kulcsár edina
Már a vásárláskor sokat tehetünk azért, hogy otthoni körülmények között is karácsonyi-vásári minőségű gesztenyét süthessünk.
Novemberben, decemberben sok helyen árulnak az utcán, vásárokban sült gesztenyét. Ezekben az árusokban az a közös -azon kívül, hogy megkérik a gesztenye árát-, hogy bárhol is vásárolunk, könnyen megpucolható vagy már meg is pucolt szemeket kapunk a pénzünkért. Hogyan lehet ezt a minőséget és élményt otthon is elérni?
Ha lehet, ne a hálós kiszerelésű gesztenyét vegyünk, hanem a súlyra vehetőt. Egyesével nyomkodjuk meg a terméseket és csak a keményeket tegyük a kosárba. Amelyik héját be tudjuk nyomni, már biztos nem jó, valószínűleg már penészes belül, rosszabb esetben már bele is költözött valami. Az ideális gesztenyeszem fényes, nem kotyog ha megrázzuk, a felülete barna és olajos tapintású, sima felületű, nincs rajt apró, kártevő vájta lyuk vagy repedés. A másik teszt, amin jó, ha megfelel az áru, a szaglásvizsgálat: állott dohos szagú termékért ne fizessünk. Hazaérve felhasználásig tartsuk hűvös helyen, és semmiképp ne nejlonzacskóban.
Süssük otthon bármiben is, ugyanúgy kell előkészíteni a szemeket: be kell vagdosni és be kell áztatni. Minderre azért van szükség, hogy a sütést követően könnyen lejöjjön a héja. A bevágást éles késsel vagy sniccerrel (tapétavágó) végezzük el a gesztenye domború felén, x-alakban. Ami pedig az áztatás idejét illeti, az legyen minimum 2-3 óra, de lehetőleg egy éjszaka.
A legegyszerűbb módja az otthoni gesztenyesütésnek a forró serpenyős megoldás, de a sütőben sütés sem túl bonyolult. A parázson vagy épp a profi eszközökkel való sütés viszont annál inkább. Ha serpenyőben sütjük arra figyeljünk, hogy magasabb falú serpenyőt használjunk, amihez fedő is tartozik. Öntsük a serpenyőben nagy szemű tengeri sót, annyit, hogy nagyjából 2 ujjnyi vastagon álljon benne. Ezt melegítsük fel, majd tegyük bele a gesztenyeszemeket a bevágott felükkel felfelé. Nagyjából negyed órát hagyjuk így sülni a gesztenyét, fedő alatt, majd fordítsuk meg a szemeket.
A gesztenye sütés története
A mi gesztenye szavunk bajor-osztrák eredetű és 1200 táján került be nyelvünkbe, az utcán sütni azonban jóval később kezdtük el, méghozzá a 19. században. Azok az árusok, akiket manapság látni a nagyobb városokban, cilinderben, fekete ruhában, ahogy fekete kályhában, lyukacsos serpenyőben gesztenyét sütnek, amit papírzacskóba tesznek, őket idézik. Pontosabban azokat az 1860-as években gesztenyét sütő olasz marónisokat, akiktől a magyarok lesték el a szakmát.
A sütőben sütés is nagyjából fél óra. Ilyenkor tegyünk sütőpapírt a tepsibe, amit tegyünk be a gesztenyeszemekkel együtt az 200 fokra előmelegített sütőbe. Ha elkészültek, kinyíltak a szemek (nem baj, ha kicsit megfeketedik a héja), tegyük egy kosárba és fedjük le vizes konyharuhával. Hagyjuk így hűlni néhány percet és még melegen álljunk neki megpucolni a gesztenyét.
Ha több időnk van, megpróbálkozhatunk a szabad tűzön való sütéssel is. Ehhez nem kell más, mint egy erre alkalmas grill, tűzhegy, egy öntött vas serpenyő, esetleg egy kifejezetten erre a célra gyártott gesztenyesütő hordó. Bár ez utóbbi ára elég borsos, 46.000 forintért találtunk ilyet az interneten. És ha már árak és profi eszközök: egy gesztenyesütő serpenyő 10.000 Ft körül van, egy gesztenyehasító kés 3-4.000, egy elektromos asztali gesztenyesütő pedig 25.000.