SÁRGACSEKK

Tényleg itt van: minden, amit a hétfőn induló azonnali utalásról tudni kell

Az összes kérdésre választ kaphatunk ebből a cikkből a március 2-án induló azonnali utalási rendszerről.
  • Szerző: Ripost

Egyszer már elhalasztották tavaly nyáron, de most tényleg elindul: hétfő reggeltől minden átutalás legfeljebb 5 másodpercen belül teljesül majd Magyarországon az Azonnali Fizetési Rendszernek (AFR) köszönhetően. Az Origo összeszedte a leggyakoribb várható kérdéseket és a rá adott válaszokat.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Képünk csak illusztráció.
Fotó: Pixabay

Mit kell tennem ahhoz, hogy használhassam a szolgáltatást?

Semmit. Az azonnali átutalás szolgáltatást 2020. március 2-től minden magyarországi bank, minden ügyfelének automatikusan, többletdíj felszámítása nélkül nyújtja, az eddigi – tehát kizárólag munkaidőben, 1-2 óra alatt teljesülő – pénzátutalások helyett. Az új rendszer – a feltételeknek megfelelő átutalások esetében – felváltja a régit, így az párhuzamosan nem is lesz használható tovább, vagyis nem kell közöttük választanunk sem.

Mire vonatkozik az azonnaliság?

Manapság sokféle módon küldhetünk pénzt egymás közt belföldön, beleértve a külföldről, határon át nyújtó szolgáltatókat, vagy a bankkártyák közötti pénzküldést is, ezért már az elején fontos leszögezni, hogy az új lehetőség csak azokra az átutalásokra vonatkozik, amelyeket két belföldi magyarországi bankban, forintban vezetett bankszámla között, elektronikusan utalnak. Az elektronikus utalás elsősorban azt jelenti, hogy az ügyfél asztali vagy mobiltelefon böngészőjére optimalizált internetbankon át, vagy mobilapplikáció segítségével maga nyújtja be az átutalást a bankhoz. A küldő és a fogadó fél egyaránt lehet magánszemély és vállalkozás is, az átutalás pedig lehet ún. eseti, azaz egyszeri, vagy rendszeres, vagyis azonos összeggel – például havonta – ismétlődő átutalás is. Ezek tehát mind azonnal teljesülnek.

Feltétele még az azonnaliságnak, hogy az átutalás összege 10 millió forint alatt legyen. Ennél nagyobb összeg is elküldhető azonban azonnal, ha azt a pénz küldője több, egyenként 10 millió forint alatti átutalásokra bontja. Ezek darabszáma nincs korlátozva, de a többszörös küldés miatt ilyenkor magasabb lehet az átutalás díja.

Mit jelent az azonnali teljesülés?

Az azonnali teljesülés azt jelenti, hogy attól kezdve, hogy az ügyfél elküldte a pénzt, és azt a bankja sikeresen befogadta, legfeljebb 5 másodperc múlva a kedvezményezett bankszámláján megjelenik az összeg, mindegy, hogy munkaidőről van szó, vagy éjszakáról, illetve munkanapról, vagy hétvégéről, netán ünnepről. De nem csak a jelzés érkezik meg a pénzről, – ahogy azt a bankkártyás vásárlásoknál megszokhattuk, ez az ún. foglalás -, hanem maga a pénz ténylegesen is átmegy, így a pénzküldés címzettje akár bankkártyával azonnal felveheti, elköltheti vagy elektronikus átutalással maga is tovább küldheti a frissen megérkezett pénzt, éjjel-nappal, bármikor.

Mikor nem azonnal teljesül az átutalás?

Nem teljesül az azonnaliság a 10 millió forint vagy afeletti összegek küldésénél, illetve a csoportos beszedéseknél, továbbá nem feltétlenül teljesül a devizaszámlákra és a hitelkártya számlákra küldött befizetéseknél sem. Ez utóbbi esetében azért nem, mert nem minősül fizetési számlának. Nem jön át azonnal a pénz továbbá akkor sem, ha azt ún. kötegelt átutalásként, csoportban küldik. Tipikusan ilyenek például a munkabér jóváírások vagy a nyugdíjak. Ezek a régi rendszer küldési idői szerint teljesülnek továbbra is.

