tóth gabi
Még 5 napig szabad gyûjteni az ínyencségnek számító éticsigát, utána már védettnek számít. Itthon ugyan a csiga nem népszerû étel, a franciák viszont megõrülnek érte.
Nem minden csigáért éri meg lehajolni: csak az éticsiga (Helix pomatia) és azok közül is a 3 cm-nél nagyobbak gyűjthetők. A szezonjuk április 1-től júnis 15-ig tart, utána kezdődik a párzási időszak, amikortól védettek.
Hiába tűnik viccesnek, hogy külön jogszabály foglalkozik a csigák háborítatlan szerelmi életével, ez komoly dolog, mert a túlgyűjtés miatt több országból eltűnt, azaz kihalt az éticsiga.
Aki járt már valaha természetben, az tudja, hogy a csigák a nedves, árnyékos környezetet szeretik – bár ezt az is megfigyelheti, aki Budapest bokrosabb területein sétál egy kiadós eső után. A gyűjtés után érdemes azonnal leadni őket, mivel az átvevők általában nem darabra, hanem súlyra fizetnek.
Természetvédelmi területekről ugyanúgy tilos csigát gyűjteni, mint növényeket vagy bármi mást!
Először is senki ne induljon neki a vödörrel a bozótnak, amíg nem beszélt egy átvevővel. Átvevőhelyből kb. 1000 van az országban: a falvakban tábla jelzi a kapun a csigaátvételt és a nyitvatartási időt.
Az árról is előre meg kell egyezni, hiszen nagyon nem mindegy, hogy valaki frissen vagy éppen 3 nap éheztetés után, feldolgozásra készen adja le a csigákat. Az átvételi díj 100-130 Ft körül mozog kilónként.
Ha valaki inkább otthon állna neki a feldolgozásnak, néhány napig éheztesse a csigákat, hogy kiürüljön a tápcsatornájuk.
A csigát sós vízben 10 percig kell főzni, házát alaposan át kell mosni.
Utána egy hústűvel kipiszkáljuk a csigát a lakásából, a zsigerzsacskóját (a fekete része) levágjuk, aztán a kívánt recept szerint fűszeres lében újabb 2,5-3 órát főzzük, mert pokoli nehezen puhul meg. Ha elkészült, a csigákat fűszeres vajjal együtt visszatöltjük a házukba és büszkén tálaljuk.