Egyre durvábbak a migránsok, jönnek a határvadászok

1420 határsértőt állítottak meg a rendőrök és a katonák a hét végén a déli határnál, ezen a héten átlépheti a 120 ezret azoknak a száma, akik ebben az évben illegálisan próbáltak bejutni az országba. Több mint kétszer annyian jönnek, mint tavaly. Szeptembertől a határvadászok is bekapcsolódnak a védelembe, már elindult a toborzás – hangzott el az M1 Híradóban.

Jóval több a bevándorló a szerbiai Horgoson, mint korábban. A migránsok nagyobb csoportokban járnak-kelnek az utcákon. Sokan úgy vélik, hogy a szabadkai összetűzések miatt így védik magukat az ellenséges bandáktól. Néhány hete ugyanis ott történt a halálos áldozatot is követelő fegyveres leszámolás két migránsbanda között. A helyiek félelemben élnek és úgy érzik, hogy ez nem alaptalan.

Az egyik migráns például fényes nappal beosont az egyik horgosi családi ház udvarára, majd az ott parkoló autóból kilopta a benne hagyott pénztárcát. Az estet a biztonsági kamera rögzítette.

Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a nyomás a szerb–magyar határszakaszon. A migránsok ráadásul egyre erőszakosabbak.  Emiatt többször is tüntettek a szabadkaiak, akik megelégelték, hogy félelemben élnek.

Túlzsúfolt a szabadkai befogadóközpont is, a migránsok ezért a környékbeli erdőkben rendezkedtek be.

„A szabadkai befogadóközpont már rég túlnőtte a kapacitását, ezért az udvarban is kisebb-nagyobb sátrakat helyeztek el, hogy minél több illegális bevándorlót el tudjanak itt szállásolni, hiszen a taxisok negyedóránként hoznak újabbnál újabb csoportokat. Ennek ellenére, akik nem tudnak bejutni a befogadóközpontba, azok annak környékén, az erdős, illetve bozótos részekben húzzák meg magukat, kisebb sátortáborokban. A migránsok elmondása szerint itt, ezen a környéken, tehát a befogadóközpontban és annak környékén nagyjából négyszázötvenen lehetnek” – tájékoztatott az M1 tudósítója.

Az illegális bevándorlók folyamatos nyomás alatt tartják a déli határt. A rendőrség összesítése szerint csak a hét végén több mint 1400 bevándorló próbált illegálisan hazánk területére jutni.

A kormány a napokban döntött arról, hogy megerősíti a biztonsági határzárat a déli részen. A kerítés magasabb lesz, hogy a bevándorlók ne tudjanak átmászni rajta.

Egyre inkább súlyosbodik a helyzet a szerb–magyar határnál – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Kossuth Rádióban, aki a hónap elején jelentette be, hogy a déli határ megerősítése céljából önálló határvadászegységeket állítanak fel. A napokban pedig megkezdődött a határvadászok toborzása.

Az első határvadászok várhatóan szeptemberben állnak szolgálatba. Illetményük – pótlékokkal együtt – eléri majd a 400 ezer forintot. A kormány az erősödő migrációs nyomásra hivatkozva arról is döntött, hogy tovább emeli a katonák és a rendőrök bérét, két év alatt átlagosan 30 százalékkal nő majd a fizetésük.

Keletről és délről is nyomás alatt áll Magyarország – erről Szijjártó Péter beszélt Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az ukrajnai háború miatt eddig több mint 843 ezer menekültet fogadtunk, a déli határon pedig mintegy 119 ezer illegális migránst állítottunk meg. A miniszter leszögezte, hogy Magyarország továbbra is meg fog felelni feladatának és kötelességének.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország eddig 1,6 milliárd eurót költött erre a két feladatra, aminek mindössze két százalékát finanszírozta eddig Brüsszel.

Már csaknem 15 ezren megnézték az interneten a rendőrség határvadász-toborzó videóját. Az elmúlt napokban az is kiderült, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a jelentkezőknek, sőt azt is lehet tudni, hogy mekkora fizetést kapnak majd a határvadászok. Két ingyenesen hívható telefonszámon, de akár Messengeren vagy e-mail-ben is lehet jelentkezni – számolt be az M1 Híradója.

A határt védő rendőröket és katonákat hamarosan egy új, különlegesen kiképzett egység váltja fel, hogy a hivatásosak visszatérhessenek eredeti foglalkozásukhoz a laktanyákba, illetve a kapitányságokra.

Az új határvadászezred tehermentesíti a rendőrséget és a honvédséget, ugyanakkor létszáma és tagjainak speciális képzettsége miatt meg is erősíti az illegális migrációval sújtott területek védelmét.

