Könnyen csalás áldozata lehetsz: erre figyelj oda az álláskereséskor

A távoli munkavégzés szélesebb körű elterjedésével jelentős mértékben megnőtt az ún. toborzási csalások száma az interneten. Az ilyen típusú hirdetésekben egy szinte kihagyhatatlan állásajánlaton keresztül a csalók személyes vagy akár pénzügyi adatokat, sőt olykor még pénz is kicsalnak az áldozataiktól. Mutatjuk, hogyan lehet ellenük védekezni!

Ezek a csalók módszerei

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet ismertetője szerint a csalók gyakran utánozzák a népszerű online álláskereső (pl.: Profession.hu) vagy közösségi oldalakat (pl.: LinkedIn), de az is előfordulhat, hogy egy cég nevében közvetlenül keresik meg az áldozatot e-mailben vagy telefonon. A kapcsolatfelvétel után a csalók különböző módszerekkel próbálják megtéveszteni az álláskeresőket. Ezek a leggyakoribbak:

1. Fizetős képzéshez kötött állás. A meghirdetett munkakör csak valamilyen speciális alkalmazás vagy eszköz használatának ismeretével tölthető be, aminek az elsajátításához a jelentkezőnek még a felvételi folyamat elindítása előtt részt kell vennie egy kötelező tanfolyamon, ennek a költségét pedig a jelentkezőnek kell állnia.
2. Különböző tanúsítványok megszerzésének kikötése. Az előző módszerhez nagyon hasonló csalási forma, de itt bizonyos minősítések megszerzését várják el a jelentkezőktől. A csalók azt ígérik, sikeres vizsga esetén garantálják az adott munkakörben történő foglalkoztatást. Az ilyen csalásoknál az áldozatok legjobb esetben valóban szereznek egy tanúsítványt, álláshoz azonban nem jutnak. Rosszabb esetben a tanúsítvány se ér semmit.
3. Pénzt kérnek a munkaerő-közvetítésért. Szintén gyakori módszer, amikor a csalók valamilyen munkaerő-közvetítő cég képviselőjének adják ki magukat, ami egy fix összegért cserében segít az álláskeresőnek megtalálni az ideális munkalehetőséget. Előfordul, hogy a megállapodást követően a cég egy igen vonzó ajánlattal tér vissza, amit azonban csak további díj ellenében hajlandó átadni az áldozatoknak.
4. Kifizettetnek egy speciális eszközt. A „sikeres felvételi” után egy konkrét szerszám vagy eszköz – például egy irodai laptop –beszerzésére van szükség a munkavégzéshez, amit a jelentkezőnek ki kell fizetnie, ám az ígéret szerint a munkáltató az első fizetéssel visszafizeti az eszköz árát. Ilyenkor a csalók azt próbálják elérni, hogy az áldozat egy általuk üzemeltetett webhelyről vásárolja meg az eszközt, így nemcsak az állásról derül ki hamar, hogy csalás volt, hanem a pénzt sem látja viszont.
5. Otthonról végezhető munka ígéretével is trükköznek. Egyszerű, otthonról végezhető munkalehetőséget kínálnak, amelynek során a munkavállaló az otthoni címén átveszi az árukat, ellenőrzi, eltávolítja a csomagolásukat, majd tovább küldi azokat egy másik címre. Ezt a módszert az elkövetők az illegálisan vásárolt áruk tovább-értékesítésénél vagy lopott kártyákkal vásárolt termékek esetén alkalmazzák. Az áldozatok ebben a csalási folyamatban nem többek egy eszköznél és a hónap végén nem kapnak fizetést az elvégzett munkáért. Sőt, még a rendőrséggel is meggyűlhet a bajuk.
6. Termékek viszonteladásával is próbálkoznak. Ennél a módszernél a csalók célja az, hogy az áldozatok féláron vásároljanak meg egy terméket, amit majd teljes áron tudnak tovább-értékesíteni. Az első vásárlás után sajnos azonban nem érkeznek meg az előre kifizetett termékek, és a pénz visszakérésére sincs lehetőségünk.
7. Az egyszerű adathalászat sem ritka. Továbbra is gyakori módszer, hogy a csalók a felvételi folyamatot arra használják, hogy rávegyék az áldozatokat személyes és pénzügyi adataik megadására, amiket aztán más csalásokhoz is fel tudnak használni.

Vannak a csalásra utaló jelek

A legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy a valódi munkaadók nem kérnek pénzt a jelentkezőktől. Bármilyen felszerelés, képzés- vagy vizsgadíj a munkáltatót terheli. Előfordulhat viszont, hogy a tanfolyam idején alacsonyabb bérrel kell majd számolnunk. Gyanúra adhat okot, ha a felvételi folyamat csupán egyetlen fordulóból áll, és rendkívül gyorsan sikerül megállapodnunk a céggel. Az is furcsa, ha egy kiváló állásajánlat szinte semmilyen követelményt nem támaszt a jelentkezővel szemben, sem az addigi tapasztalataira, sem pedig a képzettségére vonatkozóan.

Megelőzhető, hogy áldozattá váljunk

• Ellenőrizzük az állást hirdető cég hírnevét és megbízhatóságát.
• Ellenőrizzük a cég karrieroldalán, hogy a számunkra felajánlott pozícióra és munkakörre valóban keres-e jelentkezőket az adott cég.
• Vegyük észre az adathalászatra utaló jeleket!
• Mindig legyünk gyanakvók azokkal az online megkeresésekkel szemben, amelyek valamilyen interakciót várnak tőlünk, például, hogy kattintsunk egy linkre vagy töltsünk ki egy online űrlapot!
• Ha nem céges email címről kapunk állásajánlatot, gyanakodjunk.
• Bizonyos munkakörökben - például az IT állások esetében - teljesen életszerű, hogy egy külföldi cégtől érkezzen megkeresés, azonban fontos, hogy mindig legyünk résen, ha a fentieknek megfelelő állásajánlat érkezik!
• Ne adjunk meg adatokat magunkról előre! Főleg ne személyeset vagy pénzügyit.
• Próbáljunk ismerőst keresni a kiszemelt cégnél és kérjük ki személyes tapasztalatait a munkahelyről!