Egyre több európai országban van ársapka

A Szerb Köztársaság Kormánya csütörtöki ülésén elfogadta az alapvető élelmiszerek árának korlátozásáról szóló rendeletet, amely az étkezési napraforgóolaj literenkénti árát 219,99 dinárra, a fehér kristálycukor árát kilogrammonkénti 114,99 dinárra, a T- típusú liszt árát  kilogrammonkénti 84,7 dináros összegre korlátozta – áll a kormány közleményében.

Ez lényegében azt jelenti, hogy egyelőre nem drágulnak tovább az élelmiszerek. A szerbiai ársapka hatályát az év folyamán már többször meghosszabbították, ezt történt most is.

Az ülésen ideiglenesen további 15 napra megtiltották az Euro dízel EN 590 kivitelét, míg a fapellet kivitelét 24 ezer tonnás határig  2023. január 31-ig lehetővé tették.

Energia-ársapkát alkalmaz a cseh kormány a nagy cseh cégeknél is.

Zbynek Stanjura pénzügyminiszter, valamint Jozef Síkela ipari és kereskedelmi miniszter szerdán Prágában a kormányülés előtti közös sajtótájékoztatón ismertette, hogy az ársapka bevezetése a nagy csehországi cégek számára olyan intézkedés, amely bebiztosítja a cseh ipar nemzetközi versenyképességét.

A cégeknek nyújtott kormánytámogatás mértéke megegyezik a más európai uniós tagállamokban bevezetett támogatásokkal – közölték. A miniszterek szerint a cégek támogatására az állam a banki- és az energetika szektorra kirótt rendkívüli adókból származó bevételek egy részét fogja felhasználni.

A nagy csehországi cégek jelenleg piaci áron szerzik be energetikai szükségleteiket.

Ez fog megváltozni, ha a lakosság és a kis vállalatok számára már korábban bevezetett ársapkát rájuk is kiterjesztik, ahogy azt a szaktárca javasolja: bruttó 6000 koronában (100 800 forint ) limitálnák egy megawattóra áram és 3000 koronában (50 400 forint) egy megawattóra földgáz árát.

Az ársapka a kis és nagyvállalatok esetében is az utóbbi öt év legmagasabb havi fogyasztásának 80 százalékáig érvényes. „Az intézkedés takarékoskodásra fogja ösztönözni a vállalatokat” – vélte Jozej Síkela. Fontosnak nevezte, hogy a kormánydöntés után a vállalatok már pontosan tudhatják, milyen energiaárakkal számolhatnak jövőre.

A kormány már novemberben és októberben egy segélyprogramban 30 milliárd koronát különített el a nagyvállalatok támogatására.

Szakértői számítások szerint az államnak az ársapka bevezetése a lakosság és a cégek számára együttesen jövőre mintegy 170 milliárd koronába fog kerülni. Az energetikai vállalatokra és a bankokra kivetett rendkívüli adóból az állam 2023-ban legalább 100 milliárd koronás bevételre számít.

Módosításokkal elfogadta a bukaresti képviselőház szerdán a kormány augusztusban hozott ársapka-rendeletét, a következő három fűtési szezonra kiterjesztve a villamos energia és gáz fogyasztói árának középtávú hatósági korlátozását.

A kihirdetésre váró jogszabály szerint 2023. január 1-től 2025. március 31-ig Romániában hatóságilag korlátozott áron vásárolhatják mind a lakossági, mind pedig az ipari fogyasztók az energiát.

A villamos energiánál a fogyasztás függvényében négy tarifát állapítottak meg: a legalacsonyabb 68 bani (56 forint), a legmagasabb 1,3 lej (107 forint) kilowattóránként.

Havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát fizeti az áramért. A legalább egy kiskorút egyedül nevelő szülők, a legalább három kiskorú (vagy még tanulmányait végző 26 év alatti fiatalt) eltartó családok, illetve a gyógykezelésükre elektromos orvosi műszereket használó fogyasztók ezen küszöbérték felett is a 68 banis tarifával fizetik a villamos energiát.

A havi 100 és 255 kilowattóra közötti fogyasztás tarifája 80 bani, az ezt meghaladó energiafogyasztásért pedig már 1,3 lejt számlázhat a háztartásoknak a szolgáltató.

Újdonság a jelenleg hatályos ársapka-rendelethez képest, hogy már nem a tavalyi átlagfogyasztás alapján sorolják a különböző kedvezményes árkategóriákba a fogyasztókat, hanem az aktuális energiafogyasztásuk alapján, ha pedig nem olvasták le a villanyóra állását, akkor az utolsó három hónap átalgát veszik alapul.

