Mikor mondanak le?

Máig tisztázatlan, hogy kinek a hívására és kinek a felhatalmazásából, miről és hol tárgyalt október végén Vasvári Csaba és Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács tagjai az Egyesült Államok nagykövetével. David Pressman rövid bejegyzéséből csak annyi biztos, a megbeszélés informális jellegű volt. A Magyar Hírlap közérdekű adatigénylést nyújtott be a testülethez az igazság kiderítése érdekében.

Közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Hírlap az Országos Bírói Tanácshoz (OBT), mivel továbbra is tisztázatlan, kinek a döntésére, milyen felhatalmazással és miről tárgyalt a testület két tagja, Vasvári Csaba és Matusik Tamás a Biden-adminisztráció budapesti nagykövetével.

David Pressman október végén látta vendégül a két bírót. Twitter-bejegyzése szerint „informális megbeszélést folytattak a tanács magyar igazságszolgáltatási rendszerben betöltött szerepéről”. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, a diplomata eleve azzal a prekoncepcióval érkezett hazánkba, hogy „a demokráciát valós veszélyek fenyegetik Magyarországon”. A szenátus külügyi bizottsága előtt, még júniusban, aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság, az emberi jogok és a jogállamiság állapota miatt.

Ebben az összefüggésben a jogállamiság és a bírói függetlenség helyzetét számos alkalommal kritizáló OBT és Pressman nagykövet találkozója különösen érdekesé válik.

A tanács eddig nem adott érdemi tájékoztatást „az informális megbeszélés” részleteiről. Sőt közleményében hárítani próbált.

Felhozták például, hogy 2018-ban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnöke, Handó Tünde közös, amerikai–magyar bírói továbbképzésekről tárgyalt az Egyesült Államok magyarországi képviseletének akkori vezetőjével. Ez azonban az almát a tojással esete, Handó egy olyan hivatal elnökeként vett részt egy hivatalos megbeszélésen, amelynek a feladata többek között a bírók hazai és külföldi továbbképzésének megszervezése.

Ebben az esetben viszont nem tudjuk, ki, mikor és milyen formában, kin keresztül kezdeményezte a találkozót? Azt sem, hogy ki döntött arról, hogy a találkozón az Országos Bírói Tanács részéről ki vegyen részt.

Márpedig valakinek döntenie kellett. A Magyar Hírlap beszámolt róla, hogy Vasvári Csaba még januárban szeretett volna szerepet vállalni egy pódiumbeszélgetésen a Bírák az utcán lengyel film kapcsán, de az OBT úgy vélte, ez nem lenne helyes. Szabó Károly, az OBT akkori elnöke a szavazást követően megállapította, hogy a tanács 8 nem és 7 tartózkodás mellett úgy döntött, az OBT nem hatalmazza fel a sajtószóvivőt a pódiumbeszélgetésen történő részvételre.

 Azt sem tudni, hogy a találkozóra pontosan hol került sor: az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén vagy a nagykövet rezidenciáján? És ahogy már írtuk, semmit nem tudunk arról, hogy miről beszéltek egymással a résztvevők, miben állapodtak meg, és hogy mi haszna a találkozóból a magyar igazságszolgáltatás rendszerének vagy magának az OBT-nek?

Jogszabályi előírások szerint a közérdekű adatigénylésünkre legkésőbb 15 napon belül valamit reagálnia kell a tanácsnak.

A történtek után sokan vélik úgy, hogy a leghelyesebb az lenne, ha Matusik és Vasvári lemondana.

Az Origónak adott interjúban Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke is azt mondta: „Itt egy pár szem közti beszélgetés történt, és ez ad okot arra, hogy – ismerve az amerikai nagykövet korábban tett nyilatkozatait – aggályosnak értékeljük ezt az egyeztetést”, ezért az lenne a legméltóságteljesebb, ha a két bíró lemondana.

Nem csitulnak a botrány hullámai, amiért David Pressman amerikai nagykövet találkozott és egyeztetett két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, akik ráadásul az Országos Bírói Tanács tagjai. A tanács igyekezett bagatellizálni az eszmecserét, ugyanakkor a Kúria elnöke arról beszélt, nincs tudomása róla, hogy az OBT korábbi ülésein felmerült volna, hogy felvegyék a kapcsolatot az Amerikai Egyesült Államok nagykövetével. A Tűzfalcsoport.blogstar szerint beigazolódni látszik, hogy valójában Pressman úr kérette be őket. S hogy miért pont őket?