Az új egység szerződéses munkavállalókból áll és a Készenléti Rendőrséghez tartozik majd.

„Ez a lehető leggyorsabb és a legköltséghatékonyabb megoldás, amit lehetett választani, hiszen logisztikai háttér, laktanyáink vannak a délvidéken. Megvannak hozzá a fegyverzettechnikai eszközeink, a ruházat és a gépjárműtechnikai park is rendelkezésünkre áll” – mondta Tarcsa Csaba, a Készenléti Rendőrség parancsnoka.

A Készenléti Rendőrség Határvadász Igazgatósága öt megyében működtet majd területi egységeket.

Bács-Kiskun megyében 24, Csongrádban 6, Hajdu-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig egy-egy század teljesít majd szolgálatot.

A Belügyminisztérium államtitkára szombaton a honvéd altisztek eskütétele után arról beszélt: a kormány erős jogosítványokat ad a határvadászoknak. Lesz fegyverük, emellett a határ térségében bárkit igazoltathatnak és előállíthatnak. A határvadászok illetménye a pótlékokkal együtt eléri majd a 400 ezer forintot is – tette hozzá Rétvári Bence.

„A határvadászok a kiképzés időtartama alatt 300 ezer forintos illetményre jogosultak, a képzés befejezése után pedig 400 ezer forintos illetményt fognak kapni” – hangsúlyozta Rétvári Bence.

A határvadászok szolgálati, készenléti és éjszakai pótlékra is jogosultak lesznek. A legmagasabb pótlék a határsértők elfogását végző kommandósoknak jár: ők óránként 1140 forint illetménykiegészítést kapnak majd.

A határvadászok toborzása megkezdődött. Kiskunhalason, Szegeden, Orosházán, Debrecenben és Nyírbátorban toborzó irodák nyílnak, de bármelyik megyei rendőr-főkapitányságon is lehet jelentkezni. A jelölteknek egy 10 órás képzésen kell részt venniük.

A jelentkezés feltétele a 18 és 55 év közötti életkor, megfelelő fizikai és pszichikai állapot és a kifogástalan életvitel. Az első határvadászszázadok várhatóan szeptemberben állnak szolgálatba.

Magyarország kettős nyomással néz szembe, hazánk kelet felől 830 ezer menekültet fogadott be, dél felől pedig csak idén 110 ezer illegális bevándorlót tartóztatott fel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Genfben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ülésén arról számolt be, hogy a magyar hatóságok mindenkiről gondoskodnak, aki az Ukrajnából zajló háború elől menekül, ugyanakkor továbbra sem engedik be a migránsokat a déli határon, ahol „az agresszió új szintje tapasztalható”.

„Ezek mind európai feladatok, amelyeknek meg fogunk felelni az elkövetkező időszakban is. Keletről  beengedünk, délről pedig megállítunk mindenkit, még akkor is, ha az ennek kapcsán felmerülő hatalmas költségeknek csak a két százalékát térítette meg Brüsszel számunkra” - szögezte le.

Szijjártó Péter aláhúzta: „Európa kritikus időszakban van, olyan kihívásokkal állunk szemben egyidőben, amelyek közül még egy is sok lenne, az ukrajnai háború nem csak a fizikai biztonságunkat teszi kockára, hanem a gazdaságunkat és az energiaellátásunkat is”.

„Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy az európai döntéshozatal visszatérjen a józan ész talajára, és ideológiai, érzelmi döntések helyett olyan döntések szülessenek, amelyek nem veszélyeztetik Európa versenyképességét és biztonságát, valamint nem az európai, s benne a magyar emberekkel akarják megfizettetni a szomszédban zajló háború árát” - fogalmazott.

„Meg kell érteni, hogy az európai gázellátás 40 százalékát nem lehet egyik napról a másikra új forrásokra lecserélni, ez egyszerűen fizikailag kizárt. És meg kell érteni azt is, hogy a globális minimumadó bevezetése tovább sújtaná az Európai Unió amúgy is csökkenő versenyképességét és munkahelyek százezreit sodorná veszélybe, rövid idő alatt immár másodszor” - közölte a miniszter.

„Ezért bár Magyarország támogatott minden szankciót Oroszország ellen az Ukrajnával szembeni agresszió miatt, nem támogatjuk az olyan intézkedéseket, amelyek veszélybe sodornák az energiaellátást” - mondta.

Szijjártó Péter a nap folyamán találkozott a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatójával, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának elnökével és a Genfi Biztonságpolitikai Központ (GCSP) igazgatójával is.