Lassan minden kiderül a baloldalról és a Partizánról

Gulyás a Telexnek adott interjújában arról értekezett, a műsort működtető nonprofit szervezet működését nagyjából egyharmad, egynegyed arányában fedezi a Patreon (ez egy előfizetős tartalomszolgáltatást lehetővé tevő platform – a szerk.), a donációk többségét tehát nem a névtelen mikroadományok, hanem nagyobb magánadományok, külföldi pályázatok biztosítják. A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője pedig a Magyar Hang podcast-műsorában tért ki arra, még júniusban is érkeztek százmillió forintos támogatások Amerikából kampányuk finanszírozására.

A következőkben a Mandiner cikkében rávilágítanak, miként épül fel egy olyan nemzetközi szereplőket is magába foglaló hálózat, amely kulcsszerepet játszott a szivárványkoalíció parlamenti választási kampányában, illetve amelynek szereplői mögött külföldi források, donációk is feltűnnek.

Külföldi adományozók a Soros-hálózatban

Tavaly decemberben jelentette be a Partizán Facebook-oldalán: a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány két nagy presztízsű, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült. Amíg a German Marshall Fund kiírásán 15 ezer dollár, addig a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán 200 ezer euró díjazásban részesült. Ezekre a finanszírozási csatornákra utalhatott Gulyás a héten megjelent Telex-interjúban.

– mondta Márki-Zay, kampányelszámolásuk nyilvánosságra hozatalát követően pedig kiderült, a forrásokat az Action for Democracy folyósította. A szervezet egyébként a Magyar Hang érdeklődésére leszögezte, nem támogatta az általános ellenzéki politikai kampányt, a pénzadományokat kifejezetten a Mindenki Magyarországa Mozgalom számára, „információterjesztés” céljából gyűjtötték. A Mércének adott nyilatkozatukban hangsúlyozták, a pénzadományok kizárólag vagy zömében magyar állampolgároktól származnak. Hogy ezt miből látják, nem tudni, vagyis nem egyértelmű, pláne nem transzparens ez az adományozói háttér.

Ugyanezen cikkben a választásokat elbukó hódmezővásárhelyi polgármester elismerte, hogy a kampány során a hazai adománygyűjtést mozgalmánál ugyanaz a kampánytechnológiai vállalat végezte, mint amiről Gulyás is beszélt: a DatAdat. Emlékezetes, a választás előtt pár nappal került az Index birtokába egy számla, ami egy március 17-i eseményt követően lett kiállítva egy étteremben, a DatAdat Professional Kft. nevére. A dokumentum azt igazolta, hogy a DatAdat fizette Márki-Zayék éttermi fogyasztását.

Balliberális klientúra állt fel a háttérben

Hatalmas jelentősége van annak a céghálózatnak, amelynek kiépítésébe Gyurcsányék már évekkel ezelőtt belekezdtek, és aminek célja az internetes nyilvánosság megszerzése-megszervezése az online és a közösségi médiatérben. Nem utolsó sorban az adatgyűjtés, elemzés és profilozás.

Bajnai lehetséges szerepéről a Városháza eladási kísérlete nyomán kiszivárgott egyik felvételen jelentek meg állítások az exkormányfőt a Wallis-csoportból vélhetően jól ismerő Gansperger Gyulától, aki így értekezett:

Karácsony után Márki-Zay mögé álltak be

Bajnai egykori politikai mozgalma, a Haza és Haladás Alapítvány támogatói mögött úgyszintén feltűntek Soroshoz köthető szervezetek; de a listán szerepelt az a Center for American Progress is, amit a korabeli sajtó úgy fordított le, hogy a demokrata Hillary Clinton hátországa lett Bajnaiék főszponzora. Ahogy ez, úgy a szintén általa dirigált Együtt elnevezésű tömörülés sem váltotta be a baloldalon hozzáfűzött reményeket, a 2014-es kudarc után úgy tűnt tehát, hogy az exminiszterelnök visszavonul.

Egyes médiumok idekötötték például azt az ominózus telefonkampányt, amelynek köszönhetően olyanok is kaptak sms-eket Márki-Zaytól, akik nem is adták meg az adataikat a baloldali koalíciónak. A vásárhelyi polgármester egykori kampánytanácsadója, Zaránd Péter a sajtóban adatvisszaélésnek is nevezett akciót a Partizán kapcsolódó adásában igyekezett szépíteni, azt mondta, eleve úgy választották ki a DatAdatot, hogy annak háttere biztosan GDPR-kompatibilis legyen, s hogy a cégnek nincsen semmilyen adathalász tevékenysége.

– magyarázta Zaránd.

A vállalat a sajtóértelmezések kapcsán közleményt adott ki, azt fejtegetve, lejárató kampány folyik ellenük. A „Hazugságokon alapuló lejárató kampány a DatAdat-cégcsoporttal szemben” című kommüniké leszögezte:

„A hazugságáradat valós célja beavatkozás a most zajló magyarországi választásokba, fake news terjesztése választók felé az ellenzéki kampányról, mindennek a következménye súlyosan sérti a Datadat cégcsoport üzleti érdekeit is, ezért jogi lépéseket teszünk. A jogi eljárások kimenetele nem kérdés, hiszen tisztességesen, jogszerűen, minden adót megfizetve kizárólag legális megoldások használatával nyújtjuk szolgáltatásainkat nemzetközi ügyfélkörünknek, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ezen eljárásoktól csak jóval a választások után várható eredmény.”

Nagy a ködösítés a közel kétmilliárd forintnyi USA-dolláros „makroadományról”.

Ilyen volt tehát az idei ellenzéki kampány

De mind a két irány, a külföldi finanszírozás, az aggályos kampánytechnológia kérdéseket vet fel. Utóbbi nemzetbiztonságit is, a külföldi kampányfinanszírozás ugyanis tiltott Magyarországon.

Mindenesetre egy kicsit talán érthetőbb, a Partizán és a DatAdat együttműködése miként szülhette meg a számos Márki-Zay-interjút Gulyásék YouTube-csatornájára – olvasható a Mandiner cikkében.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.