Nem is küldhetek ezentúl pénzt késleltetve?

De igen. Amennyiben egy másik napon szeretné a pénzt elküldeni, mint amikor benyújtja az átutalást a bankjához, – mert például aznap nem fogja tudni elérni a bankját, vagy nem szeretné elfelejteni a pénz feladását -, úgy továbbra is használhatja az ún. értéknapos átutalást, ahol a pénz csak az Ön által megadott napon megy el a számlájáról (de akkor szintén öt másodpercen belül). Továbbá csak így küldhetünk pénzt (legkorábban másnap), ha a küldő vagy a fogadó bank rendszerében hiba keletkezik és az nem korrigálható rövid időn belül, vagy nem akarjuk a hiba kijavítását megvárni.

Tehát lesz olyan eset, hogy nem megy át a pénz azonnal?

Igen, lehet ilyen, és ezekre külön oda kell majd figyelni. Eddig ugyanis azokat az átutalásokat, melyek a fedezet hiánya vagy a küldő, illetve fogadó bank rendszerhibája miatt nem teljesültek, a bank többször, a számlatulajdonos további beavatkozása nélkül megpróbálta újra levonni a küldő számláról és átküldeni a címzettnek. Ez a lehetőség 2020. március 2-ától megszűnik.

Vagyis fokozottan figyelni kell arra, hogy megkapjuk a sikerességi jelzést a küldésről!

Mi történik, ha téves számlára küldöm a pénzt, azonnal?

Eddig vissza lehetett hívni a tévesen elküldött összeget még azelőtt, hogy az megérkezett volna. Március 2-től értelemszerűen a tévesen átküldött pénzt is öt másodperc múlva elköltheti a címzett, így nem lesz idő megállítani a folyamatot. Jó hír azonban, hogy a pénz visszahívhatósága jogilag ugyanúgy megmarad továbbra is, amit a pénzt küldő banknál kell reklamálni. A tévesen küldött pénzt a polgári jog védi továbbra is, így a címzettnek kötelessége visszaadni. Ha viszont a tévedésünk miatt egy elgépelt – tehát nem élő – bankszámlaszámra menne a pénz, azt az elektronikus rendszer egyből visszautasítja, ahogy eddig is. A bankszámlaszámokban ugyanis ún. ellenőrző számok vannak, így két helyen kell téveszteni egyszerre, – ráadásul a matematikai szabályoknak megfelelően -, hogy egy bankszámlaszám az elgépelés után is szabályos maradjon. Ekkor a pénz elmegy, de kizárólag akkor, ha az elrontott, de szabályos bankszámlaszám élő.

Az alábbi videón Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója beszél az AFR rendszer előnyeiről:

Milyen újdonságok jönnek még az azonnaliság mellé?

Négy újdonsággal is számolhatunk, de ezek nem lesznek mind egyből elérhetőek 2020. március 2-tól.

