kulcsár edina
Az úszóedzõ a botrány kirobbanása után úgy érezte, mindenki a vesztét akarja.
Tönkrement Kiss László az ellene folytatott hadjáratban, erről pedig több mint fél évvel a megerőszakolási ügy kirobbanása után kendőzetlenül vallott a Story magazinban. Az úszóedzőt Százhalombattán tisztelik és szeretik, a 18 ezres településen háromezer lakos írt alá egy őt támogató petíciót.
Ennek ellenére, a botrány kirobbanása után még az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében.
"Elképesztő dolgok jelentek meg a lapokban és a televíziós műsorokban, hol azt írták, mondták, hogy a fiúk is veszélyben voltak a közelemben, hol azt, hogy III/III-as ügynök voltam, hol meg újabb 'áldozatot' találtak... Nem értettem, mindezt miért? Keresztre feszítettek, lenulláztak, mi jöhet még?
Feltettem magamnak a kérdést: mit akarnak még, hogy végezzek magammal?
Akkor megnyugszanak végre, ha öngyilkos leszek?!" - vallotta be az úszóedző, aki a botrány kirobbanása után minden tisztségéről lemondott.
Végül a felesége, a gyermekei és az unokái miatt döntött úgy, hogy kitart a végsőkig. Egyedül az fáj neki, hogy sok egykori tanítványa nem vállalta a nyilvánosság előtt, hogy védelmébe veszi őt. Azzal is nehéz volt szembesülnie, hogy a családját mennyire rosszul érinti a botrány. Legidősebb, tizenhárom éves unokája érzékelte is a körülöttük zajló eseményeket, a kisebbeket viszont sikerült megóvniuk.
Kiss László ma már újra igyekszik úgy élni az életét, mint korábban. Állítja, a húsz hónap börtön során megbűnhődött, ügyének újbóli kirobbantása pedig nem is az ő személye ellen szólt, sokkal inkább egy politikai játszma részese lett akaratán kívül.