Itt a gesztenyeszezon! - Siess, mert nem sokáig ehetsz hazait!

A szelídgesztenyére nagy az igény itthon, éppen ez az egyik oka, hogy magyart csak rövid ideig lehet kapni. A másik ok az, hogy kevesen foglalkoznak szelídgesztenye termesztéssel és ebből a kevés gazdásból is sokan a nagyüzemeknek adják el a termést, ahol például lisztet készítenek a belőle. Idén ráadásul az aszály sem kedvezett a termésnek.

Ezt érdemes tudni a szelídgesztenyéről

A szelídgesztenye egy lassan, de névrokonánál jóval magasabbra (30-50 méter) megnövő fafajta, ami akár évszázadokig is elél. A termése, amit a vadgesztenyéhez hasonlóan egy szúrós burok véd, a levélből alakul ki és ehető, sőt, a keményítőtartalma miatt tápláló is. Ezen kívül rengeteg ásványi anyag található benne, többek között kálium, magnézium, foszfor és réz is.   Vitaminokban is gazdag (B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamin is van benne), ezért a gyógyászatban is használják, többek között érrendszeri betegségeket kezelnek vele, de a csontritkulást is segít megelőzni.

A vadgesztenye is most terem

Azt sokan tudják, hogy a vadgesztenye nem ehető, a szelíd viszont igen. Azt talán kevesebben, hogy ezek ketten még csak nem is rokon növények. A vadgesztenyefa ugyanis egy szappanfafajta, amit bokrétafának és lógesztenyefának is hívnak. Ugyanakkor érik, mint szelíd társa, viszont a levele és a magja is jelentős mennyiségű szaponint tartalmaz, ezért legfeljebb vadtakarmányként, gyógyszer és mosószer alapanyagként hasznosítható, emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Így lehet a két gesztenyefajtát egymástól megkülönböztetni

A vad és ehetetlen társától úgy lehet az ehetőt megkülönböztetni, hogy a szelídgesztenye kupacsa (burka) sokkal sűrűbb tüskéjű és világoszöld színű. Ebben bújuk meg a barnás színű makkból általában egy, de van, hogy három is egyszerre.

Hol terem az országban szelídgesztenye?

Magyarországon a gesztenyetermelőknek jelenleg a nagyjából 500 hektárnyi termőterületről évente körülbelül 5-600 tonna gyümölcsöt takarítanak be - olvasható a Nébih oldalán. A gesztenye hagyományos hazai termőterülete a Dunakanyar, a csapadékos Nyugat-Dunántúl (Vas, Zala és Somogy megye), illetve és Pécs és környéke. Az ország fő gesztenye-termesztő vidéke Zala megye. Javarészt ebből a régióból érkezik a termelői piacokra a barna finomság. A legnagyobb ültetvény Kadarkúton és Ágfalván, Sopron környékén található, de a Kőszegi-hegység lábánál fekvő Velemben is van, aki foglalkozik még ezzel az egyébként valaha igen jövedelmező tevékenységgel.