1. Másodlagos azonosítók

Az AFR rendszerben lehetőség lesz úgynevezett másodlagos azonosítókat használni. Ez azt jelenti, hogy a bankjánál bárki hozzárendelheti a bankszámlaszámához a mobilszámát, vagy/és az e-mail címét, vagy/és a magyar adóazonosító jelét (cégeknél adószámát). Ezeknek az a célja, hogy a nehezen megjegyezhető bankszámlaszám helyett egy olyan azonosítót is megadhassunk annak, akitől pénzt várunk, amit fejből is tudunk. Mivel egy ilyen másodlagos azonosítónak egyértelműen helyettesítenie kell egy bankszámlaszámot, ezért egy adott mobilszám, e-mail cím, vagy adószám csak egyetlen bankszámlához lesz hozzárendelhető. A telefonszám és e-mail-címek változását be kell majd jelenteni a bankunknál, illetve a bankok ezt évente ellenőrizni fogják maguktól is. A másodlagos azonosítók használata nem kötelező, csak könnyítésre szolgál, így a bankok a jelenleg tárolt telefonszámot vagy e-mail címet automatikusan nem rögzítik másodlagos azonosítóként, csak az ügyfél kérésére. Viszont telefonszámra, e-mail címre és adószámra csak akkor lehet pénzt küldeni, ha azt a fogadó oldalon a számla tulajdonosa másodlagos azonosítóként már rögzítette. Ez egy fontos különbség azokhoz a korábbi megoldásokhoz képest, ahol az első ilyen pénzküldéssel automatikusan fel lehetett kérni a címzettet, hogy regisztrálja magát a telefonszámával vagy e-mail címével a pénz fogadásához, így nem volt fontos tudnia a címzettnek, hogy például a telefonszám regisztrált-e már pénz fogadására, vagy sem. Az AFR rendszerben a meghívás nem fog működni.

2. Elektronikus számlacsomagok

Szerencsés a csillagállás a bankok, a bankszövetség és az MNB között az AFR bevezetéséhez kapcsolódó olyan újításról, melyet ha bevezetnek, akkor az ügyfelek úgy utalhatnak majd az AFR segítségével, hogy annak átalánydíja lesz, vagyis egy bizonyos, nem túl drága havi összegért korlátlanul küldhetünk majd pénzt. Ezzel már készülnek a bankok, de az Origo körkérdésére egyik hazai bank sem válaszolt úgy, hogy március 2-től rögtön nyújtani fog ilyen csomagot. Hosszabb távon azonban várhatóan minden banknál elérhető lesz ilyen csomag, így az ügyfeleknek nem kell majd aggódniuk a pénzküldések díjai miatt, még akkor sem, ha gyakran használják. Egyes bankok viszont válaszaikban kiemelték, hogy már jelenleg is nyújtanak olyan számlacsomagot, mely megfelel az MNB elvárásainak. (Erről lejjebb, keretes írásunkban részletesen is olvashatnak.)

3. Bankszámlás vásárlás

Ha már azonnal átmegy a pénz, akkor az a bankkártyás fizetéssel egyenértékű lesz, így a bankkártya mellett egy párhuzamos, alternatív fizetési infrastruktúra is kiépülhet, melyen keresztül a vásárlók a boltokban és az interneten egyaránt a mobiltelefonjukkal, átutalásként fizethetnek ún. QR-kód beolvasásával. Bár már vannak ma is ilyen megoldások – az AFR rendszerén kívül -, ennek a rendszernek azonban előbb ki kell épülnie hazánkban. Az AFR mindenesetre megteremti a lehetőségét ennek, és nyilván hallunk majd az AFR vásárlásra történő használatáról is, méghozzá hamarosan, hiszen az ez irányú fejlesztések már évekkel ezelőtt elindultak.

4. Fizetési kérelem

Ez egy olyan újdonság lesz, ami biztosan nem lesz elérhető rögtön az AFR indulásakor, de úttörő változásnak szánják. A fizetési kérelem a sárga csekk alternatívájául szolgálhat majd az elektronikus számlafizetések során, melynek teljesítése a fogyasztó jóváhagyásához lesz kötve.

Hogy állnak a bankok az AFR rendszerhez kapcsolódó elektronikus számlacsomagokkal?

Az MNB olyan elvárásokat fogalmazott meg az AFR rendszer március 2.-i indulásával kapcsolatban, hogy a bankok tegyék lehetővé átalánydíjas elektronikus bankszámlacsomagok használatát.

Az Origo körkérdésére az OTP Bank azt válaszolta, hogy kínálatában már 2012. szeptember óta megtalálható olyan modulárisan alakítható számlaajánlat, amely akár ingyenes számlavezetési díjjal, alacsony fix havi díj mellett (35 év alatt: 209 forint havonta, 35 év felett: 366 forint havonta) adott összeghatárig (250 ezer forint) korlátlan darabszámban biztosít elektronikus átutalást.

