tóth gabi
Magyarország és Bulgária európai szinten is kimagasló mértékben támogatja a családokat, szemben a migrációval – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és a külügyminiszter.
Magyarország és Bulgária között teljes a nézetazonosság a jövőt illető legfontosabb kérdésekről és a legfontosabb kihívásokra adandó válaszokról – közölte a tárcavezető, miután tárgyalt Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettessel.
A tárgyaláson hangsúlyosan szerepelt a migráció kérdése, hiszen Bulgária részben a migránsok által használni szándékozott nyugat-balkáni útvonalon helyezkedik el, és napi szinten több mint száz migránst fordít vissza a határról.
„Két olyan országról beszélünk, akik saját családjaikat támogatják, (...) erőteljes családpolitikai rendszereket működtetnek (...) és európai szinten is kimagasló mértékben támogatják a családokat, szemben a migrációval.”
Ezt támasztja alá, hogy Magyarország és Bulgária közösen lépett fel a kötelező betelepítési kvótával szemben, és nem szavazta meg az ENSZ globális migrációs csomagját sem.
Szijjártó Péter közölte, továbbra is kitartanak amellett, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni, és hogy a migráció biztonsági kérdés. Ezt nem csak szavakban, hanem tettekben is bizonyítottuk, hiszen a bolgár-török határon és Magyarország déli határán is kerítés áll – jegyezte meg.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációs nyomás tovább nő, hiszen Törökországba az idei év első nyolc hónapjában 224 ezer illegális bevándorló érkezett, míg Görögországba az elmúlt két hónapban hatezren jöttek. A múlt héten pedig volt olyan nap, amikor 550-en, ami a legmagasabb szám a Törökország-EU-megállapodás életbe léptetése óta.
Mariyana Nikolova a közös kulturális és történelmi kapcsolatokkal összefüggésben arról számolt be: meg szeretnék ünnepelni a bolgár-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulóját, a két ország barátságának napját pedig novemberben rendezik majd.
A migrációról szólva kitért arra: Európának meg kell védenie saját polgárait, fontos a külső határok védelme és a migrációs nyomásnak való ellenállás.
Szijjártó Pétert a sajtótájékoztatón azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy a berlini magyar nagykövet a német közmédia vezetőinek írt levelében kifogásolta a 2015-ös migrációs válságról szóló dokumentumfilm Magyarországra és Orbán Viktor kormányfőre vonatkozó kitételeit.
A külügyminiszter azt mondta: nem újdonság, hogy a 2015-ös események kapcsán „hazugsághadjárat” zajlik bizonyos nyugat-európai közegekben Magyarországgal szemben, és ezek a „hazugsághadjáratok” egyes esetekben a „történelemhamisítás határát súrolják”. Szijjártó Péter ezt visszautasította és érdekesnek nevezte, hogy a sajtószabadságra és a demokráciára oly sokat adó közegekben úgy születik meg egy ilyen anyag, hogy csak az egyik oldalt kérdezik meg.
A tárcavezető az uniós 7-es cikkellyel kapcsolatos meghallgatásra vonatkozó kérdésre válaszolva elfogadhatatlannak nevezte, hogy a finn elnökség az európai eljárási szabályokra és intézményközi viszonyokra „fittyet hány” az ülés előkészítése során. Mi a tényeken alapuló vitáknak hívei vagyunk, de a Magyarországnak járó tiszteletet meg fogjuk követelni – jelentette ki.