Rá akarnak kényszeríteni a kerítés és a tranzitzóna lebontására

Magyarországon a Fidesz-KDNP parlamenti többsége és a kormány mindent megtesz azért, hogy a továbbiakban is megmaradjon a kerítés, az élőerős katonai-rendőri őrizet és továbbra is működjenek a tranzitzónák – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a közmédiának a röszkei tranzitzónánál.

Németh Szilárd elmondta: az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának döntése arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy a határkerítést és a tranzitzónát bontsák le. Pedig – mint kiemelte – már hat éve, a 2015-ös nagy migrációs hullám óta, a határkerítés, a határt védő rendőrök és katonák, valamint a tranzitzóna együtt szolgálják Magyarország és Európa békéjét, biztonságát. Most a „Soros-hálózat emberei” szeretnék ezt megszüntetni. Ez szöges ellentétben áll a magyar emberek akaratával és az alaptörvénnyel.

Kiemelte: különösen veszélyes ez a koronavírus-helyzet kapcsán. Most újra meg fogják nyitni a határokat Európában. Márpedig a határok megnyitásával meg fog erősödni a migrációs nyomás – tette hozzá.

Az elmúlt két hónapban a koronavírus-járvány miatt hozott nemzeti határlezárások következtében nem volt akkora a migrációs mozgás, de már pénteken 37 esetben történt elfogás a magyar határon – közölte az államtitkár.

Most azon kívül, hogy megakadályozzák „ingyenélők és terroristák” bejutását Európába, meg kell akadályozni azt is, hogy a koronavírussal fertőzött helyekről, a gócpontokról migránsok jöjjenek be – hangsúlyozta Németh Szilárd.

Miről döntött az Európai Bíróság Luxemburgban?

„A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését »őrizetnek« kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet áll.” -áll az ítéletben. Vagyis, ha nem sikerül ügyükben döntést hozni, akkor négy hét után minden migráns szabadon mozoghatna Magyarországon belül.

Az Európai Bíróság megállapította:

mert az érintettek szerintük jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak. Beleértve azt is, hogy Szerbiába sem mehetnek, mert ezt a kísérletet egyrészről a szerb hatóságok jogellenesnek tekintenék, következésképpen pedig ott szankcióknak tennék ki magukat, másrészről pedig ezzel felmerülne annak a kockázata, hogy elveszítik minden lehetőségét annak, hogy Magyarországon menekült jogállást szerezzenek.

A Bíróság leszögezte azt is, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőket. Ez a fajta őrizet azonban nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. A négy hét leteltét követően azonban biztosítani kell számukra a belépés lehetőségét az országba.

A bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy tranzitzóna nem fogva tartási terület, hanem helyet és lehetőséget biztosít bizonyos jogok érvényesítésére. A tranzitzónában – tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején – az oda érkező külföldi személyek szabályszerűen megindíthatják a menekültügyi eljárást, és igénybe vehetik az ott biztosított szolgáltatásokat az eljárás lezárulásáig. Nyitva áll ugyanakkor az a lehetőség, hogy a tranzitzóna területét saját akaratuk szerint Szerbia felé szabadon elhagyják. Ennek megfelelően nem áll meg az Európai Bíróság egyik azon fő érve, hogy a tranzitzónában elhelyezett menedékkérők a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és arra vannak kényszerítve, hogy elszigetelt helyzetben éljenek.