A másféle védelemben nem részesülő ipari fogyasztók szintén 1,3 lejes tarifával vásárolhatják a villanyáram kilowattóráját.

A kilowattóránként 1 lejes kedvezményes tarifával (tavalyi átlagfogyasztásuk 85 százalékáig) a kis- és középvállalkozásokat, illetve a közintézményeket, egyházakat, az állami és magánkórházakat, oktatási intézményeket, bölcsődéket, idősotthonokat, közszolgáltatókat, a bukaresti metróvállalatot, a mezőgazdasági vállalkozásokat és az élelmiszeripari vállalatokat védi a jogszabály.

A földgáz esetében nem vezettek be új tarifákat, de a korábbi ársapka-rendelet hatályát meghosszabbították. A most megszavazott törvény szerint a lakossági fogyasztók 31 banis, az ipari fogyasztók pedig 37 banis áron vásárolhatják a gázt kilowattóránként 2025. március végéig. 

Több mint harminc éve volt olyan magas az infláció Svédországban, mint napjainkban.

A tekintélyes dán lap, a Politiken internetes kiadása emlékeztet, a svéd statisztikai hivatal (SCB) adatai szerint legutóbb több mint harminc éve küzdött ekkora mértékű pénzromlással Svédország, mint napjainkban. Szakértők szerint félő, hogy a svéd gazdaság hosszú időre recesszióba kerül.

Novemberben a fogyasztói árak 11,5 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év ugyanazon szakaszában. Carl Martensson a statisztikai hivatal szakértője szerint a világjárvány okozta pénzromlást tetézte az energiaárak hatalmas megugrása, melynek kiváltó oka az ukrajnai háború. A dán kereskedelmi kamara szakértője, Tore Stramer szerint – az igazi veszély az –, hogy Svédország évekig tartó recesszióba süllyed.

Az infláció megfékezése érdekében a svéd jegybank az idei évben már négy alkalommal emelt kamatot, ám februárig előreláthatólag nem fog újra.

Nem Magyarország az egyetlen, ahol lakossági fogyasztási cikkekre ársapkát vezettek be, ám az ténykérdés, hogy Európában itthon található a legmélyebb, termékre vonatkozó árstop – derül ki a Figyelő összeállításából. Magyarországon már tavasszal ársapkát kapott több élelmiszer, így a cukor, a liszt, az étolaj, a sertéscomb és a cserkemell filé, továbbá érvényben van az átlagfogyasztás keretei között a rezsicsökkentett gáz- és áramár, valamit a kormányzat október elsejéig tartja a lakossági vásárlására vonatkozó 480 forintos literenkénti üzemanyag árat. 

Az árstop jelentősen mérsékeli az inflációtFORRÁS: ORIGO

EZEN INTÉZKEDÉSEK NÉLKÜL JÓVAL NAGYOBB LENNE AZ INFLÁCIÓ, AZONBAN EZEK AZ ÁRSAPKÁK  JÓNÉHÁNY SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTIK A TELJES FOGYASZTÓI KOSÁRBAN SZÁMOLT PÉNZROMLÁS ÜTEMÉT.

Az infláció Európa összes tagállamát erősen érinti, különös tekintettel az energiaárak drasztikus növekedésére (áram, gáz és üzemanyag). A nyugat-európai országok, mint például Németország, elsősorban pénzügyi támogatással igyekeznek a szegényebb háztartásokon segíteni, ott 300 eurós támogatást lehet igényelni az energiafogyasztás számlájának kifizetéséhez. Ezen túlmenően a németek például az üzemanyagárak elszállását egy 9 eurós havi tömegközlekedési- és vonat bérlettel kompenzálják.

A horvátoktól sem áll távol az ársapka, ott az üzemanyagokra állapított meg a kormány időszakos árlimitet a nyáron. Franciaországban a politika egyelőre kommunikációs nyomást gyakorol a piacra az elszálló árak kordában tartása érdekében, ennek végkifejlete, hogy a Total Energies (üzemanyagtöltő állomásokat is működtető francia olajvállalat) szeptembertől év végéig üzemanyagár-csökkentésbe kezdett. Ezen túlmenően pedig a Carrefour (Franciaország legnagyobb és a világ második legnagyobb élelmiszerkereskedelmi lánca) 100 terméknek fagyasztotta be az árát.

Egyre több országban maximalizálnák az egekbe ugró árakat

FOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO

A napokban Ausztria jelezte, hogy az eddigi lakossági pénzügyi támogatást szeretné egy úgynevezett rezsicsökkentéssel kiváltani az áramnál. Ennek részleteit augusztus végére szeretnék kidolgozni. Mindeközben az osztrákok „frontot" nyitottak az uniós áramár szabályozás területén is, az osztrák kancellár azt javasolta, hogy egységes uniós ársapkát vezessenek be az áramra, mi több, az Unió bontsa le a gázárról az áram árát, magyarán függetlenítse a kettőt egymástól.

