Drámai részletek az M5-ösön történt lövöldözésről: megszólalt a rendőrnő

Életkorát és hivatásos szolgálatát tekintve is rendkívül fiatal az az őrmester, aki az M5-ös autópálya bevezető szakaszán került – társaival együtt – életveszélyes helyzetbe: menekülő embercsempészek lőttek rájuk.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, menekülő embercsempészek lőttek az őket üldöző rendőrökre hétfő reggel az M5-ös autópálya bevezető szakaszán. A rendőri jelzésekre nem álltak meg, a forgalmi dugó miatt azonban kénytelenek voltak fékezni. Két férfi kiugrott a kocsiból, amelynek rakterében 21 migráns zsúfolódott össze. Futva menekültek tovább, a rendőrautókból szintén kipattanó egyenruhások utánuk, miközben nemcsak az embercsempészek hátát látták, hanem a feléjük irányított fegyver torkolattüzét is – újabb lövések dördültek irányukba. Sikerült elmenekülniük, nem sokkal később a TEK kommandósai elfogták őket.

"Meglepődtem és megijedtem" – fogalmazott a Borsnak Bóna Eliza őrmester.

Amikor a szolgálati autóval követtük a menekülő kocsit és egy férfi lőni kezdett felénk, ösztönösen lehúztam a fejem és összekuporodtam az ülésben. A következő pillanatban már tudtam, higgadtnak kell maradnom és a feladatra összpontosítani. Amikor megálltunk és szolgálati fegyverünkkel a kezünkben a már futva menekülő embercsempészek után indultunk újabb lövéseket adtak le felénk. Sikerült elszaladniuk, végül a TEK-esek elfogták őket

– mondta a rendőrnő, aki azt is elmesélte, mit élt át, amikor rájuk lőttek.

"Az események sűrűjében csak egy pillanatra villant át az agyamon, hogy mi történne, ha… Bajuk eshet társaimnak, a közelben lévő civileknek, vagy nekem is. Lehet, hogy többé nem találkozom anyukámmal, a szeretteimmel… A következő pillanatban azonban már arra koncentráltam, hogy ott legyek fejben."

Bóna Eliza 19 éves. Már évekkel ezelőtt eldöntötte, hogy a rendőrségnél akar szolgálni. Középiskoláját is így választotta, azt, amelyikben lehetősége nyílt a rendészeti szakkal is ismerkednie. A járőrképzés után öltött egyenruhát, mindössze 3,5 hónapja rója az utcákat – jelenleg a ráckevei rendőrkapitányság állományában. Azóta látott már holttestet és legutóbb rá is lőttek. Első szolgálatát sem enyhén kezdte: semmi laza bevezető, mint például egy koccanásos baleset, legelső küldése egy öngyilkossági helyszín volt.

Egyke gyerek – teszi hozzá, majd arra a kérdésre, hogy édesanyja mit szólt választásához mosolyogva annyit mond: mindig támogatott. Majd halkan hozzáteszi:

persze, minden percben félt engem. A történtek után is azonnal fel kellett hívnom, hogy minden rendben van, mert hallotta a híreket és nagyon aggódott.

Kézenfekvő a kérdés, hogy nem tántorították-e el az életveszélyes események a pályától? A válasz azonban olyan, amilyennek ő maga tűnik: céltudatos, elhivatott és talpraesett:

Persze, hogy nem, maradok rendőr!