Először is: azzal, hogy Pressman nagykövet a magyar igazságszolgáltatás szereplői közül először épp az Országos Bírói Tanács két tagját választotta, azt üzeni, hogy az amerikai diplomata szerint Magyarországon az igazságszolgáltatást és az igazságot az OBT képviseli.

Másrészt: az OBT mindig is népszerű volt a balliberális médiában, amely cserébe a sajtófigyelő rovatában túlnyomó többségben balos újságokat szemléz. A Tüzfalcsoport.blogstar azt is ismerteti, hogy melyek ezek a sajtótermékek. A gyakori HVG, Népszava, 444 citátumok mellett – ezt írják – egészen döbbenetes hivatkozások is felkerültek az OBT honlapjára, olyanok mint az olkt.net (Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága – időközben némi kozmetikázáson átesett szennylap), ahol olyan ordenáré írások jelennek meg, amelyekben a kormányfő lányát gyalázzák, a nemrég elhunyt világhírű producert Andy Vajnát „rágcsálónak” titulálják, vagy ahol azt írják, hogy 1956-ban a fegyveres harcokban részt vevők jelentős része köztörvényes bűnözőként, nem pedig politikai fogolyként ült börtönben.

És rendszeresen listázzák Sándor Zsuzsa volt bírónőnek, a Magyar Helsinki Bizottság kampányarcának az irományait is.

Matusik Tamás ez év februárjában még tudta, mit jelent a befolyásolás. Akkor az OBT ülésén nyomatékosította, hogyha a bírákat érintő behatások  „a vezetői munkát, bírói ítélkező munkát érintik, hogyha ezek befolyás alapján, nem törvényes rendben történnek, és nem szakmai alapjuk van, akkor sértik és érintik a bírói függetlenséget.”

Matusik hozzátette: „igen, fel kell szólalnunk, meg kell szólalnunk, ezt várják tőlünk a bírák, és ez a felszólalás, ez a bírói függetlenség megsértésének veszélye miatt kell, hogy megtörténjen, az iránya pedig az lehet, amiket itt már többen felvetettek, köztük én magam is.”

No de február 2-a óta sok víz lefolyt a Dunán, s megérkezett hozzánk Pressman nagykövet. 

Vasvári Csaba pedig még januárban szeretett volna szerepet vállalni egy pódiumbeszélgetésen a Bírák az utcán lengyel film kapcsán, de az OBT úgy vélte, ez nem lenne helyes. Szabó Károly, az OBT akkori elnöke a szavazást követően megállapította, hogy a tanács 8 nem és 7 tartózkodás mellett úgy döntött, az OBT nem hatalmazza fel a sajtószóvivőt a pódiumbeszélgetésen történő részvételre.

Amikor a Tűzfalcsoport beszámolt David Pressman amerikai nagykövet találkozójáról Matusik Tamással és Vasvári Csabával – akik az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai, nem mellesleg bírák –, nem gondolták, hogy közel négy napig hallgatni fog a teljes baloldali vertikum, az igazságszolgáltatás függetlenségére érzékeny NGO-k, de a bírák berendelése kapcsán hírbe hozott nagykövet is lapított. 

Az ügyben azóta megszólalt a főügyvéd, a dúsgazdag „sztárügyvédek”, bírósági vezető, az amerikai nagykövetség, az OBT, a Soros György érdekeit képviselő 444, a Klubrádió, a Népszava és természetesen a konzervatív média.

Az rögzíthetjük, hogy a két bíró berendelése súlyos károkat okozott a bíróság tekintélyének, és nem tévedünk, ha kijelentjük, hogy a közvélemény döntő többsége elítéli a két bíró magatartását – írja cikkében a Tűzfalcsoport.

Az amerikai nagykövet elsősorban Magyarországot sértette meg azzal, hogy semmibe vette annak alkotmányos rendjét. Hazánkban ugyanis, ahogy az Egyesült Államokban a harmadik hatalmi ágat a legfőbb bíró, a Kúria, a Legfelsőbb Bíróság elnöke képviseli. Egy volt bíró egyenesen azt állította, hogy Pressman így hozta tudomásunkra, hogy a bírói kar legitim képviselőinek az OBT tagjait tekinti.

AZ AMERIKAI NAGYKÖVET FELADATA AZ LENNE, HOGY A KÉT SZÖVETSÉGES ÁLLAM POLITIKAI, GAZDASÁGI, KATONAI ÉS KULTURÁLIS KAPCSOLATAIT ERŐSÍTSE. A FOGADÓ ORSZÁG MEGALÁZÁSA AZ EGYIK LEGSÚLYOSABB HIBA, AMIT A DIPLOMÁCIAI TESTÜLET VEZETŐJE ELKÖVETHET.Pressman rövid idő alatt bebizonyította, hogy teljesen alkalmatlan feladatai ellátására, és ezen feletteseinek is el kellene gondolkodnia.

