Megrázó interjút adott Tahi Tóth László özvegye

Ma egy hete, hogy végső búcsút vettek Tahi Tóth Lászlótól a Farkasréti temetőben. A legendás színész február 22-i halála az egész országot megrázta, hiszen az egy évvel ezelőtti agyműtétje után mindenki bízott a felgyógyulásában. Felesége, a zongoraművész Kárászy Szilvia a temetés óta elsőként az AcNews-nak mesélt fájdalmáról.

"Nagyon nehéz, és sok-sok idő kell, hogy az ember megerősödjön. Pont eszembe jutott, hogy éppen egy éve vettem át a férjem Kossuth-díját, és vittem be neki a kórházba.

Nem volt egyszerű az elmúlt időszak, hiszen a nagyon sok nehézség, fájdalom, reménykedés, gyógyulás mellett rengeteg szépség is volt ebben az egy évben

- mondta az özvegy, aki azt is elárulta, a munkájába temetkezik.

"Megpróbáltam egy kicsit dolgozni, és ebben a hivatásom sokat segít. Emellett rendezkedem a lakásban.

Úgy érzem, még itt van velem. Nagyon érdekes dolog, mert testben nincs, de lélekben intenzíven érzem az ittlétét.

"Mivel ő is művész és én is az vagyok, sokat jöttünk-mentünk, azt érzem, hogy biztos majd hazajön, csak épp elment valahová. Ez egy szürreális állapot, talán ez a legjobb kifejezés erre" - folytatta Kárászy, aki rengeteg segítséget kap ismerőseitől. Hálás is nekik érte!

"Fantasztikusak a barátaim, a körülöttem lévő emberek, mert napi szinten érdeklődnek. Folyamatosan nyújtanak segítő kezet nekem, és tudom, hogy mindenkire számíthatok. Én most eléggé visszahúzódó vagyok, mert annak ellenére, hogy ilyen sokan felajánlották a segítségüket, az ember valahogy magában próbálja rendezni a dolgokat. De nagyon köszönöm minden barátnak, közeli és távoli ismerősnek a támogatást. Sokan tudtak róla, hogy régóta betegeskedett a férjem, sokan állnak mellettem, és ez óriási erőt ad nekem. És köszönöm a rengeteg szeretetet, ami egyrészt a férjem felé irányul, másrészt pedig felém. Egyébként a sajtó képviselőinek is szeretném megköszönni, hogy méltó módon volt jelen és vettek részt a búcsúszertartáson" - mondta el a zongoraművész, aki hozzátette:

"Pont tegnap jutott eszembe, hogy ma újra kimegyek hozzá. Szerintem biztosan jó lesz kimenni a temetőbe. Köszönet a temetkezésieknek is, mert gyönyörű sírhelyet találtunk a férjem számára. Nagyon nehéz erről beszélni, mert ezek tényleg intim dolgok az ember életében. Jó lesz kimenni olyan értelemben, hogy ott is ott van, itt is itt van velem.

Úgy érzem, hogy csak testben nincs velem, hiszem, hogy van azon túl is, hogy csak testben élünk. Olyan szeretetben éltünk, ami az én szívemből soha nem lesz kitörölhető.