Hatékony és rendezett volt a választás lebonyolítása

A Judicial Watch elkészült a magyaroroszági választásokról szóló zárójelentésével, amely megállapítja: hattagú választási megfigyelői missziójának tapasztalatai szerint az április 3-i országgyűlési választások és népszavazás lebonyolítása hatékony és rendezett volt, figyelemre méltó esemény nem történt.

A Judicial Watch delegációját olyan ügyvédek vezették, akik korábban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumában foglalkoztak választási ügyekkel, ahol fő feladatuk tagállami és szövetségi választások lebonyolításának felügyelete volt. Emellett voltak a delegációnak olyan tagjai is, akik korábban a Judicial Watch kötelékében végeztek választási megfigyelést.

A Judicial Watch képviselői a választás napján Budapesten és környékén 52 szavazókört figyeltek meg, 27 helyszínen és sehol nem tapasztaltak említést érdemlő fennakadást, problémát. A magas, 70 százalék körüli országos részvételi ellenére a szavazásra várakozó sorok általában rövidek voltak, és a várakozási idő csak ritkán haladta meg a 15 percet. Úgy tűnik, az a magyar választási gyakorlat, miszerint a minden pártnak minden szavazatszámláló bizottságban lehet delegáltja, hozzájárult ahhoz, hogy a választást zavartalanul lehessen lebonyolítani. A jelentés szerint a szavazás lebonyolítása sok szempontból hatékonyabb volt, mint amit a misszió tagjai az Egyesült Államok egyes részein korábban tapasztaltak.

A Judicial Watch megfigyelési módszertana annak vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, hogy megfelelően gyakorolható-e a választójog, azaz a polgárok könnyen leadhatják-e a szavazataikat, amelyek egyenlő súllyal esnek latba. A megfigyelők különösen a választások napján felmerülő konkrét problémák és visszásságok rögzítésére összpontosítanak, mint amilyen a törvénytelen szavaztatás, a szavazásra vonatkozó szabályok önkényes módosítása, agresszív szavazási segítségnyújtás, a szavazólapok szabályszerűtlen kezelése, a szavazók megfélemlítése, összetűzések, valamint a szavazók „eltérítése”, ami akkor áll fent, ha nem megengedhető, hogy szavazzanak, hiszen nincs náluk a személyazonosságukat igazoló dokumentum.

A Judicial Watch megjegyzi, módszertana eltér más nemzetközi választási megfigyelők által alkalmazott megközelítésektől, akik gyakran ideológiai értékítéletek alapján bírálták a magyar választásokat olyan kérdésekben, mint a média elfogultsága, a negatív kampány, a kampányfinanszírozás vagy a női jelöltek aránya. A jelentés szerint „ezekkel a kérdésekkel inkább a médiának kell foglalkoznia, nem pedig a választási megfigyelőknek”.

„A nemzetközi baloldal ellepte Magyarországot, hogy megpróbáljon vitát generálni ellenfelük, Orbán Viktor megválasztásának legitimitásáról. Ezzel szemben a Judicial Watch választási szakértői, megfigyelői gyakorlatilag semmilyen problémát nem észleltek a magyarországi választások lebonyolításában” - jelentette ki Tom Fitton, a Judicial Watch elnöke.

Mindent szabályosnak talált a választás megszervezésével és technikai lebonyolításával kapcsolatban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vizsgálóbizottsága

– írja honlapján a szervezet. 

Kijelentették, hogy demokratikus választás volt, megfelelő jogi körülmények között. A szervezet 45 országból 312 megfigyelőt delegált.

A szavazóhelyszíneken jól szervezettséget és békességet tapasztaltak, bár több helyen szűkös volt a tér. 

A népszavazással kapcsolatban azonban hiányolták a kiegyensúlyozott tájékoztatást, a bizottság szerint több információra lett volna szükségük az embereknek.

A vizsgálat megfogalmazták azt a kritikát is, hogy elég negatív hangvételűre sikeredett a kampány és sok volt a személyeskedés is. Az utóbbi időszakban pedig kevés szó esett a programokról, inkább a háborús helyzet került előtérbe.

Hermann Tertsch emlékeztetett: Brüsszelben az arrogancia ült tort a brexit után is, és nem tudnak mit kezdeni azzal az uniós elit tagjai, hogy egyes tagállamokra – köztük Magyarországra – nem tudják ráerőltetni az agendájukat és a már-már leninista társadalommérnökösködést. „A nemzeti választások ugyanis megvédhetik ettől az embereket. Ez történt tegnap Magyarországon is” – fejtette ki a spanyol EP-képviselő.

