Kocsis Jánost megtámadta a rák egy igen agresszív fajtája, az orvosok mûtétet, kemoterápiát és sugárkezelést javasoltak. Az akkor 66 éves férfi állapota a mûtét után olyan gyorsan javult, hogy eleinte az orvosa sem mert hinni a csodálatos gyógyulásban - így elmaradhattak a nehéz kezelések.
Kocsis Jánosnál több mint két éve prosztatarákot diagnosztizáltak. Szentesen többször is megműtötték, ám egyik operáció sem volt sikeres, így az akkor 66 éves férfi kezdett lemondani az életéről.
A felesége javaslatára mentek el Szegedre, ahol köntörfalazás nélkül megmondták neki: egy igen agresszív fajta rák támadta meg, megműtik, utána beszélnek majd a további kezelésekről. Úgy készüljön, mondta az orvos, hogy kemoterápiára, sugárkezelésre és gyógyszerekre lesz szükség. Az operáció jól sikerült, három hét lábadozás után János kezdte sokkal jobban érezni magát.
Éreztem, hogy a szervezetem gyógyulni kezdett. Betartottam az orvosom utasításait, majd mikor visszamentem kontrollra, a főorvos úr nem akart hinni a szemének, olyan jók lettek a leletek
- idézte fel a %Ripost%-nak a cipészmester.
Aztán az újabb leletek még jobbak voltak, mint az előzőek. Minden kontrollon folyamatos volt a javulás, így aztán nem kellett sem kemo, sem sugár, de még egy szem gyógyszer sem Jánosnak.
Élete sosem volt könnyű. Hároméves korában, 1952-ben lebénult az egyik lába. Később állami gondozásba került, mert meghalt az édesapja, édesanyjuk pedig egyedül nem tudta őket eltartani a testvéreikkel. Jánosra a boldogság Martfűn, a Tisza cipő gyárában talált rá, ott ismerte meg feleségét, Évikét. Azt mondja, azóta tudja, mit jelent a harmónia és a belső béke. Két gyerekük született, egyszerű, tevékeny boldogságban élték mindennapjaikat.
