Gyakran csak ülünk a problémáinkon... ez népbetegség!

Ülünk a munkahelyünkön, az autóban és a tömegközlekedésen, ülünk étkezés közben, otthon a TV előtt vagy a kanapén, olvasva. A KSH adatai szerint 10 év alatt több mint 400 százalékkal nőtt a mozgásszervi panaszokkal küzdő 19 év feletti betegek száma.[1] Ezeket az adatokat sokan csak elolvassuk és tudomásul vesszük, hogy valószínűleg mi is érintettek vagyunk, vagy legalább is, életmódunkból kifolyólag, hamarosan azok leszünk. Jobb esetben önvizsgálatba kezdünk. De mire is kell igazán odafigyelnünk? Honnan tudjuk, hogy mi a „nép betegei” vagyunk-e?

Bogár Orsolya, a Life1 Fitness személyi edzője a téma kapcsán elmondta:

„A komoly mozgásszervi elváltozásoknak ugyan apró, de már egészen korai jelei vannak, azonban a legnagyobb baj, hogy ezeket a társadalom többsége gyakran és könnyen félreértelmezi.”

Segítségével most összeszedtünk 4 olyan tipikus, valamilyen elváltozásra utaló tünetet, amelyek alapján érdemes megkezdeni az önvizsgálatot.

Sokszor gyanakszunk a kevés folyadékbevitelre, a rossz irodai levegőre, viszont a gyakori fejfájás jele annak, hogy a nyaki szalagok és izmok túlfeszülnek az ülő munka és a rossz testtartás következtében.

Nem feltétlenül az ágymatracunk alkalmatlansága okoz derékfájást. Gyakran a felborult izomegyensúlyra vezethető vissza a probléma, mint például inaktív farizom és/vagy törzsizmok, sokszor túl feszes csípőhajlító izmok.

Nem kell ahhoz nehezet, vagy rendszeresen emelnünk, hogy ínhüvely problémával küzdjünk, vagy fájó könyökkel küzdjünk. A rossz testtartás következményeképpen bizony ezek is kialakulhatnak.

Ilyenkor bizony nem elegendő megemelni a napi magnézium adagot, ezek talán a legegyértelműbb jelei annak, hogy azonnal szakemberhez kell fordulni.

„Hatalmas tévhit az emberek fejében az, hogy a fent említett tünetek fennállása esetén már önmagában az is elegendő, ha elkezdenek sportolni vagy úszni és ettől a fájdalom majd meg fog szűnni. Hiszen a tünetek megjelenése már annak a jele, hogy a terhelés, például a gerinc tekintetében egészen máshová esik, ergo előfordulhat, hogy rontunk a helyzeten, ha erre a terültre még inkább rádolgozunk.” – mondta el a gerincproblémákra specializálódott személyi edző.

Az egyes fájdalmak valamilyen rosszul beidegződött mozgásminta következtében jelennek meg. Ha ezek megerőltetjük bármiféle személyre szabott szakvélemény és diagnózis nélkül – mondván biztosan azért fáj, mert gyenge, ha megerősödik, biztosan jobban bírja majd a terhelést – a javulás nem valószínű sőt, egyenes lehet az út az akut mozgásszervi panaszok és a kóros gerincelváltozások felé.  Fontos lenne, hogy a problémát megelőzzük, vagy nagyon csírájában elkapjuk, ezzel elkerüljünk a szakorvosokhoz való sorban állást.

„Kulcs a prevenció és a személyre szabott terv lenne, hiszen sajnos nincsen egyetlen, mindenki számára garantáltan hatásos megoldás. Vannak viszont olyan nyújtó, átmozgató gyakorlatok, amelyeket kortól, nemtől és élethelyzettől függetlenül mindenkinek fontos lenne elvégeznie napi rendszerességgel. Igen, akár a munkahelyünkön is.” – hívta fel a figyelmünket Orsolya a feladatok bemutatása közben.