kulcsár edina
A mostani hideg időjárásnak köszönhetően sokfelé alakul ki egy ritkán látható légköri jelenség, ami a napra nézve figyelhető és örökíthető meg. Mi okozza a szivárványhoz hasonló köröket az égen?
Minden szivárvány kör alakú, de teljes egészében nagyon ritkán, maximum repülőgépről látni az ilyen légköri jelenségeket. Van viszont egy ehhez nagyon hasonló, látványos, kör alakú szivárványhoz hasonló jelenség, ami a mostani hideg időjárásnak köszönhetően sok helyen lesz látható az országban.
Sokfelé alakult ki mostanában halójelenség a hidegnek és a napos-fátyolfelhős időnek köszönhetően – írja az időkép.hu. Halónak nevezzük például azt a jelenséget, amikor a Nap vagy a Hold körül fehéres vagy szivárvány színű gyűrűk jelennek meg. A napokban például a Nap sugarai törnek meg az apró jégkristályokat tartalmazó felhőkön és hoznak létre kör alakú halójelenséget. Emellett helyenként oldalívet és felső érintőt is megfigyelhettünk. Mit érdemes tudni ezekről a légköri jelenségekről?
A haló egy görög eredetű szó, ami magyarul fénykorongot, fénygyűrűt vagy napudvart, holdudvart jelent és a látszatra Nap és Hold körül megjelenő optikai jelenséget hívjuk halójelenségnek. Több típusa létezik, a közös bennük az, hogy mind 8–12 km magasban képződik és fátyol- és pehelyfelhők kellenek hozzá
A felhőkben levő jégkristályok okozzák ezt a légköri jelenséget a felső troposzférában ( a Föld légkörének legalsó rétege, az időjárási jelenségek nagy része itt zajlik). A kristályok alakja, rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge határozza meg, hogy milyen is egy haló. A fénysugarak visszaverődhetnek a jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke, vagy tarthat akár több órán át is – olvasható a Wikipedián.
A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban figyelhető meg. A kondenzcsíkok miatt ugyanis mesterséges felhők alakulnak ki, amin hidegben ugyanúgy megtörik a Nap vagy a Hold fénye, létrehozva ezzel a halókat.
Megkülönböztetünk többfajta halót attól függően, hogy milyen jégkristályok vannak jelen a levegőben. Az úgynevezett melléknap lehet egy egyszerű fehér folt vagy egy szivárványszínben pompázó kontrasztos jelenség is. A 22 fokos haló egy hatalmas fényes szivárványszínű kör a Nap vagy a Hold körül, mely a nap bármely szakaszában megjelenhet. Ez utóbbi megfigyelésére, megörökítésére van a napokban nagy esély. Ezen kívül létezik úgynevezett zenitkörüli ív is, ami egy fordított szivárványhoz hasonlít, illetve napkeltekor, napnyugtakor naposzlopot is lehet az égen látni, ritkábban pedig melléknapot vagy napkutyát is, ami szintén lehet szivárvány színű.