Kicsi volt a világ már 500 évvel ezelõtt is. De hogy kötõdött össze szorosan Szigetvár és az örök város Jeruzsálem?
Aki egy közeli dombtetőről tekint Jeruzsálemre, mindenekelőtt a város hatalmas, fehéres-szürkés falait látja.
Kicsi volt a világ...
Azokat a falakat, amelyeket a mohácsi győző, Buda várának elfoglalója, a később Szigetvárnál elhunyt Szulejmán szultán emeltetett. Neve és a falépítés dátuma külön emléktáblán ott van a város minden kapuja közelében. Ilyen kicsi volt már ötszáz éve is a világ. Az oly távoli Jeruzsálemet és Szigetvárt ugyanaz az uralkodó, rombolta, hódoltatta, építtette...
Salemnek is hívták
Jeruzsálem, ez az a név amely szinte a Föld minden lakójának mond, jelent valamit. Három nagy vallás bölcsője, melynek eredeti héber neve annyit tesz a Béke Városa.
Jerusalájim. Talán nem tudja mindenki, hogy a "salajim" a héber schalom (béke) szó rokona, így valaha egyszerűen csak Salemnek nevezték (Mózes első könyve, 14,18).
1535-ben,- tehát 3 évvel Kőszeg várának ostroma után - a mohácsi győző Szulejmán szultán megerősítette a város falait és részben új vonalakat építtetett ki. Ezzel nyerte el az óváros a jelenlegi szerkezetét. A falak a támadók elrettentését szolgálták. A városban sok építkezés a szultán utasítására történt, noha személyesen nem is járt ott soha.
Császárok, királyok, trónörökösök
Több, mint 450 évvel később II. Vilmos német császár is ellátogatott Jeruzsálembe. A törökök, akik egészen 1917-ig uralták a várost, annak érdekében, hogy császári őfelsége méltóan vonulhasson be a szent városba, a Jaffa-kapu mellett kibontották a falat. Ez a "császári kapu- ma is megvan, mint a Jeruzsálemet övező fal egyetlen pontja, amin teherautók is áthaladhatnak.
A Jaffa-kapu egyik nagy mélyedésében gyakran játszanak zenészek...
Azt is csak kevesen tudják, hogy a kiegyezés után két évvel Ferenc József (1869), aztán fia Rudolf trónörökös (1881) és a később Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd főherceg (1885) is járt Jeruzsálemben.
A befalazott kapu története
Évszázadokon keresztül a látogatók, amikor a város falaihoz érkeztek, észak felől a Damaszkuszi kapun át léptek be a városba. A robusztus építményt 1538-ban ugyancsak II. Szulejmán szultán építtette. Az 1967-es hatnapos háború harcai során a Damaszkuszi kapu súlyos károkat szenvedett és a központi ablakmélyedés fölötti díszítőelemek is megsemmisültek. Újjáépítése csak nemrég fejeződött be...
Szulejmán nemcsak falakat építtetett, kapukat nyitott, de be is falaztatott egyet!
Jézus korában Jeruzsálem egyetlen városkapuja, kelet felé, a Kidron-patak völgyére nyílott. Középen oszloppal elválasztott, kétszárnyas kapu volt. A keresztesek idejében évente kétszer nyitották ki, virágvasárnap és a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén. A hagyomány azt tartotta, hogy amikor Jézus visszajön, ezen a kapun át fog bevonulni Jeruzsálembe. Hogy ez meg ne történhessen, Szulejmán szultán úgy döntött, hogy befalaztatja az Arany Kaput...
Ma is befalazva áll...