Elgondolkodtató az is, hogy ha igaz a Népszava állítása, akkor Bánáti János főügyvéd nyíltan szembement az OBT ülésén a Kúria elnökének álláspontjával, amely a magyar Alaptörvényen alapul. Ez merőben szokatlan és rendkívül káros.

David Pressman amerikai nagykövetFORRÁS: TWITTER

Bárándy Péter, aki ma már inkább politikus, mint ügyvéd, szintén nem maradt adós a balos és liberális alapvetéssel, csupán azt felejtette el, hogy az idők változnak, ma már senki sem gondolja, hogy a magyarságnak a kristályliberális útmutatások alapján kellene élni az életét. Utalhatunk a kijózanító, megsemmisítő választási vereségek sorára. A BUKOTT IGAZSÁGÜGY-MINISZTER MAGABIZTOSSÁGA SZAKMAI KÖRÖKBEN SOKSZOR MOSOLYT CSAL AZ ARCOKRA, GONDOLJUNK CSAK ARRA AZ ÜGYRE, AMIKOR BÁRÁNDY EGY SÚLYOS PLÁGIUMBOTRÁNY MIATT VOLT KÉNYTELEN MAGYARÁZKODNI.

Magyar György, aki szintén inkább politikus, kifejtette, hogy el kell viselni a kritikát. A jövőben bizonyára sor kerül ügyvédi irodája nemzetközi partnereivel olyan találkozókra, ahol Magyar úr ügyvédjelöltje, az ő felhatalmazása nélkül elítéli a börtönbizniszben serénykedő ügyvédeket. Magyar úr őszinte szívvel ünnepli majd a szólásszabadság eme diadalát. Magyar kapcsán korábban kiderítették, hogyA MÁRKI-ZAY PÉTER BOTRÁNYPOLITIKUS-FÉLE MINDENKI MAGYARORSZÁGA MOZGALOM SZÉKHELYE KORÁBBAN A MAGYAR ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODÁBAN VOLT TALÁLHATÓ.

A legizgalmasabb az OBT álláspontja, amely szerint, ha Darák Péter találkozhatott az amerikai nagykövettel, akkor az OBT tagjai is megtehetik ugyanezt. A Kúria elnöke a harmadik hatalmi ág első embere, akit az Országgyűlés választ meg kétharmados többséggel. Egy 2001-ben megalkotott törvény indokolása kifejti, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke az öt közjogi méltóság egyike, és közöttük merev sorrend nem állítható fel azzal, hogy a köztársasági elnök az első a sorban. Egy ilyen, valóban nagy legitimitással rendelkező bírósági vezető jogkörének összehasonlítása az OBT tagjának jogaival, egyszerűen nevetséges. Ez mutatja, hogyAZ OBT TÚLÉRTÉKELI FELADATKÖRÉT ÉS VALÓBAN POLITIKAI TÉNYEZŐKÉNT KÍVÁN FELTŰNNI, EZZEL KOMOLY KÁROKAT OKOZVA AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TEKINTÉLYÉNEK.

A Tűzfalcsoport azzal zárja cikkét: Pressman úrtól pedig könnyű szívvel fogunk búcsúzni, ha hazatér, és csak bízhatunk abban, hogy fontos szövetségesünk a jövőben a feladat ellátására alkalmas nagykövetet küld Budapestre.

Itt egy pár szem közti beszélgetés történt, és ez ad okot arra, hogy ismerve az amerikai nagykövet korábban tett nyilatkozatait, aggályosnak értékeljük ezt az egyeztetést – mondta az Origónak adott interjúban Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnöke a két magyar bíró és az amerikai nagykövet találkozójáról. A bizottsági elnök szerint a két bíró, Matusik Tamás és Vasvári Csaba szempontjából az lenne a legméltóságteljesebb, ha lemondanának. Vejkey elmondta, milyen feladatuk lesz a bizottságban az üggyel kapcsolatban 2023-ban, illetve hogyan hathat ez az ügy a bírótársadalomra.

Ön korábban egy interjúban kijelentette, hogy súlyos beavatkozásként értékelhető a magyar igazságszolgáltatásba az amerikai nagykövet és a két magyar bíró egyeztetése. Mire gondolt pontosan?

