, hogy a német útlevelet nem szabad leértékelni, valamint továbbra is érvényesnek kell lennie annak a mottónak, hogy „először az integráció, aztán pedig állampolgárság” következik.

Reem Alabali-Radovan, a német kormány integrációs biztosa, az SPD politikusa ezzel szemben védelmébe vette a honosítási reformterveket.

„Modern bevándorlóországot akarunk létrehozni, amibe beletartozik, hogy gyorsabban, jobban és több embert honosítunk”

 – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. Kiemelte: „Németországnak olyan szakképzett munkaerőre van szüksége, aki szívesen jön és marad nálunk. Ha ez nem történik meg, akkor az ország gazdasági erejét és jólétét tesszük kockára.”

Reem Alabali-Radovan ezzel Alexander Dobrindt a CSU frakcióvezetőjének azon véleményére utalt, mely szerint

„a német állampolgárság odaajándékozása nem az integrációt segíti elő, hanem éppen az ellenkezőjét váltja ki, és további mágneshatást okoz az illegális migráció terén”.

Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője a Funke Médiacsoport hétfői műsorában egyet értett abban, hogy Németországnak modern bevándorló országgá kell válnia, azonban kiemelte, a migránsok integrációjának nem a társadalombiztosítási rendszerekbe való beillesztését kell jelentenie, hanem a munkaerőpiacra történő irányítását, így a jövőben az állampolgársági jogot is pontosan ehhez kell igazítani.

„Aki keményen dolgozik és jól beilleszkedik, annak lehetőséget kell adni, hogy német állampolgár lehessen, aki nem akar integrálódni, az hagyja el újra az országot” – mutatott rá a frakcióvezető.