Ez az idei csíksomlyói búcsú üzenete

Az idei hagyományos csíksomlyói búcsú június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára esik. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek lesz. A búcsú mottója idén a ferences rend jelmondata: Pax et bonum! – Béke és jóság! A legfőbb információkat a hirado.hu gyűjtötte össze.

A világ összmagyarságának legjelentősebb keresztény búcsúját az erdélyi csíksomlyói kegytemplomában tartják.

Minden évben a pünkösdi ünnep alkalmával innen indulnak a hívek a közeli Kissomlyó-hegy és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben megtartandó szabadtéri szentmisére. A menetet hagyományosan Gyergyóalfalu keresztalja nyitja, és a gyimesi és a moldvai csángók zárják.

Szilágyi: Újra elindulhat a csíksomlyói zarándokvonat, újra erőt meríthetünk magyarságunkból

Pénteken hajnalban újra elindulhat a csíksomlyói búcsúba az össznemzeti zarándokvonat.

A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária-kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glóriával. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 centiméteres, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyas oltár központi alakja lehetett és a 16. század elejéről származik.

Egy zarándok 2008 augusztusában indult neki a közel 1400 kilométeres útnak az ausztriai Mariazell városából, hogy a következő évi búcsún részt vehesen. Budapestről 2008-óta indul különvonat Székely Gyors néven Székelyföldre, hogy a zarándokok így is el tudjanak jutni Csíksomlyóra. A 2015-ös búcsún hozzávetőlegesen negyedmillió zarándok vett részt.

A csíksomlyói kegytemplom és kolostor története azonban még ennél is régebbi korokba, a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között építették fel az első gótikus templomot és kolostort. Az építkezéshez Hunyadi János is hozzájárult, a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez ma is a búcsúnapja.

Az első kolostorból mára már csak egy portálé és egy pinceablak maradt fenn, 1661-ben a törökök elpusztították. A támadók az ide menekült székelységet részben megölték, részben rabszolgának elhurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben aztán egy tatár sereg is megtámadta Csíksomlyót. A háborús pusztítások miatt az épületeket rendre újjáépítették, de 1802-re már kicsi lett és a ferences atyák új templom építése mellett döntöttek.

Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel, 1948-ban XII. Piusz pápa pedig basilica minor rangra emelte.

Ünnepi program:

Június 3. péntek

• 17.00: imaóra a kegytemplomban,
• 18.00: nyitó szentmise, amelyet ünnepi rózsafüzér követ,
• péntekről szombatra virradóra virrasztás a kegytemplomban.

Június 4., szombat

• 7.30: szentmise a kegytemplomban,
• 10.30: kordon indulása a kegytemplom előtti térről a Hármashalom-oltárhoz,
• 10.00: ünnepélyes rózsafüzér a nyeregben,
• 11.00: szentségimádás a nyeregben,
• 12.30: ünnepi szentmise a nyeregben, amelynek főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek,
• 17.00: csángó szentmise a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban,
• 18.00: pünkösdi vigília szentmise a kegytemplomban,

szombatról vasárnapra virradóra virrasztás a kegytemplomban.

Június 5., pünkösdvasárnap

Szentmisék a kegytemplomban: 7.00, 8.00, 10.30 és 18.00.

Június 6. pünkösdhétfő, a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapja

Szentmisék a kegytemplomban: 8.00, 10.30 és 18.00.

A csíksomlyói Mária-kegyhely őrei, az erdélyi ferencesek szeretettel várják a zarándokokat, és mindenkit arra buzdítanak, hogy imádságos lelkülettel, közösségeikben a békét és a kiengesztelődést előmozdítva készüljenek az ünnepre.

Számos program várja az érdeklődőket az idén pünkösddel egy időpontra eső június 4-i nemzeti összetartozás napja alkalmából határon innen és túl.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: szinte nincs olyan település, ahol ne tartanának megemlékezéseket; az év különlegessége, hogy a magyarság legnagyobb szakrális ünnepe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú éppen a nemzeti összetartozás napjára esik. Tekintettel a különleges egybeesésre, Csíksomlyó és általában Erdély idén kiemelt helyszíne lesz a nemzeti összetartozás napi rendezvényeknek – ismertette.

Az államtitkár kitért arra, hogy az év elején a Magyarság Házával karöltve meghirdették a Tamási Áron-emlékévet, így az idei június 4-i események szorosan kapcsolódnak majd a 125 éve született nagy íróhoz, illetve az emlékévhez.

Ötödik alkalommal szervezik meg a pünkösdi lovas zarándoklatot, amelynek célja a lovas hagyományok ápolása, erősítése, az összmagyarság imaüzeneteinek eljuttatása Csíksomlyóra – mondta el a politikus.

Közlése szerint a világ minden tájáról, a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is érkeznek imaüzenetek mindazoktól, akik személyesen nem lehetnek jelen. Idén a háború miatt kiemelt jelentőségű a békéért szóló imák eljuttatása, amelyeket az oltár előtt helyeznek majd el – hangsúlyozta az államtitkár, jelezve: az idei búcsú jelmondata: Pax et Bonum – Béke és Jóság.

Potápi Árpád János emlékeztetett: e napon a tragikus kimenetelű első világháborúra és az azt követő békeszerződésre emlékeznek. A nemzet számára azóta is szinte megemészthetetlen történelmi eseményről van szó, s ez még inkább így volt a kortársak számára – fűzte hozzá.

Felidézte azt is, hogy június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés 2010-ben törvényben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. A parlament a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A törvénnyel az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása mellett.

Az elmúlt 100 év minden nehézsége ellenére itt vagyunk, megmaradtunk – hangoztatta az államtitkár.

Kitért arra, hogy az egész magyar nemzetben megerősítették a nemzeti összetartozás-tudatot, és ma büszkén vállaljuk magyarságunkat itt, Magyarországon és az utódállamokban mindenütt. A most felnövekvő fiatalok sokkal inkább értik és tudják, mi az, hogy Trianon, mi az, hogy határon túli magyarság – tette hozzá.

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte: hétfőn indul a pünkösdi beszélgetéssel az egyhetes kulturális programsorozatuk. Az egyes programhelyszínek Budapest mellett Csíksomlyó, Farkaslaka, Gyergyóremete, Gyimesfelsőlok, Madéfalva lesznek.

Június 3-án, pénteken kora reggel Budapestről, a Keleti pályaudvarról útnak indul a csíksomlyói búcsúba a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, azaz az össznemzeti zarándokvonat, amelyet idén a Tamási Áron-mozdony húz majd, csatlakozva a emlékévhez.