„Karácsonykor tűzszünet volt a családban” - Csendesen ünnepelt a legendás magyar sportvezető

Finoman fogalmazva is, az elmúlt harminc-negyven-ötven évben nem született olyan ökölvívó, aki ne került volna kapcsolatba a hazai boksztársadalom prominensével. Csötönyi Sándor volt edző, szövetségi kapitány, mesteredző, elnök, a nemzetközi szövetség egyik fő-fő funkcionáriusa. Ma a hazai szakszövetség tiszteletbeli elnöke. Mindenhol ott van, pedig már nem karon ülő gyermek, tapossa a hetvennegyedik életévét.

karácsony

ajándék

Csötönyi Sándor még a karácsonyi ünnepek előtt a bokszolók országos bajnokságán figyelte a mezőnyt, és mint lapunknak elmondta, volt miért csettintenie egy-egy mérkőzés láttán.

„Jönnek a fiatalok – lelkendezett a Ripostnak Csötönyi. – Nem tagadom, nekem a legjobban az újpesti „nehézsúlyú” srác tetszett, akit már évek óta figyelek. Fantasztikus tehetség, aki már a korosztályos nemzetközi bajnokságokon is bizonyított. Most megérkezett a felnőttek közé, szerintem, reális esélye van a párizsi olimpiás szereplésre is Kiss Leventének.”

Persze Csötönyi Sándor szinte mindent félre tett karácsony előtt, mert a meglepetések beszerzéséért, az ajándékok fa alá kerüléséért még mindig ő volt a felelős.

Egykoron sokan ültük körül a karácsony esti ünnepi asztalt. Azt ne kérdezze, ki díszítette a fát, mert mi, a gyerekek, nem lehettünk ott, amikor az angyalka meghozta a „meztelen” fenyőt

– emlékszik, a múltra Csötönyi Sándor.

Sanyi bácsi – mindenki így szólítja, pedig tiltakozik ellene - elmesélte, miként zajlottak egykoron a karácsonyi vacsorák a Csötönyi családban december 24-én.

El tudják képzelni azt, amikor egy Fradi drukker, szembe kerül az MTK-ért szorító gyerekével - aki én voltam - illetve az asztal másik oldalán a Vasas-szimpatizánsok kanalazzák a halászlét, jobbjukon a dózsásokkal. Na, szép, még ma is hallom amint apám a zöld-fehéreket dicséri, a két testvérem vérszemet kapva áll ki a Mészölyékért, persze a lilák sem maradhattak egyedül. Mondhatom, csak egyetlen esetben nem volt harag, mert tűzszünetet kötöttünk karácsonykor. Máskor, a hétvégeken, amikor összejött a család, bizony megesett, hogy a vasárnapi ebéd igen rövidre, kurtára sikeredett a vérre menő viták miatt. De Szenteste mindig elástuk a csatabárdot, mert klubszínektől függetlenül alig vártuk, hogy megszólaljon a kis csengettyű, és bemehessünk a szobába, ahová a Jézuska megbízottjaként édesapám és édesanyám becsempészte az ajándékokat.

A 74 éves sportvezető még elárulta, mert ma már elmondhatta, tesóival együtt általában felkutatták az egész lakást, keresték az ajándékokat. Volt, hogy meg is találták, de persze nem szóltak senkinek.

„Lehet, pályát tévesztettem, mert úgy színészkedtem, amikor a „meglepés” ajándékot bontogattam, hogy azt Laurence Olivier is megirigyelhetné volna” - zárta Csötönyi Sándor.