kulcsár edina
Kinek kell megtérítenie a leszakadt faág vagy kidőlt fa okozta kárt? Viharkár esetén mikor fizet és mikor nem a biztosító? Íme a válaszok!
Az elmúlt napokban 90-120 km/h széllökések okoztak komoly károkat szerte az országban. A legtöbb gondot a kidőlt fák és leszakadt ágak okozták. Mit tegyünk, ha ilyen kár ért bennünket és kihez fordulhatunk kártérítésért? Mikor fizet és mikor nem a saját biztosítónk viharkár esetén?
Ha egy, a napokban lecsapó szélviharhoz hasonló szél kárt tesz a házunkban, kocsinkban vagy a telkünkön álló fa rádől a szomszéd kerítésére és nincs biztosításuk, azt nagyon sok pénzünk bánhatja. Éppen ezért minden esetben érdemes lakásbiztosítást kötni, ami tartalmazzon lehetőleg felelősségbiztosítást is. Ha van autónk, akkor a kötelező biztosítás mellé pedig nem árt egy Casco-t is kötni. Ha ezek megvannak, már csak azzal érdemes tisztában lenni, mikor és kinek a biztosítója fizeti a károkat, illetve hogy mikor nem fizetnek egyáltalán semmit a biztosítók?
Amennyiben a telkünkön lévő fa okoz kárt egy vihar esetén a saját ingatlanunkban, autónkban, nézzük meg, hogy kiterjed-e ilyesmire a lakásbiztosításunk. Ha nem, saját zsebből kell a károkat helyrehozni. Ilyen esetben nem árt szerződést módosítani vagy biztosítót váltani. Azt is jó tudni, hogy ha egészséges fa dől ki egy viharban és a szél sebessége meghaladta az 54km/h-t, akkor vis maior helyzet áll fenn, vagyis nem fog fizetni a biztosító. Ha a fa a szomszéd autójában, házában tett kárt, 4 eset lehetséges:
Utóbbi esetben egyébként félnivalónk csak akkor van, ha a fa korhadt volt és bizonyíthatóan nem gondoztuk megfelelően.
Ha valamelyik szomszéd telkén álló fa dől rá az ingatlanunkra, autónkra, akkor a szomszéd lakásbiztosítása, Cascója fizeti a kárt. Már ha van neki. Biztosítás híján a saját zsebéből kell fedeznie a károkat, ennek hiányában pedig polgári pert indíthatunk ellene.
Az utcákat övező fák megfelelő karbantartásáért, gondozásáért a legtöbb helyen az önkormányzat a felelős, így bizonyos esetekben ide nyújthatunk be kárigényt, például ha korhadt, elhanyagolt volt a fa. Viszont amennyiben egy előre nem látható és nem megelőzhető esemény okozta a kárt - például egy vihar miatt kidől az egyébként egészséges fa -, az önkormányzat mentesül a felelősség alól. Ilyenkor csak a lakás vagy casco biztosításunkra számíthatunk.
A viharkárt legkésőbb két nappal a káreset után be kell jelenteni. Emellett meg kell hagyni a fellelt állapotot, vagyis látszódnia kell a kárnak, amikor kiér a kárbecslő. Közben gondoskodni kell arról is, hogy ne romoljon tovább a ház, autó állapota, amiben a kár keletkezett. A biztosító jellemzően öt napon belül küld ki kárbecslőt, vagy felajánl egy fix összeget kárbecslés nélkül. Ha ez utóbbit elfogadjuk, vége az ügynek, megkapjuk a pénzt, ha nem, érkezik a kárbecslő.
Vis maior-on kívül akkor, ha elmulasztottuk a kármegelőzési kötelességünket. Biztosítottként ugyanis az egyik legfontosabb kötelezettségünk a kármegelőzés. Ez azt jelenti, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a káresemények ne következhessenek be. Például a már rossz állapotban lévő fák kivágásáról nekünk kell gondoskodni, ha azok veszélyforrást jelenthetnek egy esetleges vihar bekövetkeztekor. Ha ezt elmulasztjuk, a biztosító elutasíthatja a kárigényünket. Fontos tehát, hogy az elhanyagolt és karban nem tartott házban keletkezett sérüléseket nem lehet semmilyen vihar számlájára írni.