tóth gabi
Ennek több oka is van.
Egyértelműen várható volt, hogy a migránsok egyre agresszívebbek lesznek – nyilatkozta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Kifejtette, ennek több oka is van, az egyik az Afrikát fenyegető éhínség, hiszen a térségbe orosz és ukrán gabonát szállítottak korábban, jelenleg viszont a háború miatt nem vagy sokkal kisebb mennyiség érkezik.
Eddig Fekete-Afrikából jöttek a migránsok Észak-Afrikán keresztül, de már megindult a migráció Észak-Afrikából, tehát Marokkóból, Líbiából, Algériából is, mert a helyiek úgy érzik, otthon semmi esélyük sincs. Bonyolítja a helyzetet, hogy az orosz–ukrán háború miatt az Ukrajnából érkezőket beengedi Európa, ezt pedig nagyon ügyesen kihasználják a migránsok és az embercsempészek, sokan adják ki magukat ukránnak, akik valójában nem is azok – magyarázta a Magyar Hírlapnak.
Nógrádi szerint a helyzet fokozatosan rosszabb lesz, hiszen amikor egy migránsnak ötödször-hatodszor sem sikerül átjutnia a határon, akkor radikalizálódik. Egyre szervezettebbek, egyre inkább kidolgozott taktika alapján jönnek és viselkednek a migránsok ott, ahol nagy csoportok szöknek át a határon. Eddig fegyveres összecsapásra nem került sor, de a jövőben ezt kizárni sajnos nem lehet – jegyezte meg.
A fegyverekről elmondta, manapság bárhol hozzá lehet jutni, ha van valakinek pénze. Özönlenek a fegyverek Ukrajnába, az ukrán belügyminiszter azt szorgalmazta, hogy minden ukrán állampolgárnak legyen otthon fegyvere, és személyi igazolvány ellenében pár héttel ezelőtt pisztolyokat adtak ki, ami felgyorsítja a folyamatokat.
A szakértő felhívta a figyelmet a határkerítés fontosságára, rámutatott: a görögöktől kezdve mindenki kerítést épített, ami nyilván nem százszázalékos védelem, de viszonylagos nagy biztonságot ad, ami azt jelenti, hogy a hozzánk bejönni akaró migránsok töredéke tud csak átjutni. A magyar lakosság döntő része migránsellenes, így ahol felfedezik, hogy az illegális bevándorló át tudott jönni a határon, ott az illetékes szerveket azonnal értesítik – közölte Nógrádi György.
Széles spektrumú az új Nemzeti Biztonsági Stratégia - hangsúlyozta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán.
A szakértő elmondta, a dokumentum már hatályba lépett, de a minisztériumok december 31-ig kaptak határidőt, hogy a rájuk vonatkozó pontokat végrehajtsák.
Nógrádi György kifejtette, 2012 - a legutóbbi biztonsági stratégia megjelenése - óta a világ helyzete alapvetően megváltozott. Az új dokumentum is kiemeli, hogy Magyarország biztonságos, pénzügyi és gazdasági rendszerünk stabil, de egy válságokkal teli világban élünk.
A stratégia célul tűzi ki, hogy 2030-ra Magyarország Európa öt és a világ tíz legbiztonságosabb országa közé tartozzon.
Az ország stratégiai partnerei közül a dokumentum első helyen Németországot, a másodikon Lengyelországot, a harmadik helyen az Egyesült Államokat említi. Törökország, Oroszország és Kína azon országok között szerepel, amelyekkel a kapcsolatok javítására törekszünk. Külön kiemeli továbbá a visegrádi országokat (V4), hiszen egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban és a NATO-ban.
A dokumentumban arra is kitérnek, hogy az energiabiztonság kulcskérdés.
E tekintetben azt írják, hogy ma Magyarország energiabiztonsága atomerőművek nélkül nem elképzelhető - mondta a szakértő.
A külpolitikai prioritásoknál kiemelik, hogy a biztonságon belül a katonai biztonság felértékelődött, hogy önálló magyar hadiipar kell, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot végre kell hajtani.
A stratégia rögzíti, hogy Magyarország számára meghatározó a NATO és az európai uniós tagság. Továbbá azt is írja, hogy Európának úgy kell fejlődnie, hogy a nemzetállamok megmaradjanak.
Az illegális migrációról azt írja a stratégia, hogy a migránsokkal új veszély jön a koronavírus miatt. Azt is rögzíti továbbá, hogy Magyarország szeretne egy egységes migrációs politikát, de ez jelenleg nehezen elképzelhető - ismertette Nógrádi György.