tóth gabi
Mi történik akkor, ha a nagyképû németek leszólják a miniállamot? A válasz nem várat sokat magára.
Kiakadt Thomas Müller, a német fociválogatott szélsője, miután pénteken 8-0-ra leverték San Marinót. A támadó szerint túl sok értelme nem volt a szakadó esőben lejátszott meccsnek, a profi futballhoz pedig végképp nem volt köze. Ne szépítsük, Müller igazat beszélt, a kezdés előtt lehetett tudni, hogy az aktuális világbajnok győz, csak annyi kérdés maradt, hogy hány góllal. Elnézve az összefoglalót kedélyes játszadozás folyt a hazai tizenhatoson belül, a vendégek balhátvédje, Hector például a középcsatár pozíciójából szerzett gólt. Nem volt elég a nyomasztó német technikai és erőnléti fölény, a házigazdák védelme néha hajmeresztő dolgokat művelt, előfordult, hogy úgy rontottak ki kollektíven, hogy még egy szovjet zászlóalj sem tudott volna szebb és hiábavalóbb gyalogsági támadást produkálni.
Nagyjából úgy festett az egész, mint amikor az edző együtt gyakoroltatja az ifit meg a nagycsapatot, ami aztán egykapuzásba és unalomba fullad.
Hanem amit Müller ezért kapott Alan Gasperonitól, a San Marinói Olimpiai bizottság sajtósától a Facebookon közzé tett nyílt levélben, az ott van nagyon. A sajtófőnök pontokba szedve először is megmagyarázta, hogy igenis szükség volt a meccsre - még akkor is, ha a nézők nem így gondolták, ugyanis a stadion csak félig telt meg a világbajnok elleni meccsre. Folytatta azzal, hogy a futball azoké, akik szeretik, ezek közé tartoznak a san marinói válogatott tagjai is. Megállapította, hogy nyilván az fáj a szélsőnek, hogy a bajnoki szünetben nem heverhetett otthon, a villájában feleségével. Aztán kitért arra, hogy a támadónak nincsen oka beszólni, mert egyszer sem talált be, ráadásul egy ország ellen, amelynek a területe körülbelül akkora, mint müncheni stadion körzete. Kissé magasabbra emelkedve Gasperoni kiosztotta az összes németet is, mondván, nem semmit nem változtak és nem tanulták meg, hogy a felsőbbrendűség nem mindig garancia a sikerre.
Csattanóként bevitte a végsőnek szánt döfést: ez az egész megmutatta nekem, hogy hiába viselitek a legszebb Adidas-mezt, valójában azok vagytok, akik mindig is voltatok, a szandálhoz fehér zoknit húzó németek.
Amellett, hogy ez az utolsó kép igazi gyöngyszem, Gasperoni egy dologról elfeledkezett: az eredményről.
0-8 után ugyanis megesik, hogy az ellenfél megkérdezi, mit is akartok, vazze. Erre lehet azt válaszolni, hogy ti meg endékás nácik vagytok, de ettől a nyolcas még nyolcas marad.