Rendőrök ölték meg a keresztény áldozatot

Az áldozat nem volt hajlandó megváltoztatni egy bűntett szemtanújaként tett vallomását.

Az áldozat családja jelentette az International Christian Concernnek (ICC), a keresztényeket ért üldözéseket a nyilvánosság elé táró szervezetnek az esetet, miszerint rokonukat, mivel nem volt hajlandó hamisan tanúskodni, lényegében kivégezték a rendőrök.

A keresztény család feljelentette a rendőrséget, a pakisztáni településen pedig folyamatosan tüntetnek az eset miatt.

Június 22-én Arif Jutt vezetésével több rendőrtiszt tört be Waqar Masih házába Gojrában, a pakisztáni Pandzsáb tartományban. A rendőrök Waqar édesapjára támadtak.

„Arif Jutt rendőrtiszt, többedmagával illegálisan behatolt a házunkba. Megkeresték apámat, ledobták őt az ágyáról a földre, majd a fegyvereikkel ütlegelni kezdték, folyamatosan hasba rúgták.

Apám nem élte túl a kínzást, szinte azonnal meghalt”– nyilatkozta Waqar az ICC-nek.

Kezdetben a rendőrség megpróbálta eltussolni az ügyet, nem indítottak eljárást kollégáik ellen. Később azonban, mikor a tüntetők elzárták az utakat és a helyi médiában is megjelent a történet, nyomozást indítottak Younas Masih meggyilkolásának ügyében.

Waqar elmondta, hogy édesapja terhelően tett vallomást egy muszlim család gyilkossági ügyében, a rendőrtisztek viszont arra kérték, hogy vonja vissza, vagy másítsa meg vallomását.

Younas azonban mindig ezt felelte: „Keresztény vagyok, soha nem fogok csalni, nem lehet lefizetni.”

„Semmilyen megállapodást vagy kompenzációt nem fogadunk el. Igazságot és védelmet akarunk a családunknak”– közölte Waqar Masih.

Nemrégiben a pakisztáni Lahorban két, eddig azonosítatlan elkövető felgyújtott egy keresztény házat.

Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen mértékű gyűlölettel kell szembenéznünk azért, mert nem adjuk el a házunkat”– nyilatkozta Manzoor Masih az International Christian Concernnek. A családfő hozzátette: „szívfájdító és kiábrándító az élet keresztényként ebben az országban.”Masih és családja a földszinten voltak, mikor meghallották, a szomszédok kiáltozásait, az emelet ekkor már lángra kapott. Masih ezután az emeleti szintre rohant, de elmondása szerint nem tudott semmit sem megmenteni, némely tárgyak olvadásnak indultak a hőtől. A család a szomszédokhoz menekült.

A szemtanúk beszámolói szerint két motoros egy csomagot dobott be az ablakon, ami aztán tüzet gyújtott. Masihék arra gyanakodnak, valamiféle vegyi anyagot használhattak, ami azonnal hamuvá változtatott mindent.

„Az elmúlt hat hónapban mindenféle fenyegetéseket kaptunk, hogy hagyjuk el a környéket és keressünk egy keresztény települést, azonban mi nem ültünk fel ezeknek a fenyegetéseknek” – mondta el Masih a lapnak. Muhammad Mehmood, egy helyi muszlim lakos elítélte a Masih családot ért támadást. Mint fogalmazott, „ez a gyűlölet és a diszkrimináció cselekedete volt. Az iszlám a szeretet és a béke vallása, amely arra tanít minket, hogy viseljük gondját a szomszédainknak. Sajnálom azt, ami Masihot és családját érte.” Később hozzátette:

„nem ez az első eset, hogy egy keresztény család kihívásokkal néz szembe ezen a környéken.

Nagyjából tíz éve ez még egy keresztény többségű kerület volt. Befektetők jöttek és sokakat kiraktak az otthonukból, miután rátették a kezüket a házaikra. Mára egy pár család maradt csupán.” Tavaly ezer nem muszlim nőt kényszerítettek hitének elhagyására és az iszlám vállalására Pakisztánban a Pakisztáni Emberi Jogi Bizottság (HRCP) jelentése szerint. Közöttük hinduk és keresztények egyaránt voltak annak ellenére, hogy Pakisztán aláírta az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amely magában foglalja a vallás szabad megválasztásának a jogát, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy senkit sem szabad erőszakkal a saját vallásának megváltoztatására kényszeríteni. Ennek ellenére 2016 és 2019 között két törvényjavaslatot is elutasított a parlament. Ezek közül az egyik az erőszakkal térítő személyeket büntette volna. A nagy arányú hindu lakossággal rendelkező Szindh tartomány közgyűlése is egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot, a vallási pártok azonban ellenálltak, és azzal fenyegetőztek, hogy többé nem vesznek részt a közgyűlésben, ha a kormányzó azt jóváhagyja. Így a kormányzó megtagadta a törvényjavaslat aláírását. A tiltakozásban fontos szerepe volt Pir Mian Abdul Khaliq (Mian Mithu) vallási vezetőnek, akiről köztudott, hogy támogatja a fiatalkorú hindu lányok kényszerítését vallásuk megváltoztatására. Szerinte és pártja szerint azokat a lányokat nem kényszerítették semmire, hanem muzulmán férfiakba szerettek, és önként tértek át az iszlámra. Ami a keresztény nők helyzetét illeti, talán tipikusnak nevezhető Gonila Hassznain újságírónő története, aki muszlim férfihoz ment hozzá, és fia, Ábrahám, az apa hozzájárulásával szintén keresztény lett. Ám amikor ez kitudódott, az asszonyt rendszeresen életveszélyes fenyegetések érték, a férjét pedig azzal támadták meg, hogy elhagyta a hitét. A családfőt puhánynak csúfolták, mert muszlimként eltűri, hogy a felesége keresztény maradjon. Dicséretére váljék, hogy Hassznain Dzsamil már öt éve tűri a támadásokat, mert szilárdan meg van győződve arról, hogy Isten mindenkit egyenlőnek teremtett, és minden ember tiszteletet érdemel.