Azért mondom, hogy súlyosan aggályos ez az ügy, mert lényegében ahogyan láthattuk a találkozóról megjelent képeket, azokból egyértelműen megállapítható, hogy

EZ NEM EGY NAGY RENDEZVÉNY VOLT, HANEM EGY RENDKÍVÜL SZŰK KÖRŰ MEGBESZÉLÉS.

A találkozón pedig az amerikai nagyköveten és a két magyar bírón, Matusik Tamáson, valamint Vasvári Csabán kívül – ha jól látjuk a képeken – egy tolmács vett még részt.

EZ ÍGY TELJESEN MÁS KÉPET FEST, MINTHA PÉLDÁUL MEGHÍVTAK VOLNA TÖBB SZÁZ EMBERT EGY NAGYKÖVETI FOGADÁSRA, AHOL RÉSZT VETTEK VOLNA KÜLÖNBÖZŐ MEGHÍVOTT SZEMÉLYEK, AKÁR A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGRÓL VAGY AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI TANÁCS (OBT) RÉSZÉRŐL.

Itt egy pár szem közti beszélgetés történt, és ez ad okot arra, hogy ismerve az amerikai nagykövet korábban tett nyilatkozatait, aggályosnak értékeljük ezt az egyeztetést. Fontos, hogy a találkozó nem úgy jött létre, hogy az Országos Bírósági Tanácsot megkereste volna az amerikai nagykövet, hogy szeretne vele konzultálni mint testülettel, és ezért delegáljanak pár tagot, hanem ahogyan az információk mutatják, a bírák meg lettek hívva, elmentek, és így jött létre egy zárt körű megbeszélés.

A bizottsági elnök szerint a két bíró szempontjából az lenne a legméltóságteljesebb, ha lemondanának

FORRÁS: MTI/BALOGH ZOLTÁN

Van ebben az ügyben feladata az Igazságügyi Bizottságnak?

Jelenleg külön feladatunk nincs, most az OBT-nek van feladata ebben az ügyben. Az Igazságügyi Bizottság egyébként minden évben meghallgatja az OBT, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész éves beszámolóját is, amit a Magyar Országgyűlés részére készítenek. Az OBT beszámolóját először az Igazságügyi Bizottság tárgyalja meg, és ennek alapján egy határozati javaslatot terjesztünk az Országgyűlés elé.

JELENLEG A 2021. ÉVI BESZÁMOLÓ MEGVITATÁSA VAN FOLYAMATBAN, ÍGY EZEN ÜGY KAPCSÁN MOST NEM TUDUNK FELTENNI KÉRDÉST, MAJD CSAK A 2022. ÉVI BESZÁMOLÓ KAPCSÁN, AKKOR VISZONT BIZTOSAN MEG FOGJUK TENNI.

Az ügy rendkívüli botránynak számít, hiszen információk szerint az ügy bírósági körökben komoly megütközést keltett. Hogyan hathat ez a bírótársadalomra és a bírák megítélésére?

Ezt nehéz megmondani, de egy személyes véleményt tudnék megfogalmazni ebben a vonatkozásban. Ha lenne bármilyen ügyem, és ezen bírák elé kerülne, különösen ha a keresztény értékekkel kapcsolatos ügyről lenne szó, biztosan elfogultságot jelentenék be, mert úgy gondolom, hogy az olyan bíró, aki egyeztetett az amerikai nagykövettel – aki egyébként a nyílt társadalom nyílt követője –, akiről tudni, hogy más értékeket képvisel, várhatóan egy más értékeket képviselő ügy témájában nem biztos, hogy egy elfogulatlan ítéletet hozna. A magam részéről elfogultsági kifogást jelentenék be, az már persze más kérdés, hogy erre való hivatkozással ezt hogyan értékelnék.

Az ügy tekintetében a baloldali sajtó és a hozzájuk köthető civil szervezetek is hallgatnak. Mi lehet ennek az oka?

Ők maguk is pontosan tudják, hogy

A NAGYKÖVETEK POLITIKAI SZEREPLŐK, AKIK VÉGREHAJTJÁK A SAJÁT KORMÁNYUK, ELNÖKÜK, MINISZTERELNÖKÜK STB. UTASÍTÁSAIT. TEHÁT AZÉRT HALLGATNAK, MERT NAGYON KELLEMETLEN EZ A TÖRTÉNET AZ Ő OLVASATUKBAN.

Mire számíthat a két magyar bíró, és mit tehetnek most?

Erre nincs igazán jó válasz, de talán az lenne igazán méltóságteljes, ha lemondanának, mert akkor így az igazságszolgáltatásba vetett bizalom visszaállhatna.