tóth gabi
A tévézés nemzetközi napja alkalmából utánajártunk milyen tévét érdemes mostanában vásárolni.
Az ENSZ tagállamai 1996. november 21-én és 22-én egy kétnapos konferenciát tartottak, ami World Television Forum-ként, vagyis televíziós világfórumként vált ismertté. Ebből a fórumból alakult ki később a tévézés világnapja. Ennek apropóján összegyűjtöttük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni televízió vásárláskor.
A tévék esetében is sok mindent köszönhet a világ a magyaroknak. Miután 1897-ben Karl Braun felfedezte a katódsugárcsövet, Babits Viktor elkészítette a világ első forgótükrös távolbalátó rendszerét (1926), két évvel később pedig Mihány Dénes -E. H. Traub fizikussal együttműködve- előrukkolt az elektromechanikus Telehorttal a Német Birodalmi Posta kiállításán. Ez volt a tévé őse. Közben Tihanyi Kálmán 1924-ben kitalálta a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszert, amit 1926-ban szabadalmaztatott is. Ez volt a tévésugárzás őse, aminek köszönhetően 1935-ben, Németországban Telefunken néven elindult a világ első televíziós adása.
Az azóta eltelt évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül a televíziózás, főleg a kijelzők és a készülékek méretei változtak óriásit. A legnagyobb kereskedelmi forgalomban kapható tévé például 248 centiméter képátlójú és több mint 5 millió forintba kerül. Ez egy úgynevezett Neo QLED tévé, ami 4K Ultra HD, és Direct LED-es. Az ennél kicsit olcsóbb tévék is milliókba kerülnek, de szerencsére akad a piacon megfizethető árú LED-es, OLED-es, QLED-es és LCD tévé is, különböző képfelbontással. Például kapni HD, Full HD és 4K-s készüléket is. Már csak az a kérdés mit jelentenek ezek a rövidítések, és melyiket érdemes közülük választani és mire érdemes figyelni a vásárláskor? Íme a válaszok!
Vásárlás előtt 3 alapvető dolgot érdemes mérlegelni azon kívül, hogy mennyit szánunk az új tévére. Megfontolandó a kijelző típusa, mérete és a felbontása is. Itt jön képbe rögtön az első eldöntendő kérdés: LED-es vagy LCD tévét vegyünk? A hozzáértők szerint a LED-es, OLED-es vagy QLED-es készülékeknek szebb a képe és hosszabb az élettartamuk, viszont drágábbak. Az LCD tévéknek alacsonyabb a fogyasztásuk, olcsóbbak, de ellenfényben nem sok mindent látni rajtuk. Eszerint döntsünk. Ha megvan a kijelzőtípus, akkor döntsük el mekkora legyen a felbontása.
A felbontás azon pontok mennyiségét jelenti, amik a képet alkotják. Minél több van belőlük, annál jobb felbontású egy kép. A régebbi tévék csak HD ready felbontásúak, azaz 1280×720 pixelt tudnak. Kisebb készülékeknél ez akár még meg is felelhet, de a nagyobbaknál már nem. A Full HD már jobb választás lehet, ez 1920×1080 pixelt jelent. Ennél is jobb a 4K-s felbontás, ami már 3840×2160 pixelt tud megjeleníteni. A csúcskategóriás készülékek pedig 8K felbontásúak, azaz 7680 × 4320 képpontosak, de ezek az eszközök sokak számára megfizethetetlenek. A képminőség tehát a felbontástól függ, vagyis nem minden esetben igaz, hogy minél nagyobb a TV, annál jobb a kép.
A harmadik eldöntendő kérdés, hogy mekkora legyen a tévé. A képátlót általában colban tüntetik fel a készülékek leírásában. 1 “= 2,54 cm. Az ideális méretű tévé a nézhetőség szempontjából fontos, vagyis nem feltétlen az a cél, hogy a lehető legnagyobb tévét vegyük meg, ami a pénzünkből csak kijön. Nem jó ha túl közel van egy nagy tévé, ahogy az sem, ha túl messze van egy kisebb. Az ideális nézőtávolság a következő:
Képátló | Képátló centiben | Felbontás | Nézőtávolság |
32” | 81 | Full HD | 1,3m |
55” | 139 | 4K | 1,1m |
Full HD | 2,2m | ||
65” | 165 | 4K | 1,3m |
Full HD | 2,6m | ||
75” | 190 | 4K | 1,5m |
Full HD | 3,0m | ||
88” | 224 | 4K | 1,7m |
Full HD | 3,5m |