Nem elég impozáns a román hatóságok szerint az a Kossuth Lajos-mellszobor, amelyet a Sapientia Egyetem bejáratánál akart felállítani az intézmény vezetõsége.
Nevetséges indokkal álltak elő a román hatóságok Kossuth Lajos mellszobra ügyében. Miután két évet várt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetősége, hogy engedélyezzék az alkotás felállítását az intézmény marosvásárhelyi karának épülete elé, tervük a Műemlékvédelmi Bizottságnál elbukott.
Az illetékesek azzal érveltek, hogy az aránylag kisméretű szobor nem elég impozáns a kiválasztott helyhez képest.
Dávid László rektor a kolozsvári Krónika napilapnak elmondta: másodjára is elindítják az engedélyeztetési folyamatot.
Tudom, hogy magánterületről van szó, azonban mi nem kockáztathatunk, minden egyes papírt be akarunk szerezni
– nyomatékosította.
A rektor célzott arra is, hogy a hatóságok sokkal jobban „odafigyelnek” a Sapientiára, mint más állami, vagy akár magánkézben levő tanintézetre, és a legkisebb hibát is büntetik.
Legutóbb azért róttak ki tetemes pénzbírságot az egyetemre, mert építési engedély nélkül láttak hozzá a kollégium belső átalakításához. Dávid rámutatott: azután kezdték el a padlástér manzárdosítását, hogy több mint fél évig választ sem kaptak az építési engedélyre benyújtott kérvényükre.
Kossuth Lajos mellszobrát – amelyet Kiss György szobrászművész alkotott 1892-ben, és amelyet a Németországban élő Simon János adományozott a Sapientiának, eredetileg Marosvásárhelyen, a Vártemplom előtti téren szerették volna felállítani, azonban az erre benyújtott kérelmet anélkül utasította el a polgármesteri hivatal, hogy azt a városi önkormányzat elé terjesztette volna.