Mindezek tükrében jól érzékelhető, hogy az ársapkát, vagy a rezsicsökkentést Európa más országaiban sem tartják ördögtől valónak, ugyanakkor az is kiolvasható a sorok közül, hogy a lassú döntési folyamatok a szabálymódosítások alapos megfontolását irányozzák elő.

MAGYARORSZÁG AZ ÁRSAPKA RENDSZEREKBEN EGYFAJTA INKUBÁTORKÉNT IS MŰKÖDIK, HISZEN ITT ALAKULHAT KI A LEGTÖBB TAPASZTALAT AZ ÁRSTOPOK GAZDASÁGI ÉS KÖZGAZDASÁGI HATÁSÁRÓL.

Az ársapkák mentén kialakuló gazdasági folyamatokat kordában lehet tartani és az uniós tagországok törekvései is azt mutatják, hogy a költségvetésekben elég „puffer" van ahhoz, hogy ideiglenesen a magyarhoz hasonló ársapka szabályozásokat vezessenek be, így küzdve az inflációs nyomás ellen.

Az infláció jelentősen gyorsulna piaci árak esetében, vagyis akkor, ha nem lenne rezsicsökkentés és nem lennének árstopok - fejtette ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Ebben az esetben a távhő, a gáz, az áram, a víz, a csatorna és a hulladékszállítás díját kellene figyelembe venni - jelentette ki a szakértő a szombaton megjelent interjúban. Jelezte:

A TÁVHŐ ESETÉBEN NEHÉZ PIACI ÁRAT MONDANI, AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK KÜLDÖTT AJÁNLATOK ALAPJÁN EZ A MOSTANI ÁR 15-SZÖRÖSE LEHET, AMELY AZ INFLÁCIÓT 9,6 SZÁZALÉKPONTTAL EMELNÉ.

Az áramnál és a gáznál ismertek ugyan a hatósági energiaárak nyári módosításánál megjelenő piaci árak, azonban azóta mérséklődtek, így ott szerinte a rezsicsökkentett piaci árat érdemes figyelembe venni.EZ AZ ÁRAMNÁL 94,7 SZÁZALÉKOS, MÍG A GÁZNÁL 632 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉS LENNE.Ebből 28,6, illetve 121 százalék jelent meg az átlagfogyasztás felettiek rezsiemelésével. A maradékot besúlyozva, az infláció 1,1 és 9,6 százalékponttal lenne magasabb - magyarázta. Hozzátette: mindehhez hozzá lehetne még számítani a csatorna, a víz és a hulladékszállítás áremelkedését, de ott az indokolt árnövekedés a fentinél jóval kisebb lenne.
Regős Gábor elmondta:arra nagyon kevés példa van, hogy semmilyen kormányzati segítség nem érkezik a megnövekedett rezsiszámlák kifizetéséhez, azonban így is látható, hogy az infláció jelentősen gyorsulna piaci árak esetében.Kérdésre válaszolva beszélt a Makronóm Intézet szakmai vezetője a tankolásról is. A 95-ös benzin jelenleg a piaci átlagáron 696 forint, míg a gázolaj 758 forint. Ez a hatósági árnál 45, illetve 58 százalékkal drágább. Az egyes járműtípusok arányával súlyozva ez mintegy 48 százalékos áremelkedést jelentene az üzemanyagoknál.

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY AZ ÜZEMANYAGOK SÚLYA A FOGYASZTÓI KOSÁRBAN 6,46 SZÁZALÉK, EZ 3,1 SZÁZALÉKPONTTAL EMELNÉ MEG AZ INFLÁCIÓT- ismertette.

Hangsúlyozta, hogy ez egy pillanatnyi állapot, az üzemanyagok ára az olajár és a forintárfolyam függvényében hétről hétre változik.
Kitért Regős Gábor a kamatstopra is.A kamatstoprendelet által referenciakamatként alkalmazott kamatszintek a három hónapos BUBOR esetében 2,02 százalék, míg a 12 hónaposnál 2,4 százalék. Ehhez képest most a BUBOR kamatok 15,62, illetve 15,55 százalékon állnak, tehát a változó kamatozású hitelek mintegy 13 százalékponttal magasabbak lennének. Ugyanakkor a jegybank korábban sokszor jelezte, hogy a biztonságosabb, rögzített kamatú hitelek felvételét javasolja, így a kamatstop további alakítását ennek fényében is érdemes lesz majd vizsgálni- hangoztatta a Makronóm Intézet szakmai vezetője.