Energiaválság Európában

Eduard Heger kormányfő tájékoztatása szerint a villanyáram ára változatlan marad, a földgáz ára 15 százalékkal nő és a társasházak fűtésére használt hőenergia is 15 százalékkal nő majd - írja a Paraméter. 

"Az intézkedéssel mintegy 3000 eurós támogatást adunk háztartásonként, ha nem lenne az állami támogatás, a háztartások átlagosan ennyivel fizetnének többet egész évben" - jelentette ki a miniszterelnök.

Ha nem szabályoznák az energia árát, az elektromos áram ára 380 százalékkal, a földgáz ára 225 százalékkal, a hőenergia ára pedig 80 százalékkal emelkedne.

Minden ötödik háztartás energia-szegénynek minősül Írországban – ezt mutatja egy friss felmérés. Szakértők szerint elsősorban a szankciós infláció és a drága energia miatt kerültek kilátástalan helyzetbe a családok. A kutatást azzal a céllal végezték, hogy az ír kormány úgy alakíthassa ki a támogatási intézkedéseit, hogy azoknak segítsen, akik a legnagyobb bajban vannak. Ezért több intézkedést is meghosszabbítanak – közölte az M1 Híradója.

Az élelmiszerárak további emelkedésére számíthatnak a belgák, hamarosan többe kerülhet például kedvelt ételük, a sültkrumpli. Az éttermek vezetői szerint az energiaárak óriási növekedése okozza a legnagyobb gondot, és sok alapanyagért is többet kell fizetniük, mint egy évvel ezelőtt. Belgiumban októberben csaknem 50 éves rekordot döntött az infláció, meghaladta a 12 százalékot.

A belga éttermeknek is komoly gondot jelentett az energiaárak többszörösére emelkedése, miközben az alapvető élelmiszerekért is jelentősen többet kell fizetni.

„Az energiaárak az előrejelzések szerint akár még 25 százalékkal is emelkedhetnek. Ez tény. A zsírért 35 százalékkal, a szószokért 10 százalékkal kell majd többet fizetni. Ami a krumplit illeti, az már most 4-5 százalékkal drágább” – magyarázta egy gyorsétterem vezetője.

A belgák többsége legalább hetente egyszer vesz magának sültkrumplit valamelyik utcai árusnál, így hamar megérzik az áremelést. Aki pedig rendszeresen vásárol a papírtölcsérbe csomagolt finomságból, annak már a kis áremelkedések is összeadódnak.

Ha egy adag sültkrumpli ára 20 centtel nő, annak sokkal drámaibb hatása lesz, mintha mondjuk a mosogatógép ára nő 160 euróval. Hiszen a géphez nem kötődnek annyira az emberek, míg a sültkrumpli itt Belgiumban a mindennapi életünk része – magyarázta a belga sültkrumpli-árusok szövetségének elnöke.

A nyugat-európai országban csaknem 50 éve nem volt olyan magas az infláció, mint idén októberben. A fogyasztói árak több, mint 12 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez az adat még az eurozónában is átlagon felülinek számít. Azokban az országokban, ahol az euro a hivatalos fizetőeszköz átlagosan 10 százalékos inflációt jegyeztek az elmúlt hónapokban, ami ötszöröse az előzőleg kitűzött célnak. Az Európai Központi Bank eddig soha nem látott ütemben emelt kamatot, ami valószínűleg a következő hónapokban sem csökken. Szakértők szerint ugyanis az árnövekedések enyhítése még évekig eltarthat.

Erőteljes aggodalom jellemzi Franciaországban a közhangulatot azt követően, hogy egy hete napvilágot látott az az anyag, amely a létfontosságú intézmények működése érdekében beütemezett, úgynevezett tervezett kikapcsolásokról, áramszünetekről szól.

A hálózat túlterhelése – stílusosan így jellemezte a Le Figaro szerdai száma azt a kommunikációs zavart, amely az ügy kapcsán a kormányzati kommunikációt jellemzi. Az irányított kikapcsolások ügyében többen is megszólaltak, így a villamosenergia-hálózatot üzemeltető RTE és a hozzáférést biztosító Enedis cég is.

Borne cáfol, Macron dühöng

Dühösen jelentkezett be kedden Emmanuel Macron Tiranából, ahol a nyugat-balkáni csúcstalálkozón vett részt.

A köztársasági elnök kemény szavakkal rohant ki „a félelem forgatókönyvei” ellen.

