Félig magyar focista miatt lóbálják a banánt a manchesteri szurkolók - videó

Az idegengyűlölet elleni harc közepette nem a legjobb ómen manapság, ha banán tűnik fel a focistadionok lelátóin.

Nem egyszer kavart már nagy botrányt, ha megdobálták némely játékost. Leginkább színes bőrűeket, de többek között Manuel Neuer is kapott a Bayern München dortmundi rangadóján.

A barcelonai Dani Alves viszont ügyesen elütötte a rasszista támadás élét azzal, hogy egyszerűen beleharapott a banánba.

A szerdai, Everton elleni Ligakupa-elődöntőn szerencsére nem az ellenfél majmozásáról szólt, hogy a Manchester City-szurkolók soraiban százával tűntek föl a jókora, felfújható gumibanánok.

Mi több, egyenesen a világ leggazdagabb klubja kérte a drukkereket erre a látványos akcióra - emlékeztet a Sport365.hu. Jó 30 éve ugyanis ez megszokott dolog volt a City meccsein, s a vezetők most igyekeznek újra divatba hozni.

Rossz nyelvek szerint az áll ennek a hátterében, hogy a csapat akkoriban minden siker kapujában elcsúszott egy banánhéjon. Valójában azonban egy félig magyar futballista miatt alakult ki ez a hagyomány. A magyar apától és olasz anyától 1959-ben született Imre Varadi miatt.

A csapatait már a 80-as években feltűnően sokszor váltogató támadó közönségkedvenc volt a Maine Roadon, ahol a hangosbeszélő torzítása miatt a nevét valaki „banana”-nak (angolul: banán) érthette. Előbb behajítottak egy banánt a gyepre, aztán valaki hatalmas, felfújható banánnal ment a stadionba, így lassanként elterjedt, a klub szimbólumává vált ez a szokás.

A játékost Imre Bananaként emlegették, ami úgy ráragadt, hogy a Twitter-profilján is máig így szerepel.

Az 1995-ben visszavonult, rádiós szakkommentátorként is ténykedő Varadiról egyébként nem mondhatjuk, hogy büszke a magyar származására.

Apám múltjáról keveset tudok, a Magyarországhoz fűződő kapcsolatom egyenlő a nullával, mindössze annyi, hogy magyar nevem van. Õszinte leszek: az apám nem volt jó ember

- nyilatkozta korábban az Origónak.

Varadi egyébként Londonban született, három bátyjával együtt gyermekotthonban nőtt föl. Érthető, hogy ennél szívesebben emlékszik vissza azokra az időkre, amikor a Newcastle-nél Kevin Keegannel és Chris Waddle-lal, a Leedsnél pedig (angol bajnokként!) Eric Cantonával játszott együtt.