„Azért érkezik Magyarországra az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), hogy újabb támadást indítsanak a gyermekvédelmi törvény miatt”
– rögzítette Varga Judit a közösségi oldalán.
Az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: „a Sargentini-jelentést is jegyző LIBE-bizottság és a csütörtökön érkező küldöttségnek nem titkolt szándéka, hogy az általuk elv helyett eszközként használt jogállamiság kérdéskörében újabb támadást indítsanak a gyermekvédelmi törvény miatt, valamint hogy a lassan teljes érdektelenségbe fulladó 7-es cikkely szerinti eljárásról tárgyaljanak”.
Magyarország továbbra is tartja magát következetes és önazonos álláspontjához, hogy egy uniós intézmény sem lépheti át a szerződésekben rögzített hatásköröket csak azért, mert egy tagállam nem úgy táncol, ahogy a brüsszeli bürokraták fütyülnek
– hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hozzátéve: „a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre mindig nyitottak maradunk, illúzióink azonban nincsenek, láthattuk ugyanis, hogy ha Magyarország megbüntetéséről van szó, Brüsszel nem ismer határokat”.
Továbbá Varga Judit a bejegyzésében leszögezte: konstruktív partnerként állnak a találkozó elébe, „hiszen szándékaink egyenesek, jogi érveink pedig tiszták és magabiztosak”.
Mint kiderült – többek között – Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is találkozik majd a bizottság tagjaival magyarországi tartózkodásuk során.
A magyar gyermekvédelmi törvény a 18 év alatti gyermekek védelméről szól, a pedofília ellen fogadták el, és nem irányul az LMBTQ-közösség tagjai ellen – hangsúlyozta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára egyik korábban, Varsóban adott nyilatkozatában. Az államtitkár Przemyslaw Czarnek lengyel oktatásügyi miniszterrel együtt a lengyel és a magyar családpolitikáról szóló konferencia egyik pódiumbeszélgetésén vett részt.
A magyar gyermekvédelmi törvényt ismertetve Soltész aláhúzta: ez a 18 év alatti gyermekekről szól.
Akik Brüsszelből támadják, azok vagy nem tudnak olvasni, vagy félreértelmezik, vagy szándékosan hazudnak
– jelentette ki.
Kifejtette: a gyermekek védtelenek a médiatartalmakkal, valamint bizonyos civil szervezetek tevékenységével szemben. A mai összetett világban ezért, mint mondta, nemcsak a szülők, de a kormányok is hatalmas felelősséggel tartoznak értük. A magyar törvény ezért nem arról szól, amit Nyugat-Európa ránk akar testálni, hanem mindenekelőtt arról, hogy nem lehet a 18 év alatti gyermekek biológiai nemét megváltoztatni, nem szabad őket ilyen irányú propagandának kitenni és nem lehet hozzájuk pornográf és pedofil tartalmakat eljuttatni. Szól a törvény büntetőintézkedésekről, de szól a média felelősségéről is – sorolta Soltész.
Viszont messze nem szól arról, amit Brüsszelben akarnak ránk erőltetni, vagyis a 18 éven felüli, valamelyik LMBTQ-közösséghez tartozó emberekről.
Egy dolog az, hogy a keresztények mit gondolnak erkölcsi szempontból […], hogy tudják, mi a bűn, és más dolog az, hogy a bűnt ítélik el, magát a bűnöst nem – magyarázta.
Przemyslaw Czarnek szintén azt hangsúlyozta: a magyar gyermekvédelmi politika és a hasonló lengyel kezdeményezések, köztük az egyes önkormányzatok által elfogadott, az Európai Bizottság által bírált családvédelmi döntések nem irányulnak senki ellen.
A varsói konferenciát a Trimarium nevű, a közép- és kelet-európai politika és társadalom témakörével foglalkozó varsói alapítvány szervezte a lengyel családügyi és társadalompolitikai tárca közreműködésével.