„A kormány, a miniszterek és az üzemeltetők szerepe az, hogy tegyék a dolgukat és energiát szolgáltassanak, ennyi az egész. Fel kell szólítani mindenkit, hogy legyen felelősségteljes, hogy a józanság uralkodjon – de nem arról van szó, hogy abszurd forgatókönyvekkel ijesztgetjük az embereket!” – hangsúlyozta Macron.

Az elnök környezetéből származó információk szerint Macron szinte dühöngött, amikor hazatérve végignézte a tudósításokat.

Az Enedis energiacég képviselője például meglehetősen szerencsétlenül fejezte ki magát a BFMTV nevű hírtelevízióban. A képviselő egy műsorban azt mondta: a lélegeztetőgépen otthon lévő betegek „áramkimaradás esetén nem élveznek prioritást”, és az őket életben tartó kórházi gépek „esetleg nem terhelhetők árammal”.

Valóságos pánik lett úrrá a kijelentés után. Akkora, hogy a lélegeztetőgépek ügyében a kormányfőnek, Élisabeth Borne-nak kellett reagálnia, s megnyugtatnia a kedélyeket a Nemzetgyűlésben.

„Ellentétben azzal, amit néhány ügyetlen megjegyzés elhitethetett velünk,

kórházaink mindig el lesznek látva árammal, és az otthoni betegeket is mindig el fogják látni”

– biztosította a képviselőket s az ország közvéleményét Borne.

Viseljenek garbót!

A Le Figaro felidézi: Emmanuel Macron augusztus végén kemény hangon jelentette be „a bőség végét”. A köztársasági elnök már ekkor külön kitért az energia kérdésére és az ukrajnai háború következményeire. Néhány héttel később Borne arra figyelmeztetett, hogy nincs azonnali alternatíva az orosz gázimport csökkenésének ellensúlyozására – ám

szavait akkor senki nem vette komolyan.

Most viszont kudarcot vallott az a terv, amit a miniszterelnök így fogalmazott meg: „a mi felelősségünk az, hogy minden forgatókönyvre tervezzünk, színlelés és hamis félelmek keltése nélkül. Tökéletesen megértem a kérdéseket, a félelmeket, amelyek abból az egyszerű tényből fakadhatnak, hogy nagyon hideg január lehet”.

Olivier Véran kormányszóvivő azt ajánlotta: ne a félelmeikre koncentráljanak az emberek, hanem a cselekvésre. A franciáknak azt ajánlotta: viseljenek garbót, és mossanak csúcsidőn kívül.

Franciaország szűkös áramellátással néz szembe idén, és fennáll a veszélye, hogy az atomerőművek a szokásosnál alacsonyabb rendelkezésre állása miatt ezen a télen több napig nem lesz elegendő áram – hívta fel a figyelmet a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetője, az RTE – írja a Bloomberg hírügynökség.

Az RTE a hírek szerint november 18-án frissíti a következő négy hétre értékelését az atomerőművek rendelkezésre állására, az áramfogyasztás- és az időjárási előrejelzések alapján. A vállalat „óvatos” megközelítést alkalmaz, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a karbantartás a tervezettnél tovább tarthat – mondta Xavier Piechaczyk, az RTE vezérigazgatója.

A tervek szerint mennyiben a hálózatot üzemeltető RTE előre látja az áramhiányt, három nappal korábban vörös riasztást ad ki, amely a fogyasztás csökkentésére szólítja fel a felhasználókat, hogy elkerüljék a forgó áramkimaradásokat. Ezzel kapcsolatban Piechaczyk elmondta, ha nagyon hideg van, akkor sokat lehet majd hallani, ha pedig egy átlagos, közepes, normális tél lesz, akkor néhány piros riasztás lesz.

Franciaországban, ahol a villamos energia nagyjából 70 százalékát 56 atomreaktorból állítják elő, amelyeket mind az EDF üzemeltet, hétfő reggel mindössze 31 atomreaktor volt üzemben.

Az állami többségi tulajdonú villamosenergia-közmű vállalat, az EDF szerint az atomerőművek csaknem felén végzett javítások és karbantartások miatt a hagyományos áramexportőr-ország idén importőrré válhat. Ebben a forgatókönyvben a francia fogyasztóknak felárat kellene fizetniük a szomszédos országoknak, ahol az utóbbi időben az árak az egekbe szöktek. A vállalat a múlt héten közölte, célja, hogy decemberben és januárban több mint 40 atomerőmű legyen üzemben.

