tóth gabi
Folyamatosan próbálkoznak.
Két nap alatt 1700-nál is több illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedniük a magyar rendőröknek és katonáknak. Csongrád-CKét nap alatt 1700-nál is több illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedniük a magyar rendőröknek és katonáknak. Csongrád-Csanád megyében csak szombaton mintegy 400-an próbálkoztak.
A horgosiak elkeseredve figyelik a helyzetet. Az idősebbek félnek a leginkább, azt mondják, a migránsok semennyire sem tisztelik őket. De probléma a sok szétdobált szemét és a rengeteg bűncselekmény is.
A helyiek arra is panaszkodnak, hogy a bevándorlók megváltoztatták a hétköznapjaikat. De nem csak a horgosiak élete változik: a magyar hatóságok is minden eddiginél jobban védik a határt.
Szombaton egy nap alatt több mint 760 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök és a katonák itthon. Pénteken pedig még ennél is többen próbálkoztak, mintegy 1000-en akartak bejutni az országba.
– erről a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt az M1-en. Tóth Klaudia úgy fogalmazott: jól látszik, hogy a migránsok egyre agresszívebbek. Míg az előző években alagútásással és a kerítés átvágásával akartak bejutni az országba, idén már fegyvereket használnak és rátámadnak egymásra és a hatóságokra is.
A bevándorlókat Szerbia déli határán kellene megállítani – ezt már a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondta a Szent István-napi ünnepségen, Palicson. Pásztor István emlékeztetett: a Vajdaságra zúduló migránsáradatot a helyiek hét éve tűrik, a helyzet pedig az elmúlt időszakban még rosszabbra fordult.
Egyre frusztráltabban és dühösebben próbálkoznak Európa bevételével, annak az Európának a bevételével, ami egyébként – állítása szerint – örömmel várja őket. A kettős beszéd helyett a megoldások irányába kell elindulni, de ehhez kétségtelenül meg kell szüntetni a jelenlegi áldatlan állapotokat – mondta Pásztor István.
Szerbiában a hatóságok szerint jelenleg mintegy 10 ezer migráns torlódik. Ez a szám azonban jóval magasabb lehet, hiszen sokan bujkálnak az erdőkben vagy az elhagyott házakban is. Szakértők szerint a helyzet őszre tovább romlik majd, Magyarország ezért is döntött a határvédelem megerősítéséről.
Migránsok sétálnak a makkhetesi erdőben, Szabadkán. A környék tele van bevándorlókkal, a helyiek szerint a helyzet egyre rosszabb.
– panaszkodott egy helyi lakos.
Megjön a taxi, újabb migránsok szállnak ki belőle. Folyamatosan érkezik az utánpótlás, és nemcsak Szabadkára, hanem szinte az összes határmenti településre. Ráadásul sokszor fegyver is van náluk, a szerb rendőrség hiába szervez rendszeresen akciókat a határ menti erdőkben, a migránsok sokszor még aznap visszatérnek.
– mondta Horvát Gergely, Martonos Helyi Közösség Tanácsának elnöke.
A bevándorlók folyamatos nyomás alatt tartják a határt. A hétvégén is sok volt a próbálkozás. Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte: péntektől hétfő reggelig 1542 határsértővel szemben intézkedtek. A legtöbben vasárnap próbálkoztak, ekkor 537 külföldit tartóztattak fel, akik jogellenesen voltak az országban.
Vasárnap a rendőrök Ceglédtől Üllőig üldöztek egy furgont: a sofőr túl gyorsan hajtott, ezért indultak utána. Az embercsempész autója végül megcsúszott és belecsapódott az árokba, ez állította meg. Kiderült, a furgon rakterében 20 migráns bujkált, többségük súlyosan megsérült a balesetben. A hasonló esetek szinte rendszeressé váltak az elmúlt időben.
