Életveszély a magyar otthonokban, a legtöbben nem is tudják, mekkora a baj

Egy új felmérésből kiderült, hogy időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunkban. A The Healthy Homes Barometer felmérés-sorozat az épületek állapota és a bennük élők egészsége közötti összefüggéseket vizsgálta.

Leggyakrabban a beltéri hőség vagy éppen a túl alacsony hőmérséklet, a sötétség és a levegő nyirkossága okoz komoly problémát.

A betegségek kiváltó okai között szerepel az épületek kora és a természetes fény hiánya, a beltéri teregetés, a nem megfelelő szellőztetés, valamint a kémiai anyagokkal szembeni gondatlanság is.

Háromból két magyarországi ház 1979 előtt épült, ötből egy 1980-1999 között, és csupán tízből egy a kétezres évek után. Az eredmények tanúsága szerint főként a családi házak állapota aggasztó, melyeket generációk sokasága birtokol egymást követően, és ahol az esztétikai átalakításon felüli korszerűsítés jellemzően elmarad. Márpedig a külvárosban, elővárosban élő magyarok 65 százaléka, a vidéken élők 96 százaléka él családi házban.

Nem jutunk friss levegőhöz

"Otthonainkban ráadásul nem jutunk elegendő természetes fényhez és friss levegőhöz sem. Ez azért komoly probléma, mert a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet a kintinél" - árulta el Õz Beáta, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Öt magyarból egynek nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse télen, ami megemelkedett páraszintet von maga után, a nyirkosság pedig penészedéshez vezet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hideg miatt vagy akár feledékenységből kevesebbet vagy egyáltalán nem szellőztetünk.

Mindez számos betegség okozója lehet a krónikus fejfájástól, alvászavaron és a szemgyulladáson át az allergiáig.

"A felmérés szerint a nyirkos, penészes környezetben 40 százalékkal nagyobb például az asztmás megbetegedések esélye is" - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A gyerekszoba és a háló a legegészségtelenebb

A kísérleti projekt során mért CO2 értékek általában magasabbak voltak a kisebb szobákban, amelyeket csak egy oldalról, kézzel működtetett ablakokon át lehetett szellőztetni. Ezek jellemzően a gyerekszobák és a hálóhelyiségek voltak - írta a Pénzcentrum.

"Ráadásul a gyerekszobákban jellemzően sok a plüss és a műanyag, utóbbit jobb a direkt napfénytől elzártan és a fűtőtesttől távol tárolni, mert a műanyag játékokból veszélyes, olykor betiltott kémiai anyagok oldódhatnak ki a hő hatására" - mondta Õz Beáta.