Konzervatív reneszánsz jöhet Európában

Ezután Lord James Wharton arról beszélt, hogy a brexit után is kiderült: a progresszív oldalon mindent tolerálnak a politikai ellenvéleményen kívül. Emlékeztetett rá, hogy mennyire nem tudták elfogadni az Egyesült Királyságban tartott referendum eredményét a vesztesek, akik a népszavazás után is még éveken keresztül próbálták megakadályozni a brexitet. Hozzátette: ha a következő uniós választások változást hoznak, a jelenlegi brüsszeli garnitúra nem fogja elfogadni a demokratikus döntést, és minden alternatív eszközzel akadályozzák majd a változást. Azok, akik azt állítják, hogy hisznek a demokráciában, bármikor készek aláaknázni, ha a választásokon nem az általuk várt eredmény születik – vélekedett a brit konzervatív politikus.

Paolo Borchia szerint a vasárnapi magyar választás egy konzervatív reneszánsz kezdete lehet Európában.

A választóknak tudniuk kell, hogy van megbízható alternatíva az európai fősodorral szemben

– vélekedett az olasz politikus, és hozzátette: az Európai Néppárt azt kérte a konzervatív, jobbközép szavazóktól, hogy jussanak konszenzusra a baloldallal, és fogadjanak el liberális eszméket. Ezért egy jobbközép alternatívát kell felmutatni az EPP-vel szemben a következő EP-választásokon. Ehhez viszont meg kell szüntetni a széthúzást a valódi jobboldali erők között – húzta alá a Lega EP-képviselője.

Mindent szabályosnak talált a választás megszervezésével és technikai lebonyolításával kapcsolatban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vizsgálóbizottsága. Leadta jelentését az Ordo Iuris jogi kutatóintézet és a Collegium Intermarium választási megfigyelői missziója is.

A választás lebonyolítását meghatározó szabályok teljes körű vizsgálatát, a választási folyamat gyakorlati végrehajtását és annak minden szintjén történő ellenőrzését, majd az április 3-án 60 választási bizottságban végzett megfigyelést követően megállapították: hogy a parlamenti választások és a népszavazás megfeleltek valamennyi helyi és nemzetközi szabványnak, a választásokra vonatkozó alapelveknek, és hatékonyan biztosították az általános, közvetlen, titkos, szabad és egyenlő szavazást. 

A választás napján nem merült fel olyan körülmény, amely sértette volna a tisztességes és szabad szavazást 

– tájékoztattak közleményükben.

A választási rendszerrel kapcsolatban azt közölték, hogy azok megfelelnek a pluralizmus, a stabilitás, a szabad véleménynyilvánítás és a semlegesség követelményeinek, és biztosítják a választás ellen benyújtott panaszeljárások lehetőségét.

A választások átláthatóságának növelése érdekében azonban 

ajánlották a szavazóurnák egységesítését szilárd anyagból, például műanyagból készült zárt, átlátszó dobozok használatával.

A népszavazással kapcsolatban megjegyezték: 

a kampány az Ukrajna elleni orosz invázió miatt veszített jelentőségéből a közvélemény szemében. Ha nem tört volna ki a háború, a közbeszéd minden bizonnyal jobban összpontosított volna erre a témára.

Bár a politika minden oldala azt állítja, hogy a médiamegjelenések egyenlőtlenek, az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártokat támogató, vezető magántulajdonú médiumok széles skáláját ellensúlyozza a kormánypárti szemléletet jobban támogató, feltörekvő magánmédia-szektor, 

Egy 2021 harmadik negyedévében végzett felmérés szerint a magyar közönség 81,6 százaléka fogyaszt kormánypárti, 80,6 százaléka pedig kormánykritikus médiát. 

A kizárólag kormánypárti sajtótermékeket fogyasztók aránya 5,7 százalék, ami jelentősen alacsonyabb, mint a kizárólag kormányellenes médiát fogyasztók száma (9,2 százalék). A statisztikák a megfigyelők szerint a médiapluralizmus növekedését jelzik.

Aggodalomra ad okot azonban néhány, az elmúlt egy hétben történt eset, melyek mellett a nemzetközi megfigyelőknek nem szabad elmenniük: múlt héten a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) több online portálját is feltörték. A kampányhajrában a Fidesz honlapját ismeretlen meghekkelték, blokkolták. Vélhetően törvénytelenül megszerzett adatbázis segítségével mintegy egymillió embert értek el az ellenzéki kampányközpont üzemeltetői, a szavazókat illegális sms üzenetekkel zaklatták, mely eset nem csak választójogi, adatvédelmi, hanem büntetőjogi konzekvenciákat is magával vonhat – olvasható a jelentésben.