kulcsár edina
Hamisítanak táskát, ruhát, elektronikai cikket és sajnos ennél sokkal veszélyesebb dolgokat is. A kis, távol-keleti laborok ontják magukból a hamis gyógyszereket, amibõl Magyarországra is jut bõven.
A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és a rendőrség speciális részlegei vállvetve harcolnak a sokszor gyomirtót, ólmot tartalmazó, hatóanyag nélküli, hamis gyógyszerek ellen.
Ennek ellenére – a dizájnerdrogokhoz hasonlóan – elárasztják Magyarországot a hamis készítmények és a semmit sem érő gyógyászati kiegészítők. Miért veszélyesek, hogyan ismerhető fel egy kamukészítmény, és kihez fordulhatunk, ha átvertek minket? Utánajártunk.
A külföldön bejelentett cégek úgy működnek, hogy keresnek egy olyan egészségügyi problémát, amely tömegeket érint. Általában ezeket csak műtéttel lehetne megoldani, ők mégis filléres megoldásokat kínálnak. A honlapjukról pedig meg is lehet rendelni a termékeket.
Ilyen például a lábfejen keletkező bütyök, amely igen fájdalmas tud lenni. Ennek eltávolítására kínál „forradalmian új megoldást” egy külföldi domainnév alatt futó honlap.
A szokásos vevőcsalogató és meggyőző eszközök teljes tárházát felvonultatja: olvashatóak rajta pozitív fogyasztói visszajelzések, egy szakember tapasztalatai, vannak akciók és kedvezmények és egy felugró ablak is, ami folyamatosan mutatja, hogy éppen ki vásárol és honnan.
A honlap igazán meggyőző, van magyar telefonszám és pénzvisszafizetési garancia is, így a legtöbb vásárlóban fel sem merül, hogy átverés is lehet. Gyanútlanul elutalják a termék árát, ám amikor megérkezik a csomag, jön a fekete leves. A bütyöktapasz vagy az eltüntető kötés ugyanis semmit sem ér. A vevők ilyenkor megpróbálhatják visszakérni a pénzüket – ám sikertelenül.
A legtöbb ilyen, az egészségünkkel apelláló kamuoldal mögött egy egész céghálózat működik. A terméket egy Kuala Lumpur-i cégtől rendeljük, a pénzt egy svájci számlára utaljuk, a csomagot Kínából adják fel, az ügyfélszolgálat ellátásával pedig egy magyar nyelvű ügyfélszolgálatot bíznak meg, de a gyártó végig ismeretlen marad.
Dr. Fitter András, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének docense szerint az internethasználók 4-6%-a rendelt már online hamis gyógyszert. Az emberek általában két okból vesznek a neten ilyesmit: mert olcsó és mert nem kell a recepttel bajlódni.
Ezekkel a szerekkel pedig csak a legkisebb probléma az, hogy sokszor nincs bennük hatóanyag. De előfordulhat, hogy nem azt a hatóanyagot tartalmazza a megrendelt készítmény, amit feltüntettek, és ebben az esetben az nem várt kölcsönhatásba léphet a már szedett gyógyszerekkel.