Zavar a csirke a szomszédodban? Ezt teheted!

Az állatvédelmi törvény azt írja elő, hogy az állattartóknak - például a csirke esetében - gondoskodniuk kell az állatok megfelelő ellátásáról, beleértve a megfelelő táplálást, elhelyezést és egészségügyi ellátást. A helyi önkormányzati rendeletek pedig arról szolgálnak iránymutatással, hogy a tartásuk hogyan ne gyakoroljon negatív hatást a szomszédokra, a környezetre - írta a Fanny magazin.

Az állattartás szabályai 2025-ben

Ha valaki haszonállatot akar tartani, először is olyan élőhelyet kell számukra kialakítani, ahol elegendő férőhely van, megoldott az állat etetése és itatása, ahol biztonságban van, semmi sem tud fizikai kárt okozni bennük és nem utolsósorban, ahol jól érzi magát.

Szükség van a távolságra

Az előírások szerint az állatok tartózkodási helyét el kell keríteni. Ez a karám, istálló vagy akár udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, sőt a kerítéstől számítva egy méteres szakaszt szabadon kell hagyni.

Magasba szálljon a bűz

Az állatok épületeinek szellőzőnyílásai sem lehetnek a szomszédos ingatlan irányába, csak saját udvar felé lehet terelni az onnan kiáramló levegőt, és olyan terelő berendezéseket kell használni, melyek a magasba juttatják a kellemetlen szagokat.

A trágya nem maradhat

A szomszédos lakóépülettől belterületen legalább 10 méter, külterületen legalább 20 méter távolságra lehet csak gyűjteni a trágyát. Azt is meg kell oldani, hogy a trágyalé ne kerüljön be a kommunális csatornahálózatba. Az elszállításáról is az állattartó tulajdonosnak kell gondoskodni, a meleg hónapokban, május és október között hetente, és oly módon, hogy a szállítás során se szennyezze a közterületet.

Külön a kicsik a nagyoktól

Bár minden önkormányzatnál eltérhetnek a rendelkezések, alapvetően két csoportra osztják a haszonállatokat. A kisállatfajokhoz tartozik a tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb, a házi nyúl, valamint a prémes állatok, mint a nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, valamint a nyérc. A ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske és strucc pedig nagyállatfajként van számontartva.

Beszéljük meg az orvossal

Ha olyan különleges állatfajról van szó, amely nem szerepel az előző felsorolásban, minden esetben a kerületi állatorvossal kell egyeztetni.

A falusi állattartás szabályai

Még ha a szomszédunkban haszonállatot tartók minden szabályt és előírást betartanak, akkor is okozhatnak problémát az élőlények. Az állatok ugyanis minden esetben szaggal járnak, és persze zajjal: nem mindig jó éles kakaskukorékolásra ébredni vagy a lovak nyerítését és a disznók röfögését hallgatni.

Törekedjünk a megoldásra

Ha a helyzet nagyon zavaró, beszéljünk közvetlenül a szomszéddal. Jelezzük a problémát és kérdezzük meg, van-e valami ötlete arra vonatkozóan, hogy a probléma megszűnjön vagy csökkenjen. Az viszont biztos, hogy ha olyan környezetben élünk, ahol a szomszédság állattartással foglalkozik, minden esetben szükség van kompromisszumokra.

Írjunk levelet a jegyzőnek

A Polgári Törvénykönyv szomszédjogra vonatkozó rendelkezései szerint a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavarna. Ha úgy észleljük, hogy a szomszéd bármilyen szempontból is szabálytalanul tartja az állatait, és a vele való beszélgetés nem segít, forduljunk írásban a helyi önkormányzat jegyzőjéhez, aki az ügyben eljárhat.

Forduljunk a hatósághoz

Amennyiben az állattartás sérti a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy építésügyi előírásokat, a megfelelő hatóságok, például az Állategészségügyi Szolgálat, Környezetvédelmi Hatóság is bevonhatók az ügybe.

Továbbra is kiemelt feladat

Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság kiemelt feladatai közé tartozik az állatvédelmi szabályok betartatása, a szakterületen felmerülő problémák kezelése, valamint a felelős állattartási kultúra terjesztése. Velük postai úton, telefonon vagy elektronikusan is kapcsolatba léphetünk.

Szükségtelen mértékű zavar

Súlyos helyzetben az ügy bíróságra is kerülhet, de az állattartás akkor korlátozható, ha az bizonyíthatóan szükségtelenül és tartósan zavarja a környező lakóközösség élet- és szokásrendjét.

Legyen róla bizonyíték

Ha úgy véljük birtoksérelem esete áll fenn, bizonyítanunk kell, hogy a zajok és szagok szükségtelenül zavaróak, ezáltal megnehezítik ingatlanunk használatát. Birtokvédelmet a jegyzőtől lehet kérni.