kulcsár edina
Több mint 800 milliárd forintos lyukat ütne a költségvetésen az a három baloldali indítvány, amelyeket az őszi adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtottak be, fogalmazott a pénzügyminiszter-helyettes.
A baloldali módosítóindítványok veszélyeztetik a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer fenntartását vagy a nyugdíjak értékének megőrzését, azaz a ténylegesen rászoruló fogyasztók célzott megsegítését.
A brüsszeli szankciók meglehetősen nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozásokat, és a gazdaságot. Éppen ezért kezdeményezett a kormány októberben – kifejezetten a vállalkozások és munkahelyek védelmére – újabb adótörvény-módosítást. Ehhez nyújtott be az MSZP három módosítóindítványt. A gond ezekkel az, hogy mintegy 800 milliárd forinttal borítanák fel a költségvetést – mondta Tállai András.
Az államtitkár szavai szerint, a nehéz világgazdasági helyzetben a baloldal felelőtlenül, ráadásul rosszul célozva osztogatna, és szétverné a jól működő és munkára ösztönző adórendszert, ami nem megengedhető.
Tállai András kiemelte: a baloldal egyik indítványa visszavezetné az adójóváírás intézményét. Ez azért ellentétes a kormány adópolitikájával, mert a kabinet célja az, hogy olyan adórendszer alakuljon ki, amelyben a munkával szerzett összes jövedelmet a lehetőségekhez képest a legalacsonyabb adó terheli, és figyelembe veszi a munkavállalók családi körülményeit is.
A másik indítvány az egyetemes földgázszolgáltatásra és az egyetemes villamosenergia-szolgáltatásra alkalmazandó áfa kulcsát csökkentené. Ám a hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint az áfacsökkentés az újraelosztásnak egy rendkívül drága és kevéssé hatékony eszköze – tette hozzá.
Ezzel szemben a kormány a családokat rezsicsökkentéssel, a vállalkozásokat pedig célzott támogatásokkal védi a szankciós energiaárakkal szemben – mondta.
Tállai András leszögezte: a költségvetés tervezésekor és módosításakor is kizárólag a felelős, átgondolt javaslatokat tudják támogatni.
A kormány adópolitikája 2010 óta következetes és változatlan, a munkát terhelő adókat jelentősen csökkenti, az ország működtetéséhez szükséges forrásokat a fogyasztási típusú adókon keresztül szedi be. Ennek eredményeként 19-ről 9 százalékra csökkent a társasági adó, a munkáltatói pedig 2017 óta folyamatosan csökkent 28,5-ről 13 százalékra. A családokat, munkavállalókat is adócsökkentésekkel segítette a kormányzat. Európában Magyarországon a legszélesebb a családi adórendszer és a második legalacsonyabb a személyi jövedelemadó – részletezte az államtitkár.
„Az adócsökkentéseket, családtámogatásokat a mostani szankciós válság ellenére is megvédjük” – jelentette ki.
Azt, hogy a kormány gazdaságpolitikája jó úton halad, mi sem igazolja jobban, mint az Eurostat legfrissebb jelentése. Magyarország első az uniós adócsökkentési rangsorban. Míg a legtöbb tagországban növelték az adóterhelést, Magyarország a legnagyobb mértékben csökkentette azt tavaly: Hazánkban 34 százalékra javult a GDP-arányos adóterhelés 2021-ben, ezzel szemben az uniós átlag a 42 százalékot közelíti – hangsúlyozta Tállai András.
Magyarország a hetedik helyre lépett elő az nemzetközi adó-versenyképességi rangsorban is, olyan országokat is megelőzött, mint Németország, Ausztria és az Amerikai Egyesült Államok.
A jelentésben kiemelték: Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai között, és erősségként értékelték a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót is – fűzte hozzá Tállai András.
A háború és az uniós szankciók okozta energiaválság ellenére a magyarok 72 százalékának nem nőttek a rezsiköltségei a tavalyi évhez képest – közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) reprezentatív kutatásának eredményét ismertetve.
A KINCS az október 19–26-án, ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján azt írta, hogy a válaszadók 63 százaléka ugyanannyi, 9 százalékuk pedig kevesebb rezsit fizet idén, mint tavaly.
Hozzátették, hogy ez elsősorban a rezsicsökkentési politikának, s emellett a magyarok növekvő energiatudatosságának köszönhető.
Kiemelték, azáltal, hogy a kormány továbbra is fenntartja a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás mértékéig, minden magyar család átlagosan 181 ezer forintot takarít meg havonta.
A KINCS felmérése szerint a takarékoskodásnak több módját követi a lakosság: többségükre jellemző a tudatos és takarékos áram- és vízfogyasztás (90, illetve 84 százalék), az energiatakarékos eszközök, például LED-lámpák vagy alacsony fogyasztású háztartási eszközök használata (80 százalék), valamint a fűtéstechnikai berendezések folyamatos karbantartása (72 százalék).
A közvélemény-kutatásban résztvevők többsége gázzal fűt, ezt követi a fával, távhővel és egyéb módon fűtők száma, és tízből hatan tudatosan szabályozzák az otthonuk hőmérsékletét.
A nyílászárók cseréjével és a szigetelések javításával is fokozható a takarékosság, ezekre a megkérdezettek negyede fordított figyelmet – tették hozzá.
„Elsősorban a rezsicsökkentés politikájának és emellett az emberek takarékos energiahasználatának eredménye, hogy a magyarok közel háromnegyedének nem kell többet fizetnie a rezsire, mint egy évvel ezelőtt” – áll a közleményben.