Mit tegyünk, ha kóbor kutyával találkozunk?

A városokban főleg nagyobb viharok, tűzijátékozás után sok a kóbor állat. Vidéken ez, mondhatni, mindennapos, pedig akinek kiszökik, elszökik a kutyája, azt 450.000 forintra is büntethetik. Mit tegyünk, ha szemben találjuk magunkat egy kóbor kutyával? Most kiderül!

A legfontosabb, hogy döntsük el, veszélyes-e a kutya

Egy kutya az esetek nagy részében nem támad emberre, csak akkor, ha erre ki van képezve, illetve ha gyenge az idegrendszere vagy fél, mert más emberek bántották. Amelyik állat támadni akar, az a legtöbbször vicsorog, feszült, merev a testtartása, a gerince mentén feláll a szőr, ki van dülledve a szeme és vadul ugat. Ilyen esetben maradjunk nyugodtak és határozottak, ne tegyünk hirtelen mozdulatot, ne fussunk el és ne fordítsunk hátat az állatnak. Lassan hátrálva, az oldalunkat mutatva neki képezzünk minél nagyobb távolságot az eb és magunk között és ha tehetjük, valamivel fizikailag is próbáljunk meg elhatárolódni a kutyától (kerékpár, kerítés, autó, villanyoszlop stb.), majd értesítsük a hatóságokat.

Mit tegyünk, ha be tudjuk fogni az állatot?

Ezt nem minden esetben érdemes megtenni. Vidéken, kisebb falukban, kertvárosban ha egy ápolt szőrzetű, nyakörves kutyával találjuk szembe magunkat, akkor az valószínűleg a környéken lakik. Amennyiben van bilétája, rajta egy telefonszámmal, értesítsük a gazdát, de az állatot ne vigyük el a helyszínről, mert így könnyebben hazatalál majd. Ha viszont a talált állat láthatóan levert, kimerült, sovány, esetleg sérült, már egészen más a helyzet. Ilyenkor a következőket tehetjük és kötelességünk is megtenni.

Mit írnak elő a törvények a talált kutyával kapcsolatban?

A jog szerint, ha találunk valamit, például egy kutyát, akkor azt kötelességünk átadni a területileg illetékes jegyzőnek. A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, közforgalmú közlekedési és szállítási eszközön talált állatot pedig az üzemeltetőnek vagy egy alkalmazottjának kell leadni. Ez viszont a legritkább esetben történik meg.

Mi történik, ha átadjuk a jegyzőnek a kutyát?

A jegyző megtesz mindent azért, hogy felkutassa az állat eredeti tulajdonosát. Amíg ez meg nem történik, nem ritka, hogy a találónál helyezi el az állatot, ha az vállalja a gondozását. Ha nem, a kutya megy a gyepmesteri telepre. 90 nap elteltével, ha a gazdája nem jelentkezik és a jegyző sem tudja felkutatni, az állat a megtalálójának a tulajdonába kerül - írja a jegyzo.hu.

Mit tesznek általában az emberek, ha kutyát találnak?

Ha nincs a nyakörvén biléta, cím vagy telefonszám, a felelősségteljes gyakorlat az, hogy elviszik az állatot legközelebbi csipleolvasó pontra vagy egy állatorvoshoz, hogy megnézzék, van-e benne ún. transzponder, ami a gazdája telefonszámát is tartalmazza. Ilyen mikrocsipnek egyébként minden négy hónapnál idősebb kutyában lennie kellene, de sajnos sok a felelőtlen állattartó, így bőven akad olyan állat, amelyikben nincs. Csip híján a legtöbbször vagy magukhoz veszik az emberek az állatot, vagy egy civil szervezetnek, menhelynek adják át, hogy ne az ebtelepre kerüljön. Ezzel a gyakorlattal azonban van egy kis gond.

Miért baj az, ha nem jelentjük a talált kutyát a jegyzőnek?

A jegyző maga a területileg illetékes hatóság, így ilyen esetben kötelező értesíteni. Ha ezt nem tesszük meg és átadjuk egy civil szervezetnek az állatot, az nem tudja megszerezni annak a tulajdonjogát és később nem tud neki gazdát keresni hivatalosan. A helyzet ugyanis az, hogy 90 nap után csak akkor lesz a miénk a kutya tulajdonjoga - amit később átruházhatnánk egy civil szervezetre -, ha mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a tulajdonosa visszakapja az állatot és ő 3 hónapig nem jelentkezett érte. Ebbe pedig beletartozik a jegyző értesítése is.