Elképesztő kutatás, az agy fájdalomközpontját aktivizálja a készpénzes fizetés

A pénzügyi technológiák fejlődése mindennapi pénzügyeinket egyszerűbbé, gyorsabbá, kényelmesebbé teheti, mégis lassan változnak pénzhasználati szokásaink. Az uniós átlaghoz képest hazánkban például még mindig alacsony az elektronikus fizetések aránya. A készpénz makacsul tartja pozícióját. De miért ragaszkodunk nosztalgikus erővel a készpénzhez? Mivel magyarázható, hogy a lakosság 80 százaléka rendelkezik bankkártyával, mégis csak alig több mint a kártyatulajdonosok fele részesíti előnyben a gyorsabb, egyszerűbb, kényelmesebb pénzkezelést?

A Pénziránytű Alapítvány 2021 tavaszán kutatást végzett úgynevezett bázisiskoláinak 14-19 éves diákjai között, hogy felmérje pénzhasználati és megtakarítási szokásaikat. Mivel a szokások hosszabb távon alakulnak ki, és megváltoztatásuk is jelentős energiát igényel, nem mindegy, milyen magatartás rögzül a gyerekekben. A kutatás során a családi mintákra és a tanult viselkedésformákra is fény derült. Íme 5+1 ok, miért részesíthetjük előnyben a készpénzt az elektronikus fizetési megoldásokkal szemben:

A készpénz biztonságot nyújt

A készpénz látható, megfogható, fizikai valójában bizonyíték arra, hogy mekkora összeggel rendelkezünk. A készpénz biztonságot ad, és a diákok fele tartaná megtakarítását inkább a malacperselyben. Ez egybecseng azzal, hogy a koronavírus-járvány elején a lakosság nagy arányban vette fel pénzét a számlájáról, illetve, hogy az utóbbi időben jelentősen nőtt a megtakarítási célokat szolgáló lakossági készpénzállomány.

Bárhol, bármikor fizethetünk vele

Bár a digitális fizetési lehetőségek egyre szélesebb körben állnak rendelkezésre, a diákok élethelyzetében sokszor a készpénz a kényelmesebb megoldás. Elismerik, hogy gyorsabb, biztonságosabb lehet a bankkártyás fizetés, mégis összességében a készpénz a megszokott, legegyszerűbb módja a fizetésnek. A megkérdezett diákok 62 százaléka rendelkezik bankszámlával és bankkártyával, ugyanakkor közülük minden második mégis a készpénzes fizetést részesíti előnyben.

A zsebpénzem készpénzben kapom

A diákok többségének első jövedelme a családtól származik. A diákok egyharmada rendszeresen, további harmaduk alkalmanként kap zsebpénzt otthon. Természetesen ennek döntő hányada a malacperselybe és nem bankszámlára érkezik.

Megspórolom a banki költségeket

Bármilyen kedvező is egy bankszámlacsomag, a bankkártya használat, a tranzakciók és a készpénzfelvétel költségekkel járhat, a diákok ezt a díjat is igyekeznek megspórolni.

A készpénzt kevésbé költöm el, mint a számlapénzt

A diákok számára készpénzben könnyebben követhető a rendelkezésükre álló összeg. Ráadásul arról is beszámoltak, az ismeretségi körükben is tapasztalják, hogy a felnőttek is költekezőbbé válnak bankkártyával a kezükben. Neuro-közgazdaságtani kutatások már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a készpénz kiadása az agy fájdalomközpontját aktivizálja, míg a kártyás fizetésnél ez az agyi reakció elmarad.

+1 Ne lássák, mennyit költök, mennyim van

Bár a diákok nem hangsúlyozták, hogy adatvédelmi, esetleg alkotmányos aggályaik lennének a bankszámla használattal kapcsolatban, de az anonim kérdőíves megkérdezésnél 16%-uk nem kívánt válaszolni a jövedelmi helyzetre vonatkozó kérdésekre. Az informális gazdaság arányát 20% felettire becsülik a szakértők, és a járványhelyzetben a rejtett gazdaság elfogadottsága is emelkedett.

A kutatás során arra is választ keresett az Pénziránytű Alapítvány, milyen forrás segíti a fiatalokat pénzügyi kérdésekben. A családi minták nagyon fontosak a diákok számára, 88%-uk tájékozódik szülei, rokonai segítségével, de 62%-uk szerint az iskola is támogatja őket az információszerzésben. A kutatás egyik fő tanulsága, hogy azok a diákok voltak a legnyitottabbak a korszerű pénzkezelés iránt, akik vagy a családban, vagy az iskolában kapnak pénzügyi kérdéseikre választ. Ők nagyobb mértékben ismerték fel a pénzügyi tudatosság és a korszerű pénzkezelés jelentőségét, illetve megfontolt, modern, felelős pénzügyi magatartásukat gyakorlatias ismeretekkel is megalapozták.

A készpénzhasználathoz azok a diákok ragaszkodtak leginkább, akik sem a családtól, sem az iskolában nem kaptak pénzügyi információkat.

A mindennapi pénzügyi nevelés fontosságát ma már egyre több iskola felismeri. Tíz diák közül kilenc igényli, hogy az iskolában tanulhasson gyakorlatias, mindennapi pénzügyi ismereteket. Ma már egyre népszerűbbek az Alapítvány pénzügyi, szakmai és módszertani képzései, melyeken a mindennapi pénzügyek oktatásához és tantárgyi integrációjához kapnak támogatást a pedagógusok. A Pénziránytű Alapítvány programjain a tanárok is szorgalmazzák egy nemcsak a technikumokban, hanem a gimnáziumokban is kötelező gyakorlatias, mindennapi pénzügy tantárgy bevezetését, melyhez modern akkreditált tankönyv és e-learning portál is rendelkezésre áll.