Egy korszak vége: nem lesz többé telefonkönyv!

A csökkenő fogyasztói igények miatt megszűnik a hivatalos nevükön előfizetői névjegyzék, vagyis a szolgáltatóknak 2022-től már nem kötelező könyv formájában megjelentetni a saját előfizetők adatait. Magyarul megszűnnek a nyomtatott telefonkönyvek.

Néhány éve még több tízezer volt belőlük

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) piackutatása alapján 2017-ben még közel 60.000 telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17.000-nél is kevesebbet. Ennél is meredekebben zuhant az elektronikus adathordozón (CD-n) terjesztett telefonkönyvek száma, 31.000 mindössze 2500-ra, ami 92%-os csökkenést jelent.

Miért nem kell az embereknek telefonkönyv?

Főként az internet, pontosabban az online tudakozók, a netes keresők és a közösségi oldalak miatt, amik mind-mind megkönnyítik egy személy vagy szolgáltatás megtalálását. Az okostelefonok és a mobilnet széleskörű elterjedése csak tovább gyorsította ezt a folyamatot: ma már, ha fel akarunk hívni valakit, a telefonunkon is rákereshetünk, több platformon is.

Mi lesz azokkal, akiknek nincs internete?

Az NMHH piackutatása szerint 700.000 fő használt a felmérés időpontjában is telefonkönyvet. Őket az kárpótolhatja, hogy továbbra is tárcsázhatják az egyetemes tudakozót és a szolgáltatók által fenntartott, saját előfizetőikről szóló információs tudakozóvonalakat. Az 11800 hívószámon elérhető egyetemes tudakozón név és cím alapján bármikor megtudhatjuk, hogy az adott személy vagy szervezet rendelkezik-e telefonelőfizetéssel és mi a száma. Az egyetemes tudakozó mellett a pedig a Magyar Telekom a 11818, az Invitel pedig a 11888 telefonszámon nyújt tudakozó szolgáltatást, persze pénzért.

A három nagy távközlési szolgáltató mindegyike rendelkezik saját, online tudakozó szolgáltatással, ahol név, cím, vagy telefonszám alapján is kereshetünk. A Telekom tudakozója a Telekom tudakozó, a Telenoré (hamarosan Yettel) a Telenor tudakozó, a Vodafone-é pedig a Vodafone tudakozó néven érhető el.

Ezért sem baj, hogy megszűnik

Az NMHH szerint a papíralapú és a CD formátumú telefonkönyvek hiába voltak ingyenesek, azok költségét végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. A nyomtatott telefonkönyv előállítása ellen ráadásul súlyos környezetvédelmi érvek is szólnak, így, hogy nem lesznek évi 30-40 tonna fát 7-800 ezer liter vizet spórolunk meg.