POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Vége lesz a migránsok utaztatásnak a La Manche csatornában?

Érdekes részletek a brit tengerészet szerepéről.

Brit sajtóértesülések szerint a Királyi Haditengerészet azt tervezi, hogy beszünteti a La Manche csatornán végzett migránsmentő akcióit, amiknek során eddig ezrével szállította a  magukat önként bajba sodort bevándorlókat- szemlézte a Magyar Hírlap.

A Daily Telegraph úgy tudja, a migránsmentést jövő év január 31-én fogja a haditengerészet befejezni.

Maga Boris Johnson konzervatív kormányfő volt az, aki négy hónapja vezényelte a brit haditengerészet hajóit a La Manche csatornára, hogy ott segédkezzenek a brit partiőrségnek az egyre súlyosodó csónakos invázió kezelésében. Johnson teljesen figyelmen kívül hagyta azokat a figyelmeztetéseket, miszerint minél több eszközt vezényel a migránsok Nagy-Britanniába való szállítására, annál jobban fog súlyosbodni a tengeren kialakult krízis, mint ahogy ezt a Földközi-tengerben is láthattuk.

Johnson azt a parancsot adta a haditengerészetnek, hogy „egyetlen hajó se jusson el észrevétlenül az Egyesült Királyságba”. Tehát nem arra utasította őket, hogy a migránshajókat megállítsák, esetleg visszafordítsák, hanem hogy segítsenek nekik biztonságosan megérkezni a brit partokhoz. Ennek a haditengerészet kénytelen volt engedelmeskedni.

A leköszönő brit miniszterelnök országa egyik legkomolyabb migránsválságának nemcsak elszenvedője, hanem kialakítója is volt. A londoni polgármesteri időszakában még lelkes bevándorláspárti multikulturalista Boris Johnsont saját pártjának képviselői is bírálták a Csatornán kialakult illegális forgalom félrekezelése miatt, mondván a haditengerészetet a migránsok taxiszolgálatává változtatta, miközben annak más kulcsfontosságú katonai feladatai kellene lennie. Johnson mindkét utódjelöltje, Liz Truss és Rishi Sunak egyaránt kijelentette, hogy a Csatornán átvonuló migránsválság visszaszorítása az egyik legfontosabb prioritásuk.

A bevándorláspárti brit miniszterelnök és a konzervatív párt liberális szárnyának egyes képviselői a haditengerészet bevetése mellett azzal érveltek, hogy ennek jelenléte elrettentő erőként szolgál majd az embercsempészek szemében. De a kitoloncolások szinte teljes hiánya, és az embercsempészek elleni eljárások emberi jogi szervezetek által való hátráltatása azt jelentette, hogy a bűnszövetkezetek szinte akadálytalanul folytathatták jövedelmező mesterségüket.

Az eredmény nem is váratott magára sokáig, az év elejétől a csatornán érkező migránsok száma megduplázódott, meghaladva a húszezret. Amíg ugyanis a haditengerészetnek jogilag meg van kötve mindkét keze, és az embercsempészek elleni küzdelem, vagy visszatoloncolás helyett csupán mentőakciókban vehetnek részt, addig csak a szervezett bűnbandák és illegális bevándorlók kezére játszanak.

James Heappey, a fegyveres erők minisztere januárban még azt mondta, a haditengerészet szerepe mindaddig folytatódni fog, „amíg az elrettentő hatás el nem érhető, és a kis csónakok Csatornán átvezető útvonala össze nem omlik”. Tobias Ellwood, az alsóház védelmi bizottságának elnöke viszont a tervet a kormányzat „ostoba projektjének” nevezte, amellyel el akarja terelni a figyelmet arról, hogy nem sikerült megállítani a Csatornán átvonuló migránsáradatot.

Azt, hogy Boris Johnson kormánya csak névben volt konzervatív, mutatja az is, hogy az erősen bevándorláspárti baloldali munkáspárt egyik képviselője, John Spellar is már túlzásnak tartja azt az anarchiát és önkényeskedést, ami a brit partokon tapasztalható. 

 „Soha nem volt világos indoklás arra vonatkozólag, hogy milyen szerepet fog majd a haditengerészet betölteni. Végül egy szupertaxi szolgáltatást nyújtottak, amelyet a tenger évszázados törvényei alapján kellett végezniük azért , hogy életeket mentsenek. Ez egy teljesen hibás beavatkozás volt” – fogalmazott John Spellar, brit politikus.

Már csak két politikus maradt versenyben a brit miniszterelnöki pozícióért, ők pedig nemrég érintették a migráció témáját, amelyet eddig kerültek. Mint kiderült, a bevándorlók Ruandába való visszaküldése továbbra is a lehetőségek között van, bár az akció korábban meghiúsult.

A brit miniszterelnöki posztért folyó versenyben már csak két konzervatív párti politikus maradt talpon: Liz Truss külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter. A két aspiráns az utóbbi időben kitért a migráció kérdésére is, ami nagy fejtörést okoz a briteknek – a La Manche csatornán naponta százával kelnek át az illegális bevándorlók csónakokkal, a visszaküldésük pedig igencsak nehézkes.

Liz Truss külügyminiszter azt mondta, miniszterelnökként megvalósítaná a migránsok Ruandába küldését, sőt még több országgal kötne migrációs megállapodást. Hozzátette, hogy biztosítaná a megfelelő mértékű erőjelenlétet és védelmet a brit határokon, és kitért arra is, hogy meg kell állítani a migránsátkeléseket a La Manche csatornán.