Az UniCredit Banknál már szintén elérhető egy ilyen konstrukció, ez a Mobil Aktív számlacsomag, melyben az ügyfelek korlátlan számban díjmentesen indíthatnak mobilalkalmazási szolgáltatásban belföldi forintátutalásokat bankon belül és kívül, emellett pedig további tranzakciókat is díjmentesen vehetnek igénybe: a rendszeres forintátutalásokat bankon belül és kívül, valamint a csoportos beszedéseket. Az új számlacsomag havi számlavezetési díja lépcsősen nagyon kedvezőre csökkenthető a számlára havonta érkező jóváírások összegétől függően (díjvisszatérítéssel). Ha a jóváírások havi összege meghaladja a 300 ezer forintot, a számlavezetési díj 249 forint, ha a 150 ezer forintot, 499 forint, ha a 75 ezer forintot, 999 forint. Ha a havi jóváírások összege nem éri el a 75 ezer forintot, akkor a számlavezetés díja 1799 forint.

A CIB Banknál szintén van már ilyen bankszámlacsomag: a CIB ECO Bankszámla esetében a 20 ezer forintot nem meghaladó, elektronikus csatornán indított utalások korlátozás nélkül ingyenesek. A 20 ezer forintot meghaladó utalásoknak elsősorban a tranzakciós illeték miatt van díja. A számlavezetés díja 0 forint, amennyiben az ügyfélnek minimum a nettó minimálbérnek megfelelő összegű havi jóváírása érkezik a számlára, egyébként pedig 2095 forint.

A K&H Bank az AFR indulásával nem változtat a korábbi árazási rendszerén, ugyanis már az elmúlt évek során is folyamatosan nyújtott olyan számlacsomag kedvezményeket, melyeket kihasználva ügyfeleik díjmentes tranzakciókat végezhetnek, beérkező jövedelem mértékétől függetlenül.

Az MKB Bank, a Budapest Bank, a Takarékbank és a Sberbank azt közölte válaszában, hogy fejlesztés alatt áll az átalánydíjas elektronikus számlacsomag konstrukciója.

Mi változik a biztonság terén?

Igazából semmi. Az azonnaliság, bár látszólag csábítóbb a bűnözőknek, valójában ugyanolyan erős pajzs védi majd az ügyfeleket a csalások ellen, mint eddig, beleértve a csalásfigyelő rendszereket és a törvényi védelmet is. A másodlagos azonosítók pedig csak pénz fogadására lesznek alkalmasak, küldésre nem, így nem probléma, hogy sokak által ismert telefonszám vagy e-mail cím adatot használunk fel ehhez.

Mi az azonnali fizetés célja?

Ha egy makroközgazdászt kérdeznénk erről, bonyolult számításokkal, statisztikákkal és diagramokkal hozakodna elő lelkesen, hogy miért jó ez mindenkinek. Tehát a lakosságnak, a cégeknek, a bankoknak és az államnak. A lényeg azonban azzal az egyszerű analógiával is kifejezhető, hogy az azonnali fizetés végre egyenértékűvé válik a készpénzzel, hiszen azonnal átkerül a pénz az egyik féltől a másikig, csak éppen elektronikusan.

Az pedig hatalmas előnyökkel járhat, ha az emberek és a cégek rászoknak erre, és a készpénz helyett így fizetnek majd egymásnak. Az MNB-nél azt várják, hogy az AFR is hozzásegít elérni az Európai Unió elektronikus fizetési arányát 2030-ra, ami 40-50 százalék körül mozog. Akinek ennél több információra lenne szüksége az elektronikus fizetések előnyeiről, az rengeteg meggyőző számot tanulmányozhat az MNB e tárgyú legutóbbi felmérésében, melyben a jegybank össztársadalmi szinten évi 103 milliárd forintnyi megtakarítható pénzt mutatott ki arra az esetre, ha áttérnénk az elektronikus fizetési módok használatára.

Kik nyújtják az azonnali fizetés szolgáltatást?

A hazai bankok mindegyike mellett az MNB és a Giro Zrt.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?