Az energiaköltségek hirtelen megemelkedtek, mely a német lakosság fűtési szokásit is megváltoztatta. Egy felmérés szerint a megkérdezettek tíz százaléka még novemberben sem fűtött. A válaszadók nagy része azt mondta, inkább kályhával fűt, ugyanis ezáltal energiát szeretne megtakarítani.

Vannak, akik aggódva figyelik következő gázszámlájuk végösszegét, hiszen az energiaárak az egekbe szöktek, melyre az orosz–ukrán háború nagy hatást gyakorol – mutatott rá cikkében a Der Spiegel.

A YouGov közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérése szerint

minden tizedik német lakos még nem kezdett el otthon fűteni a késő őszi, részben téli alacsony hőmérséklet ellenére sem.

A túlnyomó többség – azaz a megkérdezettek 90 százaléka –, azonban már novemberben fűtött, kályhával vagy pedig bekapcsolta a fűtésrendszert, mindemellett a fűtési szokásain is változtatott. A válaszadók 68 százaléka ugyanis azt vallotta, a tavalyi évhez képest úgy tervezi, kevesebbet fog fűteni ebben a szezonban, sőt ezen csoport fele még azt is mondta, hogy idén inkább lényegesebben kevesebbet fűt.

A fűtésrendszerek többsége fosszilis energiahordozókkal, tehát gázzal és olajjal működik, mely károsítja a környezetet – emlékeztetett a Der Spiegel.

Azok a válaszadók, akik viszont takarékoskodni szeretnének, elsősorban nem a környezet megóvása miatt teszik, ugyanis mindössze 6 százalékuk vallotta azt, hogy a környezetvédelmi szempontok szerepet játszanak döntésükben.

A megkérdezettek 56 százaléka ezzel szemben azért állítja alacsonyabb hőmérsékletre a termosztátot, hogy pénzt spóroljon meg, míg 20 százalék az enyhe időjárás miatt fűt kevesebbet, 15 százalék pedig azért takarékoskodik, hogy segítse az energiaellátás biztosítását.

A hetilap szerint sok felhasználó megfogadta a német szövetségi kormány felhívását és takarékosan bánik az energiával. A megnövekedett árak és a gázhiány veszélye miatt a kormány javasolta a lakások hőmérsékletének csökkentését és víztakarékos zuhanyrózsák felszerelését.

A kályhák és kandallók használata segít a takarékosságban

A háztartásokról a 2023 márciusában érvénybe lépő áram- és gázárfék hivatott levenni a terhet – mutatott rá a Der Spiegel.

Az ársapka a felhasznált energia 80 százalékát fogja fedezni, a fennmaradó 20 százalékért pedig piaci árat kell fizetni, mellyel a kormány a takarékosságra szeretné ösztönözni a felhasználókat.

Az idén sok energiaszolgáltató a duplájára, de volt, amelyik a háromszorosára emelte az árait, mindezek ellenére azonban a válaszadók 78 százaléka megmaradt annál a fűtési rendszernél, amelyet az elmúlt évben is használt.

Hét százalékuk viszont elmondta, az idén a lakását vagy a házát inkább kályhával vagy kandallóval fogja kifűteni, mely lehetőséget minden második megkérdezett főként anyagi okok miatt választott.

A felmérés továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy minden harmadik megkérdezett a kandalló és kályha használatával energiát szeretne megtakarítani.

A németországi háztartások több mint kétharmada kevesebbet fűt az idén, mint tavaly – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

A YouGov közvélemény-kutató reprezentatív vizsgálata szerint a németek nagy többsége megfogadta a szövetségi kormány tanácsát, és igyekszik takarékosabban fűteni; bő kétharmaduk, 68 százalékuk fűti az otthonát kevésbé, mint egy évvel korábban.

Minden második német háztartás sokkal kevesebbet fogyaszt, mint az előző fűtési szezonban,

és minden tizedikben egészen november végéig kivártak a fűtés beindításával.

A többség – 56 százalék – azért fűt kevésbé, hogy pénzt takarítson meg, 20 százalék a szokásosnál kevésbé hideg időjárás miatt, 15 százalék pedig azért, hogy hozzájáruljon az energiaellátás biztonságához, és csupán 6 százalék mindazok aránya, akik az éghajlatváltozás ellen szeretnének tenni a fűtés visszafogásával.

