tóth gabi
A Mars-expedíció egy újabb érdekes dolgot tárt fel. Ennek segítségével többet is megtudhatunk a vörös bolygóról.
Az utóbbi időben számos Mars-kutatást tartottak, amelyek nagy része arra terjedt ki, hogy vajon lehet-e élet a vörös bolygón. Most azonban egy teljesen más felfedezést tettek a szakemberek.
Ugyanis a kutatók egy Mars-expedíciónak köszönhetően érdekes szerkezetet tártak fel a bolygó felszíne alatt. A föld alatti nagy sokszögeknek tűnő alakzatok betekintést nyújthatnak a Mars felépítésébe. A kínai marsautó (rover), a Zhurong elemzése 16 szerkezetet tárt fel, amelyeket a szakértők most elemeznek.
A rover radarja körülbelül 35 méterrel a föld alatt találta meg ezeket, és 1,9 kilométeren keresztül vízszintesen vizsgálta a megjelenésüket. A szakértők úgy vélik, hogy ezek egy fagyási és olvadási ciklus részeként jöttek létre, amelyek a felszínre kerülve a repedések kialakulásáért is felelősek voltak.
Korábbi bizonyítékok arra utaltak, hogy a medencékben több mint 3 milliárd évvel ezelőtt lezajlott árvizek elmozdították az üledéket. Ez más termikus folyamatokkal kombinálva alakította volna ki a szerkezeteket. Arra sem volt bizonyíték, hogy ezek láva eredményeként jöttek volna létre, mint a Földön, például az írországi Giant's Causeway.
Ez azt mutatja, hogy a Marsnak valamikor nemcsak atmoszférája volt, hanem változatos légköre is.
Az alacsony szélességeken (∼25° ÉSZ) előforduló sokszögletű terep, amely az értelmezés szerint valószínűleg termikus kontrakciós repedések révén alakult ki, meggyőző érvként szolgál a korai Mars nagy ferdeségére. A felszín alatti szerkezet a fedőanyagokkal az eltemetett paleopolygonális terep fölött arra utal, hogy valamikor ezután jelentős paleoklimatikus átalakulás történt.
A víz jelenléte a Marson korábban is sok érdekes kérdést felvetett, így az is vitatható, hogy volt-e egyáltalán valaha élet a bolygón? Mindezek ellenére a Mars nem a legnagyobb esélyes a földönkívüli életre a Naprendszerben - írja az Unilad.