Az Egyesült Királyság júniusban akart repülővel visszaküldeni migránsokat Ruandába egy migrációs egyezmény keretében. A megállapodás alapján mindazokat, akik illegálisan lépnek be brit területre, a hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba, felső számbeli korlát pedig nincs, mivel Ruandának megvannak a kapacitásai akár több tízezer ember letelepítésére a következő években. A júniusi repülőjárattal több probléma is akadt, a rajta utazó bevándorlók száma egyre fogyott, mert sokan találtak kiskapukat arra, hogy mégis Nagy-Britanniában maradhassanak. Végül az utolsó pillanatban az Emberi Jogok Európai Bírósága teljesen áthúzta a brit számításokat, mivel úgy döntött, hogy az egyik migráns a szigetországban maradhat, mert ott van biztonságban. A bíróság döntése egyben másoknak is lehetőséget ad arra, hogy hozzá forduljanak a precedens kedvező fényében.

Bár az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, az országot nem vonták ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatásköre alól, mivel az az uniótól külön álló Európa Tanácshoz tartozik. Az esetet többen is a brit kormány szégyenének tartották, változások pedig csak októberben várhatók.

A ruandai visszaküldések megvalósításához meg kellene szüntetni az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatáskörét Nagy-Britannia felett, amiről nem esett szó egyik jelölt részéről sem. A helyzetet ráadásul tovább árnyalja az, hogy Ruanda bejelentette, valójában csak kétszáz migránst tud befogadni Nagy-Britanniából. A két ország közötti migrációs egyezmény ugyanakkor több tízezer bevándorlóról szólt, csakhogy Ruandában még csak egy menekültközpontot állítottak fel, ahol fogadni tudják az érkezőket. Mindeközben a brit kormány már 120 millió fontot adott át az afrikai országnak, hogy abból felkészüljenek az első repülőjáratok fogadására.

Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter a közösségi oldalán arról írt bejegyzést, hogy évente több ezren érkeznek az országba illegálisan, akikről nem tudják, honnan származnak és miért jöttek.

A politikus szerint ugyanakkor nem rossz emberekről van szó. Sunak ezen kijelentése nagy port kavart az emberek körében, mivel legalább egy, csónakkal érkező migránsról már kiderült, hogy Ausztriában gyermekkel szembeni nemi erőszak és gyilkosság miatt körözik, azaz bőven belefér a rossz emberek kategóriájába, írta a Breitbart portál. Sunak szerint a parlamentnek limitálnia kellene a bevándorlók számát, az országba belépni kívánó személyeket pedig a partoktól távol, hajókon szállásolnák el, amíg döntenek a sorsukról.

A két miniszterelnöki aspiráns hétfő este fog ismét szemtől szemben vitázni a BBC One csatornán. A Politico és a YouGov felmérései szerint a Konzervatív Párt tagjai inkább Liz Trusst preferálnák új vezetőként, mintegy 53 százalékos aránnyal.

Nem enyhül a migrációs nyomás Európán, az illegális bevándorlók továbbra is ezrével érkeznek naponta a kontinensre. Az olaszországi Lampedusa szigete évek óta a figyelem középpontjában van a bevándorlás miatt, ide állandóan érkeznek az illegális migránsok hajókkal a Földközi-tengeren. Júliusban rekordot döntött az ide érkezők száma, meghaladta a 13 ezret, amivel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 2017 óta nem érkezett egy hónap alatt ennyi migráns a szigetre. A helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy 2019-ben egész évben nem volt annyi az érkező bevándorlók száma Olaszországba, mint idén júliusban.

A jelenséggel kapcsolatban Matteo Salvini, a Liga párt vezetője azt mondta, alig várják már, hogy újra olyan kormánya legyen az országnak, amely gondoskodik a munkáról, a biztonságról és Olaszország védelméről. Ahogyan arról már lapunk is beszámolt korábban, Olaszországban szeptember 25-én tartanak választásokat, ahol jobboldali előretörés várható.

Az illegális bevándorlás komoly problémát jelent az Egyesült Királyságnak is, ahová szintén csónakokkal érkezik az illegális migránsok nagy része a La Manche csatornán keresztül. Az út rendkívül veszélyes, mégis számos csoport indul útnak, akiket aztán sokszor a parti őrök mentenek ki. A helyzetet a franciák és a britek együtt is próbálják kezelni, aminek keretében a brit kormány több millió fontot ad a franciáknak a segítségért cserébe. Hiába azonban a töménytelen pénz, a migrációs helyzet nem akar enyhülni, augusztus 1-én egy nap alatt 696 illegális bevándorló érkezett Nagy-Britanniába 14 csónakban. A francia hatóságoknak egy csónakot sikerült megállítaniuk, 35 fővel a fedélzeten.

A franciáknak adott pénzzel azonban nem mindenki van kibékülve a szigetországban. Az épp a parton fekvő, és így a migráció által érintett Dover város képviselője szerint Franciaországnak erkölcsi kötelessége, hogy megvédje a sérülékeny embereket, azaz a menekülteket az embercsempészektől, így nem szabadna ezt pénzért tenniük. Mindeközben Priti Patel brit belügyminiszter a védelmébe vette a franciákkal való együttműködést, elmondása szerint idén eddig 13 500 esetben akadályozták meg a migránsok átkelését a francia hatóságok, ez pedig 60 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!