Németországban a földgáz az első számú energiahordozó a lakások fűtésében. A nagyjából 40 millió otthon csaknem felét, 49 százalékát fűtik gázzal, és a lakások 14 százalékát ellátó távhőszolgáltatók nagy része is földgázzal működteti erőműveit.

Az utóbbi évtizedekben Oroszország volt a legnagyobb földgázszállító, Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Ez Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt megváltozott, mert

Moszkva fokozatosan visszafogta, majd nyár végén leállította vezetékes szállításait, holott a háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós szankciók nem érintik a földgázkereskedelmet.

A két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság legutóbbi, hétfői jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil” és „az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 96,98 százalékos, de a téli gázhiány elkerüléséhez szigorú takarékoskodás, a fogyasztás lehetőleg 20 százalékot elérő csökkentése is szükséges.

A múlt hónapban majdnem hét százalékkal kevesebb áram fogyott Spanyolországban, mint tavaly novemberben. Közben nőtt a belföldi, főként szélerőművek által termelt energia aránya. Spanyolország hónapok óta tudatosabb energiafelhasználásra és spórolásra inti a lakosságot, ennek is köszönhető, hogy csökkenhetett a fogyasztás, így a függés is az importtól.

A közmédia madridi tudósítója elmondta: “a spanyol kormány a nyáron 19 fokban maximálta a középületek fűthetőségét. Nem lehet ennél melegebbre fűteni a kereskedelmi központokat, a vendéglátó egységeket, a kulturális tereket, a busz- és vasúti pályaudvarokat sem. A kevesebb fogyasztás viszont lehetővé teszi, hogy a felhasznált áram minél nagyobb része származzon megújuló energiaforrásból. Ebből a szempontból is kiemelkedő volt a november, ugyanis a villamos energia 31 százalékát termelték a szélerőművek. Volt olyan nap, amikor a megtermelt áram 54 százaléka származott szélturbinaparkokból.”

Olaszország középső részén december 1-jétől emelték az engedélyezett fűtési órák számát az eddigi 4-ről 9 órára, utána lekapcsolják a kazánokat. Sokan azonban takarékosságból még nem kapcsolták be a fűtőtést, főleg az idősek. Egyre kevesebb család tudja kifizetni a rezsiköltséget.

Korlátozhatják az elektromos autók használatát Svájcban

Az országban akciótervet dolgoztak ki arra az esetre, ha hiány lépne fel villamos energiából. A négypontos terv harmadik szakasza szerint korlátoznák az elektromos autók használatát abban az esetben, ha nem lenne elég áram a hálózatban – írta a V4NA.

Európa számos országának energiaválsággal kell szembenéznie, miután az Oroszország ellen bevezetett szankciók következményeként hiány alakulhat ki a télen villamos energiából és gázból is. Svájc most olyan intézkedési programot dolgozott ki, amely ideiglenesen megtilthatja az elektromos autók használatát az országban.

A kormány sürgősségi intézkedéscsomagot terjesztett elő a várható áramhiány kezelésére, ugyanis Svájc a környező országokból importál villamos energiát.

Különösen nagymértékben függ Franciaországtól és Németországtól, két olyan országtól, amely a szankciók következtében nem biztos, hogy képes lesz energiát exportálni a környező országokba, ugyanis a saját belső fogyasztásuk kielégítése is gondot okozhat a tél folyamán.

A svájci intézkedéscsomag négy pontot tartalmaz. Az első két lépésben a háztartások villamosenergia-fogyasztását vágnák meg az elektromos fűtésű lakások beltéri hőmérsékletének korlátozásával, és a mosógépekhez, illetve a szárítógépekhez hasonló nagyobb fogyasztású készülékek használatának korlátozásával.

A harmadik szakasz az elektromos autók használatát érinti.

Ha az ország a harmadik fázisba kényszerül, akkor minden elektromos autót csak a legszükségesebb utazásokra lehet használni.

Ilyen szükséges utazásoknak számít a munkába járás, a hatóságokkal való kapcsolattartás, a bevásárlás és az egészségügyi ellátás igénybe vétele. Ebben a helyzetben a kormány célja, hogy az állampolgárok ideiglenesen ne töltsék az elektromos autóikat, ezzel is segítve a blackout elkerülését.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az ilyen helyzetben az elektromos autók használata szinte teljesen tilos lesz. Az egyelőre nem világos, hogy ezt a szabályozást hogyan fogják betartatni, illetve milyen büntetéssel jár a szabályok megszegése.