kulcsár edina
A főző- és habtejszín közötti hasonlóságok és különbségek nyomába eredt az élelmiszer-biztonsági hatóság. Minden részletet leírtak, hogy mi a különbség a két fajta tejszín között.
A Szupermenta program legutóbbi felmérésében a főző- és habtejszínek, illetve ezek helyettesítő termékei kaptak főszerepet. 114 termék alapvető tulajdonságait hasonlították össze a szakemberek és a következőkre jutottak.
Ezúttal nem termékteszt formájában, hanem felmérő jelleggel, laboratóriumi vizsgálatok nélkül vizsgálták a termékeket. Az úgynevezett polcfelmérés során számba vették a boltokban található különböző megnevezésű tejszíneket és alternatíváikat, és a csomagoláson feltüntetett információk alapján összehasonlították őket.
A főzőtejszín 10-22%-os zsírtartalmú tejszín, ami sűríti, krémesebbé teszi az ételeinket. Fő alapanyaga a tejszín, melyhez sűrítőanyagként karragént használnak. A habtejszín fő összetevője is a tejszín, amelyhez sűrítőanyagként szintén karragént tesznek. Ennek viszont magasabb, 28-35%-os a zsírtartalma. A polcokon akadnak tejszín megnevezésű termékek is, amik zsírtartalma az előírások alapján 18-45% között mozoghat. A felmérésben szereplő tejszínek mindegyike 30%-os zsírtartalmú volt. Ezek a termékek főzéshez és tejszínhab készítésére egyaránt alkalmasak lehetnek. A főző- és habkészítmények között pedig habalap, főzőkrém vagy habkészítmény megnevezésekkel is találkozhatunk, ezek vízalapúak és 8 és 34% között mozog a zsírtartalmuk. A növényi alternatívák – például a kókusz és a rizs főzőkrém, vagy a zabkrém- csomagolásán feltüntetett összetevőkből pedig az is kiderült, hogy mindegyik ivóvíz alapú, és kizárólag növényi eredetű alapanyagok felhasználásával készül, zsírtartalmuk pedig 8 és 31% közötti.
Fő összetevőket tekintve nincs jelentős eltérés a két típus között. A főző- és habtejszínek legfőképpen a zsírtartalmukban különböznek egymástól. Alapvetően a főzőtejszín főzéshez, a habtejszín sütéshez használható. A Nébih szerint azonban a habtejszín cukrozatlan változata sós ételek készítéséhez is kiválóan alkalmas. Ezt a zsírosabb tejszínfajtát ugyanis a krémlevesek, főzelékek sűrítésére, krémesítésére ugyanúgy használhatjuk, mint a főzőtejszínt. Az összehasonlítás kapcsán az is elmondható, hogy a főzőtejszínekhez jellemzően több állományjavító és stabilizáló anyagot tesznek, mint a sima vagy a habtejszínhez.