Szétszóródott táskák, törmelékek és a felismerhetetlenségig összeroncsolódott autók. Így nézett ki az 54-es főút melletti árok a Bács-Kiskun megyei Bócsa közelében pénteken. Két autó ütközött össze, mint kiderült, az egyiket egy embercsempész vezette, aki tizenöt illegális migránst akart átvinni az országon. Sokan megsérültek, hárman pedig nem élték túl a balesetet.
Hétfőn Romániában két autót is feltartóztattak a hatóságok. A román rendőrség felvételein látszik, hogy az egyik kocsiban a padló alatt kialakított speciális búvóhelyen is találtak migránsokat. Szír állampolgároknak vallották magukat és azt is elmondták, hogy Magyarországon keresztül szerettek volna Ausztriába jutni. Ez azonban nem sikerült nekik.
A számok egyre nőnek, idén az első 7 hónap alatt már annyi migránssal szemben kellett intézkednie a hatóságoknak, mint tavaly egész évben – erről Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt az M1-en.
„Elsősorban azért indultak el még többen, mert a koronavírus egy picit elcsendesedett. A szigorú nemzetállamok által használt határőrizeti módszereket lejjebb adták, már nincs ez a szigorú határellenőrzés, és ezért sokkal többen elindultak, és az időjárás is kedvez az illegális migrációnak most” – fogalmazott a kutató.
A szakértő hozzátette: a határvadász alakulat felállása szeptembertől javulást hozhat majd, az illegális migráció problémája azonban továbbra sem szűnik meg.
A „migránsinváziót” Szerbia déli határán kell megállítani – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szombaton Palicson, a vajdasági magyarság Szent István-napi központi rendezvényén.
Nem válhatunk a nyugati utópiák foglyaivá, a migránsok pedig nem válhatnak ugyanezen utópiák áldozataivá – hangsúlyozta Pásztor István.
A migránsok hónapokon át, egyre frusztráltabban és dühösebben próbálkoznak Európa bevételével, „annak az Európának a bevételével, amely egyébként, állítása szerint, örömmel várja őket”. A kettős beszéd helyett a megoldások irányába kell elindulni, de ehhez kétségtelenül meg kell szüntetni a jelenlegi áldatlan állapotokat – mondta.
Pásztor István közölte:
„Mivel kisebbség vagyunk, meg kell dolgoznunk azért, hogy magyarok maradhassunk” – mondta a politikus, megállapítva: a helyi
magyarság jó állapotban van, köszönhetően mások mellett a két állam kormányának.
Ez „elég is volna ahhoz, hogy megküzdjünk az előttünk álló, ránk zuhanó gazdasági recesszióval, a kialakított energiaválságból következő problémákkal”. Azonban ha Magyarország és Szerbia nem tud közösen fellépni a „migránsáradattal”, mindez kevés lesz – közölte Pásztor István.
– tette hozzá.
„Nem kételkedünk abban, hogy a nyugat-európai döntéshozók helyesen döntöttek, amikor bevándorlóterületté nyilvánították országaikat, azonban ezt ne a mi bőrünk árán kívánják megvalósítani!” – mondta a politikus.
– jelentette ki a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.
Pásztor István közölte: Szent István legfőbb törekvése a béke és a jó viszony megteremtése volt, ebben látta a Kárpát-medence fejlődését és virágzását.
„Ennek a gondolkodásnak a része volt az erős ország, amelyet hittel és akarattal vértezett fel. A hit jelentette szabadság adja meg az erőt, ami nélkül nem építhető és nem tartható meg egyetlen közösség sem. Mi ma, 2022-ben is azt tudjuk ünnepelni, hogy van hitünk. Van bennünk szeretet a szülőföldünk iránt. Együttműködési szándék vezérel a többség irányában. A nemzethez tartozás kiteljesedése az elmúlt tizenkét év nemzeti kormányzásának köszönve aranykorát éli. Vigyázzuk meg mindezeket!” – mondta a politikus.